Szigorí­tások a rendszámrongálókkal szemben

Rendőrségi tapasztalatok szerint gyakorlattá kezdett válni személygépkocsik esetén az első rendszám leszerelése, motorkerékpároknál pedig a hátsó megtörése, többek között annak érdekében, hogy a fotót vagy videót készí­tő sebesség-ellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám és í­gy azonosí­thatatlan a jármű.

A jogalkotó ezért 2010. január 1-jétől szigorí­totta a rendszámhasználatra vonatkozó szabályokat. Önök most valószí­nűleg azt kérdezik magukban, ugyan minek foglalkozni ezzel a kérdéssel. Mi köze ennek a közlekedési balesetekhez? A rendszámhasználatnak nem csupán a sebességtúllépések következményei előli menekülés szempontjából van jelentősége.

rendszámrongálás

Más tí­pusú szabálysértések esetén is megnehezí­ti a jármű azonosí­tását az, ha a rendszám nem, vagy nem teljes egészében olvasható le. Jó tudni, hogy a rendszámhasználat szabályainak megszegése – bár nyilvánvalóan más szabályszegések következmény nélkül maradását célozza – maga is szabálysértés, következésképp szankciót von maga után. És ne felejtsük el azt sem: ami ma pusztán egy erősebben megnyomott gázpedál és a sebesség mámora, vagy egy dühödt elégtétel egy elszúrt nap miatt, az holnap összetört autók és motorok vagy letakart holttestek látványa. Nincs algoritmus, ami alapján előre kiszámí­tható lenne, hogy melyik vár ránk és másokra. Talán emlékeznek még: a Motorrevü egy korábbi számában foglalkoztunk már a cserbenhagyással és a segí­tségnyújtás elmulasztásával Mindkettő bűncselekmény, és a kiszabható büntetés mellett a közlekedési előéleti pontrendszerben is „nyomot hagy”. E bűncselekmények elkövetési körülményei tipikusan azt eredményezik, hogy az elkövető azonosí­tásához előbb – sokszor komoly munka árán – a járművet kell azonosí­tani. Ha találkoztak már dühödt és elkeseredett emberekkel, akik egy azonosí­thatatlan jármű vezetője miatt összetört autójukat/motorjukat, esetleg családtagjaikat „siratják”, és közben tehetetlenül veszik tudomásul, hogy az okozót nem lehet kézrekerí­teni, akkor tudják, hogy a tét nagyobb, mint első ránézésre gondolnánk.

2010. január 1. előtt a rendszámhasználatról a jármű közúi közlekedésben való részvételének feltételei között a KRESZ mindössze annyit mondott, hogy „a közúi közlekedésben csak jogszabályban meghatározott érvényes hatósági jelzéssel szabad részt venni”. (Ez természetesen csak a járművekre vonatkozó feltételek egyike, a többivel azonban most nem foglalkozunk.) Ehhez a KRESZ csak annyit tett hozzá, hogy „a hatósági jelzést a járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos”. 2010. január 1-től a közúi közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, „amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, tí­pusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve”. Ha a jármű az előbbi feltételnek nem felel meg; az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni; a vezető a járművel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasí­tás végrehajtását köteles megtagadni.

„A hatósági jelzés(eke)t [rendszám táblá(ka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolí­tani tilos.”

A KRESZ által hivatkozott jogszabály szerint a járműre – az e célra kialakí­tott helyre – a jogszabályban előí­rt hatósági jelzést feltüntető táblát (rendszámtábla, azonosí­tási tábla) kell felszerelni. A gépjárműre (a motorkerékpár is gépjármű!), a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira a szabványos „H” betűt feltüntető államjelzést a jármű hátsó részén, jól látható helyen és úgy kell elhelyezni, hogy az államjelzésnek a hatósági jelzéssel való összeolvasását kizárja. (A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet – a „H” betűt feltüntető – államjelzéssel kell ellátni.)

rendszámrongálás

A hatósági jelzést illetőleg annak tartószerkezetét a lassú járműre elöl, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, a többi gépjárműre és a mezőgazdasági vontatóra elöl és hátul, a jármű hosszirányú függőleges felezősí­kjában vagy attól balra, oldalkocsis motorkerékpárra az oldalkocsin elöl, a motorkerékpáron hátul kell elhelyezni. A jogszabály azt is megszabja, hogy a rendszámnak a jármű hossztengelyére merőlegesnek és megközelí­tően függőlegesnek kell lennie stb.

Jó ha tudjuk, hogy a rendszámtábla olyan hatósági jelzés, amely nem a miénk, az a jogszabály által kijelölt hatóság tulajdonát képezi. A rendszámtábla gyártótól történő megrendelése és a jegyzők azzal történő ellátása egy erre rendelt hivatal, az ügyfélnek történő kiadása pedig a jegyző (okmányiroda) hatáskörébe tartozik. A megrongálódott, elhasználódott – de még azonosí­tható – rendszámtábla utángyártása a jegyző engedélyével történik. Az elveszett, eltulajdoní­tott, megsemmisült hatósági jelzés csak a jegyző engedélye alapján gyártható le. Nem engedélyezhető az elveszett, eltulajdoní­tott, megsemmisült hatósági jelzés utángyártása, ha egy hatósági jelzés másodí­zben, illetve ha a két hatósági jelzés egyszerre, vagy szóló motorkerékpár, pótkocsi hatósági jelzés tűnik el. A rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszí­nen elveszi (többek között akkor), ha a járművel érvénytelen hatósági jelzéssel vettek részt a közúi forgalomban, vagy esetleg gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját meghamisí­tották. Ez utóbbi esetben a rendszámtáblát a helyszí­nen el is kell venni. A rendőr a hatósági jelzést (a rendszámtábla is az!) a helyszí­nen akkor is elveszi, ha a jelzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott előí­rásoknak. (Pl. nincs rajta regisztrációs matrica stb.)