A Börzsöny és a Mátra közé ékelődött Cserhát nem tartozik a klasszikus motoros úvonalak közé, pedig a Mikszáth által „Görbeországnak” nevezett alacsony kis hegyvidéket keresztül kasul futják a kanyargós utak.
A Cserhát ugyan az Északi-középhegység része, inkább szelíd dombokat találunk itt, mint meredek hegyormokat. A mozaikszerűen váltakozó szántók, legelők, erdők között itt-ott kis tó bújik meg, melyeket a Börzsönyből és a Mátrából leszaladó patakok táplálnak. A barátságos táj láttán, nem is csodálkozunk, hogy ezt a vidéket az ősidők óta lakják, művelik az emberek. Egykori gazdagságára számos kastély, kúria, várrom emlékeztet, túránk során ezeket jártuk sorra.
Aki szívesen töltene több napot a környéken, válassza Bánkot kiindulópontnak. Szép fekvésű tavában lehet fürödni, és körülötte bőven van szállás és étterem is – főleg utóbbiból elég kevéssel találkoztunk úközben. Bánkról Balassagyarmatra, palócföld fővárosába Romhányt érintve indultunk. A kuruc időkből származik egyik nevezetessége, az a 300 éves törökmogyoró-fa, mely alól a legenda szerint a Romhányi ütközetet 1710-ben Rákóczi irányította…, vagy a csata emlékére ültette…, vagy Rodostóból küldte emlékül… Ki tudja, mi az igazság, a legendák már csak ilyenek. Eredeti tervünkhöz, a kastélyvadászathoz híven megkeressük a Prónay-kastélyt, majd a szilvájáról – no meg szilvapálinkájáról – híres Kétbodonyon át túránk legrosszabb minőségű, de vonalvezetését tekintve legizgalmasabb 8 kilométere után jutunk Magyarnándorba, ahol védettség alatt álló parkban áll a Reviczky-kastély.
A Feketevíz patak völgyében fekvő Mohora neve nem véletlenül cseng ismerősen, ide nősült Mikszáth Kálmán, és itt gyerekeskedett Tolnay Klári is. Ezért mindjárt két kúriát (Mauks és Tolnay) is meg kellett itt találnunk. Amire viszont igazán kíváncsi voltam, az az 1700-as évek elejéről származó Vay-Zichy-kastély. A gyönyörű épület sajnos csak a kerítésen kívülről csodálható meg, mert magántulajdonban van. Alig haladunk négy kilométert, ismét leállítjuk a motort, bár most nem egy szép kastély – ugyan az is akad Szügyön – hanem az 1700-as évek végén épített vármegye háza miatt. Kevés falu mondhatja el magáról, hogy megyeháznak adott otthont, ráadásul, ami megmaradt belőle, azt nagyon szépen felújították.
Háromszáz éves háromnyílású kőhíd ível a Lókos-patak régi medre felett Romhányban
Balassagyarmaton sem kastélya miatt időztünk. A belváros egyik legrégebbi háza alatti pincében üzemel a Pannónia Motorkerékpár Múzeum. Szakács László gyűjteménye bejelentésre látogatható, de egy telefon után hamarosan megérkezett a tulajdonos, és lelkesen mesélte a kiállított több mint 30 különböző modell történetét. Egy gyors szakasz következett az Ipoly-völgyében, és máris túránk egyik legszebben helyreállított épülete, a szécsényi Forgách-kastély udvarában támasztottuk le a motorokat. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc ide hívta össze a rendi országgyűlést, és itt kiáltották ki fejedelemmé. Szécsény egyébként is megér egy hosszabb megállót, többek között a város érdekessége a szemmel láthatóan ferde Tűztorony.
Kár lenne kihagyni: a Szente utáni látványos szerpentin nagyon rossz minőségű, de bármilyen motorral teljesíthető
A kétszámjegyű főúvonalat magunk mögött hagyjuk, és szinte kihalt úon jutunk el Magyarország egyik legismertebb falujába, Hollókőre. Az UNESCO világörökség részét képező település lényegében élő múzeum. A műemlék palóc házak jó részét ma is lakják, de bennünket most nem ez vonzott, hanem a négyszáz méter magasan álló sziklán épült vár. Ezútal csalódnunk kellett, úfelújítás miatt éppen nem volt látogatható.
A táj egyre vadregényesebb, amint a Cserhát legmagasabb hegyének tövében beérünk „Magyarország legerősebb falujába”, Alsótoldra. Innen nyugatra fordulva visszakanyarodunk a tájegység szívébe, hiszen Cserhátsurány igazi kincsesbánya a kúriákra vadászóknak. A Simonyi-kastély, a Majláth-kastély, a Sréter-kiskastély és a Lóránt kúria mellett talán a legizgalmasabb, az 1600-as évek legelején épült reneszánsz várkastély. Ugyan ez is magántulajdonban van, de nagy szerencsénkre beengedett bennünket az ódon kőfalak között élő tulajdonosa és körülnézhettünk a pajzsos oroszlánokkal őrzött kapun belül is.
Török hatás: a Jánossy-kastély két őrtornya hétszögletű, ez Magyarországon a török időkből fennmaradt minareteknél figyelhető meg
Akár az utak, a kastélyok, várak állapota is a két végletet mutatja függetlenül attól, hogy magánkézben, vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Azonban ha nem készülünk fel, könnyen elsuhanunk a történelmi emlékhelyek mellett. Ráadásul a látványosságokat – kevés kivétellel – sehogy sem táblázzák ki. Ne sajnáljuk a fáradtságot, kérdezzük meg nyugodtan a helyieket, akik segítőkészen igazítanak úba.
