Kipróbálhattuk az új Yamaha Vmaxot, az első szériamotort, ami gyárilag 200 lóerőt teljesít.
Igaz, fejlesztése 11 évig tartott, de az első hivatalos bemutatója óta még három hónap sem telt el, és máris kipróbálhattuk az új Yamaha Vmaxot, az első szériamotort, ami gyárilag 200 lóerőt teljesít. Persze a Ducati Desmosedici is ennyit tud, de nem Euro 3-as specifikációval és csak feláras tartozékként kapható kipufogóval.
Kalifornia legdélibb csücskében, a mexikói határhoz közeli San Diego környékén próbálhattuk ki a Yamaha egyik fő ikonjának újjáélesztését. De az 1985-ben tartott első teszttel ellentétben most nem mehettünk vele egy dragstripre, szigorúan közúon, az igazi élet feltételei között próbálhattuk ki az 1680 köbcentis erőgépet. Ha ez az igazi élet a napsütés, a tengerpart, a tájak és a jólét szempontjából nem is az utolsó, ami a forgalmi szabályokat illeti, sokkal korlátozottabb, mint nálunk, így a Vmax sok adottságára nem derült fényt. Hogy viselkedik nagy sebességnél, az egyenlőre ugyanúgy titok maradt, mint egykerekező képessége, mert még a fényképezés is szigorú rendőrségi felügyelet alatt zajlott,a határozott fellépésű Sheriff megmondta, szemrebbenés nélkül előállítja azt, aki egykerekezik, vagy gumit éget az aszfaltra.
De így is igen meggyőző volt a Vmax. Ereje egyszerűen lenyűgöző. Mindegy, hogy 1500-as fordulaton barangolunk a hatalmas négyhengeressel, vagy teli torokból üvöltetjük, ez az erőforrás mindent lazán teljesít. Ha teljesen rácsapjuk a gázt 5000-él, még az 5. sebességfokozatban is túlpörög a 200-as hátsó gumi, amikor meg 6650-es fordulaton felemelkednek a szívótölcsérek hosszú toldásai, ahhoz képest a régi V-Boost rendszer bekapcsolódása már csak langyos szellőnek tűnik. Egyedül az elektronikus gáz reakciói késnek néha kissé a pilóta kezéhez képest.
Az új Vmax fejlesztéséért felelős mérnök, Hajime Nakaaki, eddig főleg futóműveket készített, köztük az R1, az R6 és az R7-esét is, így nem meglepő, hogy hírhedt elődjével ellentétben az új Vmaxnek kimondottan jó futóműve van. Viszont annál meglepőbb, hogy hosszú tengelytávja, viszonylag lapos villaszöge és széles hátsó gumija ellenére mennyire könnyen fordul a Vmax, sőt, az elején inkább arra kell odafigyelni, hosszú kanyarokban nehogy túldöntsük. Persze hogy nem veheti fel a versenyt a szerpentinen a fürge szupermotókkal vagy szupersport gépekkel, ahhoz túl hamar leérnek a lábtartói, és ha tényleg szarvánál fogyjuk a kanyarokban, akkor azért érezni, mekkora tömegekkel állnak szembe a rugóstagok. Ilyenkor a hosszú lengővilla sem tud ellenállni a kardánreakcióknak. Ahogy gázadásnál füstölgő gumival farol kifelé a Vmax a kanyarokból, azt mégsem tudja egyetlen másik motor sem ilyen laza csuklómozdulatra, és főleg nem ennyire kontrollálhatón. Ja, ilyen fajta gumifüstölésről nem szólt a Sheriff, és látva csak elismerőn csóválta a fejét. Részletesebben a Motorrevü októberi számában.
