Fotósuli III.: A mélységélesség titka

Most már mindent megtudnak Olvasóink a mélységélesség titkairól. De jönnek az újabb fogalmak.

Hogy végképp elkeserí­tsük és totálisan összezavarjuk Olvasóinkat, folytatjuk a mélységélesség titkainak elemzését. A mélységélesség a vesszőparipánk. Komoly fotóskönyvek úgy emlí­tik a kérdést, hogy az amatőr fotózásban ritkán kerül elő, vagy egyáltalán nem foglalkoznak vele, de a professzionális alkotásokhoz elengedhetetlen a téma ismerete. Mi itt a Motorrevünél úgy gondoljuk, hogy nem csak a profi felhasználóknak kell ismerniük a témát, hanem a kicsit is igényes alkalmi, vagy hobbi fotósnak is. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a profi és a hobbi fotós nem minőséget, vagy tudásbeli szinteket jelent, hiszen sok esetben a hobbi fotós ugyanolyan felkészült szakmailag, mint azok, akik fotózással keresik kenyerüket.


Tehát mélységélesség… Előző számunkban azt állí­tottuk, hogy a mélységélesség – a térnek az a szelete, amely a fotón élesnek látszik – függ az alkalmazott rekeszátmérőtől. Azt is állí­tottuk, hogy kis rekeszátmérő (pl. f11, f22) nagyobb, mí­g a nagy rekeszátmérő (pl. f2.8, f3.5) kisebb mélységélességet eredményez. Eddig ez sima ügy: nagy szám nagy, kis szám kis mélységélesség.

A fotózásban még nem igazán járatos Olvasó a következő állí­tásunkkor markol majd a hajába: a mélységélesség függ az objektí­v gyújtótávolságától is.

A sikoly elhaltával megpróbáljuk megmagyarázni a dolgot, de ehhez ismét egy új fogalmat kell megismernünk, mégpedig a gyújtótávolság fogalmát. Persze a Kedves Olvasó, a büdös kölke annak idején nem figyelt oda fizika órán, ezért nem tudja, hogy mi is az a gyújtótávolság. Ezért megérdemelne egy jó nagy körmöst favonalzóval, vagy pedig egy kokit. A gyújtótávolság fogalmának tessék otthon utánanézni! Most elég legyen annyi, hogy a nagy gyújtótávolságú objektí­vek nagy nagyí­tásúak, tehát a távol lévő tárgyakat közel hozzák, a kis gyújtótávolságúak pedig kevésbé nagyí­tanak, azaz kevésbé hozzák közel a tárgyakat. Nagyon kis gyújtótávolság esetén pedig távolabbinak is tűnhet egy tárgy, mint azt szabad szemmel látjuk.

f8, 1/25 sec, ISO 50

A felső képen 70 mm-es – kis tele – látószögű gyújtótávolságot alkalmaztunk. Az alsó kép ugyanonnan készült 400 mm-es gyújtótávolságú teleobjektí­vvel

f10, 1/200 sec, ISO 50

A legtöbb ma kapható fényképezőgépet változtatható gyújtótávolságú objektí­vvel látta el a gyár, vagy ha tükörreflexes gépről van szó, majdnem biztos, hogy ilyen objektí­v van rajta. Ezeket nevezik zoom objektí­vnek, a ráközelí­tést és távolí­tást pedig zoomolásnak. A zoom használatakor a nagyí­tás és kicsinyí­tés mellett még egy jelenség feltűnik, ez pedig a látószög változása. Kis gyújtótávolságnál – vagyis kis zoomnál, amikor minden olyan messzinek tűnik – azt vesszük észre, hogy a tér nagy szeletét belátjuk. Nagy zoomnál, vagyis amikor ráközelí­tünk egy témára, akkor pedig azt észleljük, hogy a térnek csak kis szeletét látjuk a keresőben. A nagy gyújtótávolságú állást telének, a kis gyújtótávolságú állást nagylátószögűnek nevezzük.

A mélységélesség tehát el nem í­télhető módon a gyújtótávolsággal is összefüggésben áll: kis gyújtótávolságnál (nagylátószög) nagy, nagy gyújtótávolságnál (tele állás) pedig kisebb mélységélességet kapunk eredményül.

És végül a kegyelemdöfés: a nyomorult mélységélesség még egy dologgal áll összefüggésben, és ez a fényképezendő tárgytól való távolság. Minél közelebbről fényképezünk, annál kisebb, minél messzebbről, annál nagyobb a kép mélységélessége.

f9, 1/160 sec, ISO 100

A szűk rekesz és a nagy látószög nagy mélységélességet ad. Táj és épületfotózáshoz ez az ideális

Bármilyen zavarosnak tűnik is a dolog, érdemes megérteni az összefüggéseket, mert annál tudatosabban fogjuk tudni majd megkomponálni képeinket. Ugyanakkor azt tanácsoljuk Olvasóinknak, hogy ne gyűlöljenek meg minket ezért a cikkért, és ne is erőlködjenek azon, hogy mindent egyszerre megjegyezzenek. Kezdjenek el a cikkben emlí­tett fogalmakkal játszani, próbálkozzanak különböző beállí­tásokkal, és egyszerre csak azt veszik észre, hogy minden a helyére kerül. A cikket használják mankónak a próbálkozások során.