A történetet ott hagytuk abba, hogy 1980-ban 2200 km-es ecuadori túrára indultak a G/S tesztelői, aminek jelmondata az „Åserdőtől a jégkorszakig” volt.
A kalandnak öten vágtak neki: Kalli Hufstadt, a BMW szóvívője és Hans Peter Leicht, újságíró vezették a BMW R 80 G/S prototípusait, helyi idegenvezetőjük a quitói Marco Cruz volt Jeepjével, a német Erich Reisemüller és fia, Florian pedig dokumentálták és felvették a túrát.
Küldetésük egyértelmű volt: a BMW meg akart bizonyosodni arról, hogy új fejlesztésű endurójuk képes-e megbirkózni a -5 és +40 fok közötti hőmérséklettel, a futómű fel tud-e nőni a sima aszfalt után a sziklás utak, a mély és laza talaj vagy éppen a murvás, nyomvályús felszín támasztotta kihíváshoz. Ehhez még hozzájárul az 5000 méter körüli magasságokban tapasztalható oxigénhiány, az őserdőkre jellemző magas páratartalom és a soha el nem múló por. A meghibásodás esélye nagy volt, már a túra teljesítése is győzelemnek számított mind a motorosok, mind a GS-ek előfutárai számára.
A két motoros intenzíven készült és a túrát megelőző két hónap folyamán napi rendszerességgel edzett. A résztvevők már nem sokkal az indulás után érezni kezdték a tengerszint feletti magasság hatását.
San Miguelből indultak az 5897 tengerszint feletti magasságon található Cotopaxi felé, ami a Föld legmagasabb aktív vulkánja. Ahogy egyre meredekebb hegyek jöttek, a mindent beborító vulkáni hamu mélyebbé, szemcsésebbé vált, a hátsó kerekek is gyakran elásták magukat. 4900 méter magasan, 20 méterre a menedéket szolgáló kunyhó előtt egy lávából és hamuból álló orom akadályozta őket, ami végül leküzdhetetlennek bizonyult és a páros visszafordult. A lejtmenet csaknem akkora kihívást jelentett, mint korábban hegynek felfelé haladni, Hans Peter Leicht látványosan át is bukfencezett a kormányon, amikor motorjának első kereke elakadt, de példáját nem sokkal később Kalli Hufstadt is követte.
Mindent összevetve, a két motoros öt hegyvidéket hódított meg: az Egyenlítőtől északra fekvő Cayambét, valamint a délre fekvő Pichinchát, Illinizát, Cotopaxit és Chimborazót. Sem a motorosok, sem gépeik nem szenvedtek komoly sérüléseket, annak ellenére, hogy a vulkánok földjén a természet szinte minden létező akadályt az újukba gördített.
Kalandjaik az ecuadori dzsungelbe is elvezették őket, ahol a két GS, valamint motorosaik visszanyerték erejüket és szabadabban lélegeztek a gazdag levegőben. Puyóban, ami a világ egyik legcsapadékosabb térsége (10 000 mm eső esik évente) érdekes tapasztalattal lettek gazdagabbak Ecuador új kincsét, az őserdőben éppen akkoriban fellelt olajmezőket illetően: a motorosok számára úgy tűnt, hogy az ecuadoriak akkor még nem ismerték fel az olajuk hasznosítási lehetőségeit és több százezer litert arra használtak, hogy benedvesítsék a dzsungelen átvezető száraz, homokos és murvás utakat és távol tartsák a port.
A a legijesztőbb élményt a forgalom és a vezetési szokások hozták a Carrera Panamericán. Az Ecuadort átszelő óriási autópályán nem kellett sok idő, hogy a páros felismerje: a jogosítványok megléte, a biztosítás, sőt a járművek menetképes állapotának fenntartása sem volt lényeges az autósok számára.
A túra a zavargások miatt nyugtalan Quitóban ért véget. A két férfi és motorjaik csupán néhány kisebb sérüléssel teljesítették a kihívást.„ Egyetlen egy műszaki hiba sem állított meg minket. Csupán három izzó égett ki és a kilométeróra két tartója esett le úgy körülbelül a százezredik kátyú után” – mondta Kalli Hufstadt, a BMW szóvivője. Útitársa, Hans Peter Leicht szintén elégedett volt az R 80 G/S elődjének teljesítményével, miután a motor erősnek és megbízhatónak bizonyult a lehető legkeményebb körülmények közepette is.
Ezt követően megkezdődhettek a széria G/S sajtóbemutatójának előkészületei, amelyre Avignon mellett került sor Franciaországban, 1980. szeptember 1-én.
