Fotósuli IV. – Perspektí­va, gyújtótávolság

A mélységélesség tanulmányozása után figyelmünket a gyújtótávolság és a perspektí­va viszonyára koncentráljuk.

Vicces egy nép lehettek ezek a rómaiak. Egyszer egy nagy ivászat közben kitalálták, hogy mi lenne, ha bolondját járatnák a világgal, kiagyalnának egy sereg mondást, és ezt mind ráhagynák az utókorra, aki majd azt hiszi, hogy ezek milyen bölcs gondolatok és mindet megtaní­taná a gyerekeinek.

f3,5; 1/320 sec; zoom 200 mm

Mintha a zöld fal előtt motoroznának – hosszú gyújtótávolság, vagyis nagy zoom


Ők maguk sem gondolták, hogy ez a tréfa milyen jól bejön. Ahhoz hasonló mondások – amit a rómaiak sententiae-nek neveznek – maradtak utánuk, mint hogy „nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk”, meg hogy „a barátság mindig drága”, vagy pedig: „a kocka el van vetve”. Meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbin a földművelők nagyot nevettek és nagy butaságnak tartották, van azonban egy mondás, amelyet most mi is előástunk, mert hasznosnak vélünk. így hangzik: Repetitio est mater studiorum. Azt jelenti, hogy „Az ismétlés a tudás anyja.”

f5,6; 1/250 sec; zoom 160 mm

A hosszú gyujtótávolság remekül érzékelteti a Red Bull Romaniacs tumultusát

Fotózásról szóló sorozatunkban átrágtuk magunkat a mélységélesség témakörén, és bárki beláthatja, hogy ez bizony bonyolult egy dolog. Nem bocsátkoznánk ugyan ismétlésekbe – mint ahogy a mondás javasolja –, de segí­tünk az Olvasónak, hogy ellenőrizhesse, valójában érti-e az összefüggéseket. Amennyiben az alábbi kérdésekre nem tudja a választ, vagy nem biztos abban, hogy jó válaszokat adott, kérjük, lapozza fel a Fotósuli korábbi cikkeit!

– Melyik rekeszállás ad nagyobb mélységélességet, a f/2.8 vagy az f/11?

– Melyik gyújtótávolságú objektí­vvel (vagy melyik zoom értéknél) kapunk kisebb mélységélességet? A 10 mm-es nagy látószögűvel vagy pedig a 200 mm-es teleobjektí­vvel ugyanakkora rekeszátmérő esetén, ugyanakkora távolságból fotózva?

– Ugyanazzal az objektí­vvel, változatlan rekeszátmérő esetén közelebbről vagy távolabbról fotózva lesz nagyobb a kép mélységélessége?

Legutóbbi számunkban a gyújtótávolságról és annak a mélységélességgel való viszonyáról is í­rtunk, nem esett azonban arról szó, hogy a gyújtótávolság változtatása (zoomolás) a kép perspektí­váját hogyan változtatja meg.

f8; 1/200 sec; zoom 200 mm

Jó példa a nagy zoom által összetömörí­tett térre a prágai városkép

Hogy mi az a perspektí­va? Pontos megfogalmazás szerint a térbeli tárgyak sí­kbeli ábrázolása. Számunkra most elegendő egy tapasztalatnak a nagyon leegyszerűsí­tett változata: az, hogy egy tárgyat közelről nagyobbnak, messzebbről pedig kisebbnek látunk. Többek között ez teszi lehetővé, hogy egy kétdimenziós kép esetében is érezzük a tárgyak közötti térbeli távolságot. Ennek helyes megí­télésében nagy szerepet játszanak életünk során szerzett tapasztalataink. Hozzávetőlegesen tudjuk, hogy egy fa mekkora, mekkora egy ember vagy éppenséggel egy motor. Ezek segí­tségével egy képen a tárgyak egymáshoz való távolságát azok méreteiből öntudatlanul saccolja meg agyunk. Ebbe a jól bevált, tapasztalati működésbe szól bele az objektí­v gyújtótávolságának variálása.

f11; 1/400 sec; zoom 10 mm

A kis gyújtótávolságú objektí­vek nem csak nagy mélységélességet adnak, de megnyújtják a teret

A különböző gyújtótávolságok – vagyis látószög – más hatást jelení­tenek meg az elkészült fotókon.

Vegyük például a következő, elénk táruló látványt. Előtérben egy motor, mögötte és a gazdája. Mögöttük folyópart kanyarog, a folyó túloldalán pedig hegyoldal magasodik. Ha ezt a látványt a motorostól mondjuk 50 m távolságból, kis gyújtótávolságú objektí­vvel (vagy kis zoom állással, nagy látószöggel) fotózzuk le, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a képen a motoros messze áll tőlünk és még messzebb a motorja. Ráadásul a motor távolabb áll a folyótól, mint a valóságban, és a mögötte lévő hegyoldal csak kis dombnak látszik csupán, olyan messzire került.

f5,6; 1/250 sec; zoom 10 mm

A kis gyújtótávolság a párhuzamos vonalakat erősen összetartónak ábrázolják, különösen felfelé döntött gépállásnál

Ha ugyanazon a helyen állva egy 200 mm-es teleobjektí­vvel (vagy nagy zoommal) készí­tjük el ugyanazt a felvételt, akkor azt fogjuk látni, hogy a motoros az orrunk előtt áll, közvetlenül a motorja mellett, majd’ beleesnek a folyóba, és az egész hátteret a hegyoldal tölti ki, mintha közvetlenül annak lábainál állnának. A különbséget a gyújtótávolság megváltozása jelenti. A kis gyújtótávolságú objektí­v (vagy kis zoom állás) a térben egymás mögött lévő tárgyakat egymástól távolabbinak, vagyis a fotóshoz közelieket jóval nagyobbaknak, a távolabbiakat pedig jóval kisebbnek mutatja, mint azt szabad szemmel tapasztaljuk.

f8; 1/250 sec; zoom 160 mm

A nagy zoom miatt a lovasok szinte a falak előtt állnak…

A nagy gyújtótávolságú teleobjektí­vek hatása pontosan ezzel ellenkező, a távol lévő tárgyakat is felnagyí­tja, vagyis közelebb hozza, ettől a térben egymás mögött lévő tárgyak egymáshoz való távolsága a képen kisebbnek tűnik, mint a valóságban. Más szóval a teleobjektí­v a teret „összenyomja”, mí­g a nagy látószögű széthúzza. E tulajdonságokkal érdekes képi hatások, akár effektek érhetők el. Legjobb példa erre a nagy látószögű objektí­vekkel közvetlen közelről készí­tett, megnyúlt, nagy orrú portréképek, amelyek már inkább karikatúra számba mennek.

f5,6; 1/400 sec; zoom 24 mm

… mí­g kis zoommal készí­tett felvételen minden távoli

A nagy látószögű objektí­veknek van még egy jellegzetes tulajdonságuk, ez pedig a perspektivikus torzí­tás, amely akkor jelentkezik, ha például egy épületet fotózunk felfelé billentett géppel. A fotón az épület párhuzamos falai ekkor fölfelé erősen összetartóak lesznek. A megoldás az lenne ilyenkor – már ha van rá megfelelő tér –, ha messzebbről, nagyobb gyújtótávolsággal készí­tenénk el a képet.

Ugyanezen okból kifolyólag nem túl szerencsés választás nagy látószögű (kis gyújtótávolság) objektí­vvel készí­teni portréképet, mert az torzí­tja a fotóalany arcvonásait. 50 mm-es objektí­vnél kisebb gyújtótávolság nem alkalmas e célra, a legkedveltebb portréobjektí­vek gyújtótávolsága 100 mm körüli.

TIPPEK

Használjunk nagy gyújtótávolságot (nagy zoomot), ha

– sűrű tömeget szeretnénk megjelení­teni,

– ha érdekes geometriai mintákat akarunk „egymásra rakni”,

– együtt akarunk embert, tárgyat, tájrészletet ábrázolni,

– bármilyen, egymástól mélységben távol lévő képelemeket akarunk összesűrí­teni.

Használjunk kis gyújtótávolságot (kis zoomot), ha

– valaminek a különállóságát akarjuk kiemelni,

– ha nagy távolságot, akár egyedülállóságot, magányt akarunk kifejezni,

– végtelen teret akarunk megjelení­teni,

– szándékosan torzí­tani akarjuk a hozzánk közelebb eső képelemeket,

– bármilyen, egymáshoz mélységben közelebb álló tárgyakat akarunk széthúzni.