„MERT ITT ÉRZED, HOGY ÉLSZ!”
Ellátogattunk a siroki találkozóra, hogy magunk győződjünk meg arról, tudja-e még ennyi idő után is azt nyújtani a programsorozat, amiért sok ezer ember rajong immáron több mint 20 éve.
Nem tudjuk letagadni elfogultságunkat, hiszen abban, hogy a fesztivál egynaposról egyhetesre nőtte ki magát, a Motorrevünek nagy szerepe volt. (A feketeves olvasóink már ismerik a sztorit.) Egy szerencsés véletlennek véletlenül tévedett napra, az esemény a Magazinban, így voltak olyan érdeklődők, akik már napokkal a nyitás előtt elkezdtek gyülekezni a helyszínen. A Stray Dogs MC (akkori főszervező) pedig pánik helyett extra programokkal reagált a kialakult helyzetre, és a következő évtől kezdve motoros hétként hirdette meg a találkozót. A többi pedig már történelem… Azoknak, akik ebben a pillanatban találkoznak először a legendássá vált eseménnyel, gyorsan összefoglaljuk, miről is van szó.
Egy több napon át zajló motoros találkozó koncertekkel, közös gurulásokkal és olyan egyéb motoros programokkal, mint például sugármeghajtású motorshow, motorhangerő-verseny, vagy iszapgyorsuló verseny, azaz csupa olyan típusú motoros szórakozás, ami nem az A-ból B-be való eljutást szolgálja, és amit a túlcivilizálódott társadalom kitaszított magából. A legfőbb különlegesség a hely természeti adottságainak egész Európában egyedülálló 100 méter hosszú hegyi felfutóverseny. A szabály egyszerű, az a király, aki a legtovább eljut. Ha a képek esetleg nem adnák vissza, hogy milyen meredek az emelkedő, legyen elég annyi, hogy gyalog se lehet feljutni a tetejére, csak segítséggel. Több kategóriában indulhatnak versenyzők: terep, épített, egyéb, valamint triál. Az, hogy ki meddig jut fel, nemcsak a pilóta technikai tudásán múlik, hanem azon is, hogy – ikonikus szállóige következik – mennyire büntet a hegy. Márpedig elég kíméletlen tud lenni. Ott-tartózkodásunk alatt egy kulcscsonttörést sikerült kiosztania, és nem meglepő módon azt is lefelé jövet.
A teljes cikket a Motorrevü 2024/9-es számában, illetve a Laptapíron olvashatják.
