Lenyűgöznek a brit közlekedésbiztonsági filmek: lényegre törőek, közérthetőek, ha kell humorosak, de mégis mindig biztosan tartják magukat a célhoz, és készítőik azt is tudják: a figyelemfelhívás nem feltétlenül jelenti a klisék használatát.
Az egyik kedvencem – talán már írtam róla – a Perfect Day címet viseli. Tűzpiros Ducatti előtt nyílik fel a garázskapu, vezetője gyakorlott mozdulatokkal ül fel rá, és nem sokkal később már gyönyörű tájakon suhan vele. A férfit mintha őrangyalok kísérnék, minden veszélyhelyzetre figyelmezteti valami: az olajfoltra az úon egy – a valóságban persze nem létező – közúi jelzőtábla hívja fel a figyelmét, az előtte haladó furgon sofőrének kanyarodási szándékára a kocsi hátulját borító porba írt felirat. Azt, hogy a kanyar íve élesebb, mint gondolná, az ú menti jelzőtáblák elképzelt kísérő szövegei szinte a szájába rágják. A lejtő mögül hirtelen felbukkanó, szembejövő teherautót a megelőzni kívánt autóbusz hátuljáról silabizálja ki, a 100 méter múlva megcsúszással fenyegető tehénlepényt pedig újra csak tábla hozza a tudomására. Egy Birminghambe igyekvő stoppos kezében tartott feliratból tudja meg, hogy hamarosan figyelmetlenül elé kanyarodó traktorosra kell számítania. És így tovább. Mostani témánk két irányból is megközelíthető: a balra kanyarodó és az őt előző szempontjából is. Ha az előzést végrehajtó történetesen motoros, azt gondolom, nem árt, ha tudatosítja magában: több láthatatlan jel figyelmezteti, mint amit valójában felfog. Persze nem feliratok formájában, mint az oktatófilmben…
A mostani cikkben a balra kanyarodó és az őt előző jármű viszonyát vizsgáljuk. A KRESZ szerint a balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úon a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. (A párhuzamos közlekedésre alkalmas útest olyan úteste, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kialakítva.) Az ú, amelyről most beszélünk, tehát nem ilyen, az azonos irányú forgalom számára csak egy forgalmi sáv van kialakítva. És vajon mit jelent az előbb idézett mondatban az „arról is” kitétel? Hát azt, hogy elsőbbségadási kötelezettségén kívül még az előzésről, kikerülésről is tájékozódnia kell.
A KRESZ szerint ugyanis: Elsőbbséget kell adni, ha ‒ a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik ‒
a) jobbra vagy balra bekanyarodó járművel
‒ annak az únak az útestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá
‒ az azonos irányból érkező villamos részére,
b)211 jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az útest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúon, gyalog- és kerékpárúon érkező jármű és gyalogos részére,
c)212 balra bekanyarodó járművel
ca) az útesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,
cb) az útest mellett levő, attól balra eső kerékpárúon, gyalog- és kerékpárúon érkező jármű és gyalogos részére.
így aztán – bár erre nyilván sokszor nem gondolunk – a balra kanyarodás az egyik legveszélyesebb közlekedési manőver. Mert megosztja a figyelmünket. Mert annyi mindent kell egyszerre látnunk és értékelnünk, hogy az kifoghat rajtunk.
###
A személygépkocsi vezetője balra nagy ívben kíván kanyarodni egy úkereszteződésben. Mit kell tennie annak érdekében, hogy még véletlenül se sodorja veszélybe a mögötte motorozót? (Most nem térek ki részletesen az autós elsőbbségadási kötelezettségeire, az önálló cikk témája lehetne.) Először is, időben meg kell kezdeni az irányjelzést, amely a mögötte haladót tájékoztatja a tervezett manőverről. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha előtte meggyőződött arról, hogy hogyan alakul a mögöttes forgalom. Ez azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen már előzésben lévő mögöttes járművet az irányjelzés megjelenése ne késztesse téves vészreakcióra. Ezt követően be kell sorolnia az ú felezővonala mellé. (Kétszer egy forgalmi sávos úról van szó!) Nem árt, ha ekkor már tisztában van azzal, hogy a mögötte, vele azonos forgalmi sávban haladó járművek a forgalmi sávon belül hogyan helyezkednek el. Nyilván Önök is ismerik azt a helyzetet, amikor egy túlbuzgó másik autós az elöl haladónál is jobban behúzódik balra, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné téve a mögöttes – és esetleg előzésben lévő – járművekre vonatkozó meggyőződést. A besorolást kellő távolságban és kellő időben meg kell tenni, ami azt jelenti, hogy ezzel lehetővé tesszük mindenki számára az alkalmazkodást az általunk tervezett manőverhez. A besorolást követően jön az a meggyőződési kötelezettség, amely lehetővé teszi a kanyarodó számára, hogy mindenkinek biztosítsa az elsőbbséget, akinek kell. Amikor ez is megvolt, meg kell győződni a mögöttes forgalomról. (Fontos hangsúlyozni, hogy a balra kanyarodó és az őt esetlegesen előző jármű vezetője nem elsőbbségi viszonyban van egymással.) És vajon mikor tekinthető megkezdettnek egy előzés? Akkor, ha a másik jármű már kihúzódott abba a zónába, ahol majd elhalad a másik jármű mellett, és az előzendő járművet annyira megközelítette, hogy annak esetleges irányváltoztatása már ténylegesen zavarná az előzést végrehajtót. (Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti. A zavarás meglehetősen „szigorú”, tág fogalom, sok mindent lefedhet.) És végül jöhet az utolsó fázis: a tényleges bekanyarodás végrehajtása.
Mitől olyan nehéz a balra kanyarodó és az őt előző jármű viszonyának megítélése? Attól, hogy ebben a helyzetben mindkét járművezető számára kötelezettségeket állít fel a KRESZ. Nem jog és kötelezettség áll egymással szemben, hanem kötelezettség egy másik kötelezettséggel. Ha a balra irányjelző a lehetőség szerinti balra húzódást már befejezte, akkor őt már csak jobbról lehet megelőzni. Ha a mögöttes forgalomról való meggyőződés során a jármű vezetője azt látja, hogy járművének előzését valaki már megkezdte, akkor a saját kanyarodási manőverét a másik elhaladásáig fel kell függesztenie.
(Folytatjuk.)