Nekünk magyaroknak is nagyon jól sikerült a 18. Malajziai Nagydíj. Talmácsi Gábor a hollandiai Assen után immár a malajziai Sepangban is két győzelemmel büszkélkedhet, hiszen 2007 után ismét rajt-cél győzelmet aratott. Talma a 9. nagydíjgyőzelmével pedig közelebb került ahhoz, hogy az elkövetkező vasárnap, a vb utolsó nagydíján, a Valenciai GP-n begyűjtse a vb-második helyet. Másik vb-menőnk, a 250-es Tóth Imre is elégedett lehet. Az apriliás a pályafutása legjobb malajziai viadalát teljesítette, a 15. helyével az Ausztrál GP után megint pontszerző lett. Ez volt az első alkalom, hogy Tóth Imi a pályafutása során két egymást követő nagydíjon is pontot érő helyen érkezzen be.
Malajziában azonban főleg az olaszok ünnepeltek illetve őket ünnepelték. Az első számú ünnepelt a 21 éves Marco Simoncelli volt, aki a 3. helyének köszönhetően bebiztosította a 250-es vb-címét. Simoncellinek az elsők között gratulált barátja, Valentino Rossi is, aki a MotoGP-ben Talmácsi Gáborhoz hasonlóan fölényesen diadalmaskodott. Rossinak ez már az idei 9. nagydíjgyőzelme volt. A MotoGP-ben a szintén olasz Andrea Dovizioso is örülhetett, hiszen a 3. helyével megszerezte az első királykategóriabeli érmét. Dovi jövőre ugyebár gyári hondás lesz!
Amíg Talma és Rossi győzelme nem meglepetés, Simoncelli vb-címe már annál inkább. SuperSic – ezt a becenevet saját maga találta ki, a Super érthető, a Sic pedig a Simoncelli név rövidítése a tévés közvetítések alatt – hétévesen kezdett el motorozni, 2000-ben minimotoros Eb-második lett, majd 15 évesen mindenidők egyik legfiatalabb Eb-bajnoka lett a 125-ben. 2003-ban csatlakozott a vb-hez, de az idei szezonig nem tartozott a főszereplők közé. Se a 125-ben, se a 250-ben. Idén viszont a vb legmagasabb pilótája – 183 centijével egy centivel magasabb Rossinál is – és egyben a legnagyobb hajú versenyzője teljesen megváltozott. Ugyan az első két nagydíjon saját hibáján kívül nem lehetett pontszerző, ám utána már hibátlan volt. A múlttól eltérően nem bukott, nagyon kiegyensúlyozott volt, szinte állandóan a dobogón végzett, sokszor nyert és már fejben sem hibázott. Ez pontosan látszódott az elmúlt vasárnap a Malajziai GP-n is. A verseny kétharmadáig nagyon agresszív volt és a győzelemért hajtott, de amikor az élboly három fősre olvadt, egyből engedelmeskedett a csapatutasításnak. Nem küzdött tovább Alvaro Bautistával – a spanyol idén 4. alkalommal nyert – , hiszen a 3. helye is elegendő volt ahhoz, hogy a 6. vb-szezonjában sok-sok nehéz év után világbajnok lehessen. Simoncelli lett az első motoros, aki a 250-ben Gilerával lett világbajnok. Simoncelli lett a legnagyobb hátrányból világbajnok: a májusi Kínai GP-n még 49 pont volt a hátránya. Simoncelli a brit Mike Hailwood, az ausztrál Kel Carruthers és a német Dieter Braun mellett a 4. motoros, aki úgy lett világelső, hogy az első két nagydíjon még pontszerző sem volt. Míg Simoncelli a 125-ös világbajnokhoz, a francia Mike Di Meglióhoz hasonlóan bebizonyította, hogy esélytelenként is lehet valaki a világ legjobbja. Simoncelli 2003 és 2007 között sosem volt az összetettben érmes. Tavaly csak a 10. helyen zárt a 250-ben. Idén az első kilenc nagydíjon még nem kapta meg a gyári Gilerát. Idén nagyon erős mezőny volt a 250-ben. De mégis ő lett Max Biaggi, Carlo Ubbiali, Marco Melandri, Walter Villa, Luca Cadalora, Bruno Ruffo, Dario Ambrosini, Loris Capirossi, Mario Lega, Enrico Lorenzetti, Tarquinio Provini és Valentino Rossi után a 13. olasz világbajnok a 250-ben. Simoncelli 21 évesen és 273 naposan mindenidők 7. legfiatalabb 250-es világbajnokának számít. Tehát még nagy jövő előtt állhat!
