Halálutak, végzetes kereszteződések

A motoros túlélésért nem árt észnél lenni, főleg, ha összeakadunk egy potenciális veszélyforrást jelentő szabolcsi szilvapálinka fogyasztóval, vagy netán egy görög állampolgárral. De ne bí­zzunk meg a több, mint 10 éves jogosí­tvánnyal hencegőkben sem!

Vészesen közeleg 2010. az európai uniós ultimátum határideje. A 2001-ben létrehozott Európai Utak Biztonságáért létrehozott nemzetközi megállapodás (European Road Safety Chartel) legfőbb célja, hogy évente 25 000 életet mentsenek meg Európa országújain, azaz 2010-ig felére csökkentsék a közúi balesetek halálos áldozatainak számát. Az Unió tagállamaként hazánkra is komoly feladatok hárulnak, í­gy érdekes lehet, hogy a balesetmegelőzés témakörében hol is tartunk mi, magyarok.

2008-ban – 2001-hez viszonyí­tva – 30%-kal csökkent a halálos kimenetelű közúi balesetek száma, ami szépen hangzó eredmény, még ha az összes személyi sérüléssel járó szerencsétlenség nem is mutat ilyen kedvező képet. Az sem mellékes tény, hogy az elmúlt évekre nem a folyamatosan csökkenő tendencia volt a jellemző, a 2008-as ugrásszerű javulást egyértelműen a szigorí­tások – í­gy a megemelt összegű pénzbí­rság, az ittas vezetést büntető zéró tolerancia elve és a fokozott közúi ellenőrzések – javára í­rhatjuk.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett számrengeteget boncolgattuk, hogy kiderí­tsük, milyen helyzetek jelentik a legnagyobb problémát a hazai – főképp a motorkerékpáros – közlekedésben.

Budapest a potenciális veszélyforrás

íprilis nemcsak szeszélyes, de veszélyes hónap is. A szezonkezdet kiugróan sok motoros balesettel jár, amit a berozsdásodott reflexek számlájára í­rhatunk. Ennél több szerencsétlenség már csak júniusban van, ekkor a legtöbb a motoros az utakon. Pénteken kiugróan több tragédia történik, mint a hét többi napján, sorrendben a szombat követi. A legnyugodtabban vasárnap motorozhatunk – ha fel vagyunk készülve a hétvégi autósokra – no meg kedden, ha sikerül szabadságot kivennünk.

A közlekedők számában keresendő a balesetek területi eloszlása is. A legkockázatosabb Budapest és Pest megye, itt több mint kétszer annyi baleset történik, mint a második helyen álló észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék), ezzel szemben a legbiztonságosabb a Dél-Dunántúl, Baranya, Somogy és Tolna. Az autópályák közül az M3-as a legveszélyesebb, ez  hosszával is összefüggésbe hozható, mí­g a főutak viszonylatban továbbra is a 4-es számú főú számí­t a halálúnak.

A leggyakoribb közlekedési járműbalesetek 2007-ben

A kereszteződés a mumus

íltalánosan a leggyakoribb baleseti ok, hogy az egymás úját keresztező járművek összeütköznek, ez az összes eset kb. negyedét teszi ki. Visszagondolva KRESZ vizsgámra, a rajzos áthaladási sorrendre kérdező feladatok – amelyek súlyos, három hibapontot érő kérdések – már érthetően ilyen hangsúlyosak. A motorosok által okozott balesetekben a vezető legtöbbször abban hibázott, (az esetek több mint felében), hogy nem jól választotta meg a sebességét. „Ez az, a gyorshajtás!” – mondhatná az olvasó. Részben igaza van, de az adatok érdekessége, hogy a 442 esetből mindössze 14-szer lépték át a motorosok a legnagyobb megengedett sebességhatárt, az összes többi tragédia a relatí­v gyorshajtásból fakadt, azaz a pilóta nem az ú, látási és forgalmi viszonyoknak megfelelő sebességet választott. A következő leggyakoribb hiba a szabálytalan irányváltás és bekanyarodás (147 eset), mí­g a harmadik helyen a szabálytalan előzés áll (102 eset). A balesetek közül a legtöbb halálos kimenetelű szerencsétlenség haladó járművek ütközése során történik; a frontális ütközés, vagy a ráfutásos balesetek sorolhatók ide.

Az ittasan okozott balesetek száma 2008 első tizenegy hónapja alatt 22,89%-kal csökkent 2007 hasonló időszakához viszonyí­tva, ami nagyban a már emlí­tett rendelkezésnek köszönhető, miszerint 0,00%-nál nagyobb véralkoholszint azonnali jogosí­tvány bevonással jár. Ha az alkoholos állapot miatt történt tragédiák területi megoszlására vagyunk kí­váncsiak, akkor a figyelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felé irányul: az isten óvja a jóféle szabolcsi szilvapálinkától a vezetőt! Az ittasan okozott balesetek többsége úelhagyással jár, a pilóta nem képes uralni a járművét, belefut az árokba, netán villanyoszlopot vagy fát talál el.

És az örök vitatéma: ki volt a hibás?

Hazánkban az összes baleset 5%-át okozzák a motorosok, de ne feledkezzünk meg a legkisebb motorizált kétkerekűekről sem, további 5%-ban a segédmotorkerékpár vezetők hibáznak. A statisztika azt mutatja, hogy a motoros balesetek közel felében (48,8%-ban) a motoros mulasztott. Érdekes tény azonban, hogy lakott területen belül inkább az autós, mí­g lakott területen kí­vül inkább a motoros okozza a bajt.

Az összes balesetet figyelembe véve a legnagyobb rizikót a 46-64 éves férfi sofőrök jelentik, akik ráadásul több mint 10 éve rendelkeznek jogosí­tvánnyal. Ez ugyan egy kicsit sarkí­tott megállapí­tás, de tény, hogy a balesetek ¾-ét férfiak okozzák, és akiknek 10 évnél régebbi jogosí­tványuk van, több balesetet okoznak, mint azok, akiknek 10 évnél ifjabb a papí­rjuk.

Összegzés:

Sajnos a törekvések ellenére még mindig nagyon sok a baleset. Minden emberéletért kár, úgyhogy tennivaló van bőven, még ha a tendenciák bizakodásra annak is okot.

Közlekedési helyzet a nagyvilágban