Belépőmodell
A Kawasaki belépőmodellje a kalandmotorok kategóriájába már 1991-ben is a KLE500 volt. Közel 20 évvel gyártásának átmeneti megszüntetése után ismételt megjelenését ünnepelheti a középkategóriás A2-es enduromotorok újonnan fellángoló trendjében. Vajon a japánok megragadják ezt a lehetőséget, hogy megszerezzék részüket a tortából?
SZÖVEG ALEXANDER SCHÖNECKER KÉPEK ULA SERRA/KAWASAKI, JÖRG KÜNSTLE
A középkategóriás endurók nagyon népszerűek. Szinte minden nagyobb gyártónak van egy ilyesfajta modellje a kínálatban, vagy éppen fejlesztés alatt. A Kawasaki sem ül a babérjain, és újraéleszti az 1991 és 2007 között gyártott KLE500-at. Ennek során a motorkoncepció megmarad. Az új KLE500-at – akárcsak a régit – egy soros kéthengeres motor hajtja. Ezt az erőforrást más 500 cm³-es modellekben, például a Ninja 500-ban és a Z500-ban is használják, de a KLE-ben módosított mappinggal látják el. 451 cm³-es lökettérfogatából 45 lóerőt ad le 9000/min fordulatszámon, és 42,6 Nm nyomatékot 6000/min-nél. Ez a szerény teljesítmény menet közben többnek érződik, mint amit a puszta számadatok sugallnak. Nagyjából 6000/min fordulattól a motor frissnek és élénknek érződik, készségesen pörög fel, és lineárisan adja le teljesítményét. Ahhoz, hogy sportos stílusban lehessen vezetni, az új KLE500 motorját sűrűbb sebességváltásokkal kell munkára ösztönözni, de ez a csodálatosan könnyedén járó csúszókuplungnak köszönhetően egyáltalán nem jelent problémát. Csak a sebességváltó lehetne egy kicsit pontosabb. Akik a nyugodtabb motorozást kedvelik, szintén megbízható társat találnak a KLE személyében. A hajtómű már alacsony fordulaton is jól teljesít, és a KLE könnyedén siklik át a településeken hatodik sebességfokozatban. Az enyhe vibrációk, amelyeket a motor továbbít a pilótához, nem túl zavaróak. A soros kéthengeres motor meglehetősen alacsonyan helyezkedik el a térhálós acél csővázban. Ez alacsony súlypontot eredményez, ami – különösen kis sebességnél, vagy a motor tologatásakor – hozzájárul a stabilitáshoz, ez a tulajdonság pedig különösen a kevésbé tapasztalt motorosok számára előnyös. Ez a kialakítás azonban korlátozza a terepezéshez elengedhetetlen szabadmagasságot. A KLE kartervédője és a talaj között mindössze 185 mm a távolság, ami tökéletesen elegendő könnyű terepen, de őszintén szólva teljesen kizárja a komoly terepezést. Gyárilag a pilóta 870 milliméteres magasságban ül a KLE-n. A tartozékkatalógus alacsonyabb ülést is kínál mind a pilóta, mind az utas számára – összesen tehát négyféle üléskonfiguráció lehetséges. A standard változat kimondottan kényelmes. A hosszú túrák sem jelentenek problémát a KLE nyergében, többek között a laza, egyenes üléspozíciónak köszönhetően.ó Az első kerék jó irányíthatósága érdekében a kormány magas és kellemesen széles. A lábtartók elég alacsonyan vannak a kényelmes térdszöghöz, és elég magasak a nagymértékű bedöntéshez. A lábtartókon lévő gumibetétek terepezéshez eltávolíthatók.
A részletes teszt a Motorrevü 2026/5-ös számában, valamint a Laptapíron olvasható.
