Az ausztriai Röthis adott otthon az idén a nyílt stunt rider
Európa-bajnokságnak, melyen a kaposvári Herczeg Balázs, alias Mókus a
második helyen végzett.
A múlt hétvégén a vorarlbergi kisvárosra, Röthisre figyelt a motoros világ: a svájci határ menti osztrák városban találkoztak ugyanis Európa legjobb stunt riderei. Húsz ország hatvan versenyzője – köztük a kiírás könnyítéseit kihasználva amerikaiak is – gyűlt össze, hogy eldöntsék, ki az öreg kontinens legjobb freestyle-osa.
– Rengeteg új arc tűnt fel – mesélte Mókus –, szinte már öregnek számítottam a mezőnyben. A fiatalok ráadásul komoly ambíciókkal érkeztek, dobogós helyekről áhítoztak, persze sokuknál hiányzott a rutin, így rengeteg bukás volt a selejtezőben. A hatvanas mezőnyt ugyanis előbb harmincasra, majd tizenötösre rostálta a zsűri, végül a nyolc legjobb juthatott a döntőbe.
– Kétszer négy percet kellett minden alkalommal motorozni – folytatta Mókus, akinek egy pillanatig sem kellett tartania a kieséstől, ugyanis a negyedik helynél sohasem állt rosszabbul. – Rendkívül szoros volt a verseny, az első nap után három ponttal voltam lemaradva az elsőtől, kettővel a másodiktól, s eggyel a dobogó harmadik fokától.
A második napi kűrök aztán még jobban sikerültek a kaposvári stunt rideresnek, ugyanis hamar feljött a második helyre, az élen állót viszont végül nem sikerült utolérnie: a lengyel Rafal Pasierbek végül két ponttal jobbnak bizonyult. Egy olyan viadalon, ahol a programok száz pontból indulnak…
– Elégedett voltam az ezüstéremmel – állította Herczeg Balázs –, bár természetesen győzni szerettem volna. Csak éppen igazából nem jutott idő a felkészülésre, ugyanis a kontinensbajnokságot megelőző hétvégén egy törökországi bemutatón vettem részt, így hát tulajdonképpen úgy estem be a versenyre.
Persze felmerülhet a kérdés, nem érte volna meg kihagyni a török fellépést, ám aki ismeri a hazai stunt rideresek körülményeit, tudja, minden kihagyott meghívás a versenyzés, sőt, akár a kosztpénz kárára megy.
– A bemutatókból él az ember – magyarázta Mókus –, a versenyekre viszont költeni kell, ugyanis nem pénzdíjasak, csak a dicsőségről szólnak. Éppen emiatt az idén az EB volt az egyetlen komolyabb versenyem, a világbajnokságon nem tudtam elindulni. A vébére ugyanis az idén több kvalifikációs futamon át lehet csak eljutni, melyekre nem futotta a büdzséből. Nagyjából tízmillió forintot emésztett volna fel a felkészülés, az utazás és a versenyzés, s nem mellékesen rengeteg bemutatót is le kellett volna mondani miatta.
– íprilis végétől október elejéig így is rendkívül feszített a program – tette hozzá Herczeg Balázs –, az elmúlt négy hétben szinte nem is voltam itthon. Az Eb-t viszont nem akartam kihagyni, kell ugyanis a megméretés, hogy tudja az ember, hol áll a rangsorban.
A második hely magáért beszél, pedig a röthisi zsűri összetétele nem is Mókusnak kedvezett. Az ítészgrémium ugyanis ezútal a megszokottnál kevesebbre értékelte a produkciók dinamikáját, noha a kaposvári stunt rideresnek éppen ez az egyik erőssége.
– Az egyik legnehezebb az ilyen versenyeken: a zsűri szája íze szerint motorozni – vallotta be Herczeg Balázs. – Ezért nem is szeretek az elején sorra kerülni, jobb, ha látom a pontszámokon, milyen felfogásban ítélkeznek a bírók. Most is előfordult, hogy a pályára lépés előtt ad hoc átszerveztem kicsit a kűrömet, hogy a nekik jobban tetsző elemekre hegyezzem ki. Azt hiszem, elég jól sikerült…
