„Tudod Tonik, – mesélte Mates vizsgálóbíró a legjobb barátjának, – tapasztalat dolga az egész; én nem hiszek semmiféle kifogásnak, semmiféle alibinek, és semmiféle beszédnek, én nem hiszek a vádlottnak, és nem hiszek a tanúknak. Az ember akkor is hazudik, amikor nem akar. (…) Hogy kinek hiszek? A véletlennek barátom.” (Karel ÄŒapek: „A tökéletes bizonyíték”)
Hogy a magabiztos Mates bírót hogyan vezeti orránál fogva a saját hites felesége abban a történetben, amelyet a tiszteletreméltó és gyanúlan férfiú saját elméletének igazolásaként barátjának elmesél, azt csak a novella elolvasása során tudhatják meg. Ami azonban e sorokból is egyértelmű: ÄŒapek a tanult hivatásától oly messze álló másfajta foglalkozásban ösztönösen megsejtette azt, ami sajátságosan az adott foglalkozás jellemzője is lehet, mégis, egyszerűen csak emberi.
Nos, néha nem árt, ha belegondolunk más szakmák sajátosságaiba, mert azokat esetenként a saját életünkben is hasznosíthatjuk. Mates bíró szavai – ha túlzóak voltak is – a közlekedési balesetek vizsgálatának sajátosságait is érthetőbbé tehetik. Egy közlekedési balesetre senki sem készül, de az előzményeket, amelyekből a baleset kialakul, módunk – sőt járművezetőként – kötelességünk megfigyelni. Emberek irányítják ugyan, mégis alapvetően műszaki folyamatokról van szó. A műszaki folyamatok pedig objektív nyomokból ismerhetőek meg a legjobban. A KRESZ idevonatkozó rendelkezései részben ezen „nyomok” megőrzését szolgálják, részben másfajta adatok rögzítését.
Ne igyunk az ijedtségre!
A KRESZ szerint – amennyiben a helyszínen nem kerül sor rendőri intézkedésre – az érdekeltek a személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását egymás számára hitelt érdemlően kötelesek igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott járművek között olyan is akad, amelynek vezetője a helyszínen nincs jelen (tipikusan ilyen, amikor az egyik érintett egy parkoló jármű) a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hagyni, és az esetet a kötelező felelősségbiztosítójának bejelenteni. És még valami, amiről sokan „megfeledkeznek”: Ha a helyszínen bármilyen okból – akár az egyik fél kérésére – rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a járművezetőknek szeszes italt fogyasztani tilos! A helyszínre először érkező rendőr egyébként automatikusan előveszi majd az alkoholszondát, és ha valaki az előbbi szabályt megszegi, vagy más módon igyekszik megtéveszteni, arra is megvannak a sajátos szakmai szabályok, amelyek révén a nyomozás során az alkoholfogyasztásra vonatkozó tényleges adatok kideríthetőek…
Rendőrségi lefoglalás
A balesetben érintett járművek helyszíni lefoglalására tipikusan akkor kerül sor, ha az intézkedő rendőr szerint annak műszaki vizsgálata mindenképpen szükséges, ha az érintett járművezető nincs abban az állapotban, hogy nyilatkozni tudna saját járműve baleset előtti műszaki állapotáról, illetve ha a tulajdonjogot a járművezető nem tudja hitelt érdemlően igazolni. A jármű esetleges műszaki meghibásodása nyilvánvalóan eltérő irányba viheti el a baleset vizsgálatát, és adott esetben magyarázatot adhat olyan események bekövetkezésére is, amire egyébként sohasem találnánk okot. Amennyiben a járművet lefoglalják, azt a rendőrség kifejezetten erre a célra létesített telephelyére szállítják, ahol gondoskodnak az állagmegóvásról, és arról, hogy a vizsgálatot végző műszaki szakértő hozzáférhessen. Előfordulhat azonban az is, hogy a jármű lefoglalására nincs szükség, de mi magunk – pl. az elszenvedett sérülések miatt – képtelenek vagyunk róla gondoskodni. Ilyenkor két megoldás lehetséges: értesítjük azt a személyt, akiben megbízunk, és ő megteszi helyettünk, ami szükséges, vagy értékmegőrzésre átadjuk a járművet a rendőrnek. Ez utóbbi esetben tudnunk kell azonban, hogy a jármű tárolásából fakadó költségek ilyenkor minket terhelnek. Olyan eset is előfordul, hogy a vizsgálathoz nincs szükség az egész jármű lefoglalására, annak bizonyos alkatrészei is elegendő támpontot nyújthatnak egy nyomozás során. Adott esetben pld. egy letört visszapillantó tükör vizsgálata is elegendő ahhoz, hogy az igazán fontos kérdést az arra hivatottak eldöntsék.
Mindenképpen jelezzük a helyszínre kiérkező rendőrnek, ha valakit értesíteni szeretnénk a balesetről, de mi magunk erre nem vagyunk képesek. Å majd megteszi helyettünk. Tájékoztatást kell adnunk arról is, ha tudomásunk szerint a rendőrség kiérkezése előtt a helyszínen változtatás történt.
A helyszínen az érintett járművezetőket részletesen kikérdezik olyan körülményekre vonatkozóan, amelyeknek a baleset bekövetkezése szempontjából jelentősége lehet. Pl: szenved-e a járművezető valamilyen mozgáskorlátozottságban, visel-e hallókészüléket, vagy szemüveget illetve kontaktlencsét, szed-e rendszeresen gyógyszert, ismeri-e a baleset helyszínét, voltak-e utasai, és ha igen, ő melyik ülésen utazott stb. Ezek a nyilatkozatok a vizsgálat elindításakor a rendőrség számára egyértelmű segítséget adnak annak eldöntésére, hogy milyen irányban érdemes az információk kutatását folytatni. A forgalmi rendet, a járművek, valamint egyéb tárgyak baleset utáni állapotát és helyét többnyire helyszínrajz, illetve fényképfelvétel rögzíti majd, ezeket, ha egy balesetnek érintettjei vagyunk, később mi magunk is megszemlélhetjük, és elmondhajtuk róluk, hogy amit azok tükröznek, azok egybevágnak-e emlékeinkkel.
Helyszínelők és nyombiztosítók
A helyszínen – eltekintve a súlyos sérülést nem eredményező, ezért egyszerűbb eljárás alá tartozó esetektől, – többnyire két rendőri egység tagjaival is találkozhatunk. Az egyik, akinek elsődleges feladata a helyszínbiztosítás, és a legalapvetőbb adatok rögzítése, a második pedig a szemle csoport, akik a nyomok, adatok, helyszíni jellemzők részletes tisztázásába kezdenek. Bármennyire is sürgős a dolgunk, – még ha a baleset minket „csak” tanúként érint – kizárólag akkor távozzunk a helyszínről, ha erre a rendőr adataink és rövid kikérdezésünk után engedélyt ad. A rendőrség a nyomok rögzítésén kívül egy gyors priorálást (különböző nyilvántartásokban történő ellenőrzést) is elvégez a helyszínen, ez mind az érintett járművezetőkre, mind járműveikre kiterjed. A szemle végeztével pedig jöhetnek a közúfenntartó emberei, akik eltüntethetnek minden rossz emlékű nyomot, és az élet visszatérhet a rendes kerékvágásba….