A szokásosnál is zavarosabb lett a vége a kalandos ralinak. í“vatossággal és hazudozással azért meg lehetett úszni.
Fekszem a Sierra Leonei fehér homokos tengerparton, és azon gondolkodom, hogy le kellene zárni a Bamakós sztorit. Majd egy hete vége a futamnak, de ne volt energiám írni róla. Még sok időbe telik, hogy kiheverjem a Chinguetti-Tidjikja szakasz és a befutó megpróbáltatásait.
Vegyük sorjában. Nem csak nekem, de a motorosoknak se volt kedve az utolsó előtti táborba tölteni az estét. Korán érkeztünk a szavannán lévő faluba, ahol a helyiek rögtön letámadták az első pár kocsit. Természetesen ezt szokás szerinti meggondolatlan ajándékosztás előzte meg. Ez a falu szöges ellentéte volt a tavalyi Sinchen Bochei fogadtatásnak. Ott nagy ünnepély volt a jövetelünk, itt rossz arcok voltak a falusiak. Kellemetlen érzésünk támadt, így inkább továbbálltunk. Főváros határában ért bennünket a meglepetés, hogy a mezőny korán érkező részét nem engedik be a Bissauba. Nem volt mit tenni a határposzttól 100 méterre lévő kúon letámasztottuk a kocsit és betaxiztunk a szállásra. Érdekes hírek jöttek innen-onnan. Többek szerint a fesztivál miatt nem lehet bejönni, mások egyéb rémhírekkel hakniztak. Andrisék össze-vissza hazudoztak a poszton, így végül elengedték őket és beérkeztek az Azalay hotelbe.
Másnap reggel mindenki kitaxizott a kocsijához a meghirdetett 10 órára. Kormány hivatalnokai elkezdték az autók papírjainak a begyűjtését. Volt, aki odaadta volt, aki nem. Mivel nekünk további úitervünk volt, úgy határoztam, hogy a biztonság kedvéért az autó kint aludjon a jól megszokott helyén, a benzinkúon. Délben elindult a mezőny a városon át. Egy kamion ment előttünk, amin szólt a zene és táncoltak rajta az emberek. Város egyik mellékterén egy célkapun futott át a mezőny, ami áram hiányában a mezőny felénél leeresztett. Bamakóra minden évben jellemző káosz itt kezdett kibontakozni. Befutó után lezárták a várost, így nem lehetett közlekedni. Volt, aki megpróbálta. Pár pofon és öt órás megbilincselés volt a jutalom. Városban elkapott Bamakós autókat a reptér mellé egy katonai támaszpontra vitték. Ennél a pontnál töröltük a további Bissaui programunkat és elhagytuk a várost. Andrisék motorjait majd pár hét múlva Banjulba (Gambia) fogjuk összeszedni, a háromhetes Guinea Conakry, Sierra Leone, Szenegál, Gambiai túránk végén. De ez már egy másik történet.
Összedőlt a kapu
Szerencsére a homokdune.hu csapata jól érezte magát és az eltervezett programok nagy részét meg tudtuk valósítani. Sokadik Bamakóval a hátam mögött kijelenthetem, hogy a Bamakó törést szenvedett. Minden évben volt dráma és izgalom, de ez már egy kicsit sok volt a végén. Kíváncsi vagyok a jövő év hogy fog alakulni!
