Yamaha FJR1300

Az a jó motor, amelyről a tulajok negatí­vumként csak olyanokat mondanak, minthogy 180‒190 km/h környékén enyhe imbolygást éreznek, illetve hogy a szufla az ötfokozatú váltó miatt 250-nél (!) kifogy? Jó! De még mennyire!

…még annyit szokás felróni az FJR1300-asnak, hogy nagyon nehéz. Menetkészen valóban alulról surlója a három mázsát, amely első hallásra tényleg félelmetesnek tűnik, de azért érdemes megnézni, hogy ebben a szupercirkáló kategóriában mennyit nyomnak a konkurensek. A Honda Pan European alatt 326, a Kawasaki 1400 GTR alatt 305, a BMW R 1200 RT-nél pedig 274 kilogrammig lendül ki a mérleg nyelve. Jól látható tehát, hogy nem számí­t kiugróan nehéznek az FJR. Ennek ellenére érdemes kellő óvatossággal és körültekintéssel megválasztani a kí­vánt parkolóhelyeket. Ha a lábletétel nem sikerült tökéletesen, és a talpunk egy picit is megcsúszik, akkor már csak az erősember-versenyeken dobogó közelében végzőknek érdemes a motor megtartásával próbálkozni. A többiek fékezzék a borulást, amennyire tudják, de legfőképp arra ügyeljenek, nehogy a lábuk alákerüljön az oldalára dőlő csatahajónak.

 

 

Sajnos a túrára felkészí­tett állapotban, utasostul már fél tonnára rugó tömeg a gumikopásnak nem kedvez, főleg ha valaki szereti kihasználni az 1300-asban rejlő teljesí­tményt. Ezért célszerű a keményebb keverékű, tartósabb abroncsokat választani, ezekkel szerencsés esetben 2-3 jobb szezont is kihúzhatunk. A keresztben beépí­tett sornégyes közel 150 lóereje valóban a bevezetőben emlí­tett végsebességre teszi képessé az FJR-t. Maga a konstrukció jóformán elpusztí­thatatlan, csak a vezérműlánc-feszí­tőre és a TPS szenzorra (Throttle Position Sensor ‒ fojtószelepállás-érzékelő) kell odafigyelni…

 

A teljes tesztet a Motorrevü 2015/09-es számában olvashatja!

 

Előfizetői akcióinkról ezen a linken tájékozódhat