Elsőrendű túra kisebb motorokkal, robogókkal rendelkezőknek, de a túraendurósok is kipróbálhatják motorjuk tereptulajdonságait.
„Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd írpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá, hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. írpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett… Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.”
Anonymus, Gesta Hungarorum.
Csepel-szigeti túránk elsősorban a békés tempójú motorozást kedvelőknek, és nem a kilométerfalóknak ajánljuk. Elsőrendű túra kisebb motorokkal, robogókkal rendelkezőknek, de a túraendurósok is kipróbálhatják motorjuk tereptulajdonságait.

A Százhalombatta fölé magasodó fennsíkon végződik a Százlábú tanösvény
Északon, a csepeli gyorsforgalmi úon haladva bal kéz felől egy benzinkutat találunk, mellette áll Weisz Manfréd portrészobra. Az iparmágnás nevéhez kötődik a magyar motorkerékpár-gyártás megteremtése, annak ellenére, hogy egy időben úgy nyilatkozott, hogy guruló dolgot nem fog gyártani. Továbbhaladva válasszuk a centrumot elkerülőt szakasz príma aszfaltját. Az egykori csepeli gyártelepnél máris érdemes megszakítani utunkat, és bekanyarodni az iparterületre. Aki fogékony a régi ipari hangulatra, nem fogja megbánni a kitérőt. Macskaköves utakon, kígyózó régi csőrengeteg alatt, rozsdásodó tűzlépcsők, kapuk, régi csarnokok között gurulunk. Keressük meg a Központi utat keresztező Motorkerékpár utcát, ahol még megtekinthetjük a magyar motorkerékpár-gyártás egykori fellegvárát, a Csepeli Motorkerékpárgyárat, ahol a Csepel, majd a Pannónia motorkerékpárok készültek. Az egykor virágzó üzem helyén ma zömmel düledező romok találhatók.
A ráckevei sétány a Duna egyik legszebb partszakasza, mögötte a Savoyai-kastély étterme várja a vendégeket
Csepel után tartsunk Szigetszentmiklós felé, ott is érdemes a Kis-Duna parttal párhuzamosan futó ídám Jenő sétányon haladni. A régi hajókikötőtől indul a szigetszentmiklósi tanösvény, amely bemutatja a helyi lápvilág és nádas lakóinak életét. Érdekesség, hogy ez a fokozottan védett természeti csoda emberi tevékenység következtében alakult ki akkor, amikor a hajózó úvonal kialakításakor a mederből kikotort sódert, talajt a parttal párhuzamosan, zátonyszerűen rakták le. A zátonyokat pár évtized alatt nádas, sás, bokrok és fűzfák foglalták el, majd megérkeztek a különböző hüllők és madarak is, akik a város szomszédságában is védett környezetben élhetnek, szaporodhatnak.
A nyári, kora őszi és késő tavaszi időszakban érdemes felkeresni a sétányon lévő Dunakincse Fancsek vendéglőt, a környék hírességét. Ide ajánlott akár egy rövid motorozással egy szombati ebédre is kiugrani, majd végigsétálni a tanösvényt.
A sétány egy kis kanyar után a Mű úra érkezik, itt javasolt egyenesen átkelni rajta, és továbbra is a parti úon haladni. Hangulatos nyaralók között időnként le lehet jutni a Kis-Duna partjára is. Egy idő után jobb kéz felől már a festői Tököli Parkerdő kíséri utunkat. Az aszfalt végül földúba megy át, a bátrabbaknak ajánljuk, hogy ezen haladjanak tovább, nagyobb kerekű kismotorral, robogóval, könnyebb nakeddel, pláne túraenduróval élvezetes két-három kilométer áll előttünk a zömmel horgászok által használt hullámzó földúon. Eső után némi rutin szükséges hozzá, ekkor utcai motorral kifejezetten kalandos lehet a Szigetcsép határáig vezető szakasz. A földú aszfaltban folytatódik, haladjunk el a Barátság utcáig, ahol ne hagyjuk ki a Terasz söröző teraszáról élvezhető gyönyörű panorámát egy üdítő vagy kávé mellett. Előttünk a Soroksári-Duna legszebb szakasza terül el úszóláppal, nádassal, nádszigetekkel, lagúnákkal.
Ráckevétől Lórév felé tartva, a falu határában lévő ártéri erdő szélén magányos, elhagyatott kápolna áll
A kb. két kilométerre lévő szigetcsépi strandon is érdemes megállni egy fürdésre vagy gyrosra.
Szigetcséptől tizenöt kilométerre található Ráckeve, a Csepel-sziget Szentendréje. A kétnyelvű városkában békésen élnek együtt magyarok és rácok. A Savoyai-kastélyban elegáns étterem működik, vasárnap különleges akciókkal várják a vendégeket, a kastély előtti fűzfás park pedig egyszerűen csodaszép. Ráckeve szombat délelőtti látványossága a hídon túl, a Duna-parton zajló vásár, az itteni lacipecsenyéshez húsz-harminc kilométerről érkeznek vízen és úon a magyaros ízek hódolói. Figyelem, csak szerdán és szombaton délelőtt üzemel, de általában nyitva van már kedden és pénteken délután is!
A Tököli Parkerdő és Szigetcsép határában lévő Terasz söröző fantasztikus panorámát kínál
Ráckeve hangulatos központján áthaladva vegyük az irányt Lórév felé. Földek, gyümölcsöskertek között viszonylag rossz minőségű ú vezet a nagy Duna partján lévő településhez, Lórévhez. Menjünk át a gáton, le a partra, bal kéz felé az erdősáv védelmében a virágos rét szélén hangulatos, elhagyatott kis kápolnát láthatunk.
A centrumból a vállalkozóbb kedvűek ismét terepszerű, nehezített úon haladhatnak tovább a Csepel-sziget legdélibb települése, Makád felé. Aki a kényelmet és biztonságot választja, menjen vissza Ráckevéig, és onnan kövesse a Makád irányt. A Makád határában lévő Ezüstpart strandját 2014-re újították fel, a pár száz méterre lévő büféétterem a sziget egyik, csak a bennfentesek által ismert kedvenc helye, friss, finom, gigászi ételadagokkal.
Az Ezüstpart fölötti úon érhetjük el a szakasz egyik legszebb szigetét, a Rózsa-szigetet, amelyre töltésúon jutunk be. Az itteni konyhát is érdemes kipróbálni, az ételre várva 12 kg-os csukatrófeában gyönyörködhetünk. A szigeten lehet sátorozni, vagy kiadó szobát bérelni.
A ráckevei sétánynál horgonyozták le a Kis-Duna egyetlen hajómalmát – igaz, mára a malom hajtja a vizet
Érdemes felkeresni a zsilipet, és a gyaloghídról megnézni egy zsilipezést. Visszafelé Ráckeve felé vegyük az irányt, ennek déli részéről leghamarabb a lórévi komppal lehet a „budai” oldalra átjutni. Érdemes vagy itt, vagy Szigetszentmártonnál, vagy Tökölnél átkompozni. Bármelyiket választjuk is, a kompok óránként járnak, semmiképpen ne hagyjuk ki a Százhalombattai Régészeti Parktól induló Százlábú tanösvényt, amely részletesen informál a környék bronz- és vaskori életéről, és amelyen egy kis terepezéssel (vagy 1,5 km-es gyalogtúrával) feljuthatunk a település fölé emelkedő löszfal tetejére, ahonnan a Nagy-Dunára, a Csepel-szigetre és a városra nyílik szép kilátás.
| A Csepel-sziget |
Hossza 48 km, szélessége 6–8 km, területe 257 km². A sziget részben Budapesthez, részben pedig Pest megyéhez tartozik. Össznépessége körülbelül 165 ezer fő. Nyugatról a nagy Duna, keletről a Ráckevei- vagy Soroksári-Duna határolja. A folyó két ága északon a Kvassay-zsilipnél válik ketté, délen a tassi zsilipnél egyesül. A Ráckevei-Duna így tulajdonképpen állóvíznek számít.
Táv: kb. 120 km |





