Egy szériaérett modellel és egy nagyobb köbcentis tanulmánnyal teremtette meg a Honda a crossover kategóriát.
Alapos piackutatás előzte meg Honda Crossrunner születését. A japán gyártó felmérése szerint a hosszú rugóutak és az endúrógumi ugyanannyi embert riaszt el, mint egy nagy sebességre optimalizált túramotor. Ezért összeházasítottak két hibrid kategóriát, a túraendúrót és a sporttúrát, ezzel létrehozva az autóknál már ismert crossovert. Ami nagyon messziről, hunyorogva úgy néz ki, mint ami alkalmas terepre, de valóságban jobb, ha nem kerül sár az újába. A Crossrunner fejlesztése a magas felépítmény melletti menetstabilitásról szólt. íllítólag a motor 120 órát töltött szélcsatornában, hogy ez sikerüljön. A csupasz motorok és a világjáró gépek jegyeit ötvöző motor a VFR800 műszaki alapjaira épül – már távolról ismerős a váz hátsó része, a lengővilla, a kipufogó és a kombinált fékrendszer. A 21,5 literes tanknak köszönhetően valódi hosszúávú túragép született.
A Crossrunner-t nehéz lenne unalmas koncepciónak nevezni, mégis könnyen elszürkül a Crosstourer mellett. Az aszfaltra optimalizált 1237 köbcentis V4-es túramotor a VFR1200F vázát és hajtásláncát kapta meg, ám annál magasabb felépítménnyel és hosszabb rugóutakkal rendelkező futóművel. A duplakuplungos váltó ehhez is rendelhető, az extralista pedig a prémiumkategóriás konkurensekkel vetekeszik: drótküllős kerekek, fém dobozok, markolatvédő, motorvédő lemez, bukócső, kiegészítő fényszórók lesznek rendelhetők a még fejlesztés alatt álló motorhoz. A Crosstourer szériaváltozatának bemutatásáról még nincs információ, de egy-két éven belül biztosan elérhető lesz, bár kérdéses, hogy a Varadero mellé vagy annak a helyére érkezik a Honda kínálatában.
