2010. első félévében számottevő mértékben csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma az előző év hasonló időszakához képest az íllami Autópálya Kezelő Zrt. által kezelt autópálya-hálózaton. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy a szokatlanul csapadékos téli hónapokban tavalyhoz viszonyítva mintegy 14 százalékkal több balesetet regisztráltak a szóban forgó gyorsforgalmi utakon. (Forrás: www.autopalya.hu)
Az összes úkategória közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hivatalos statisztika szerint a hazai autópályákon háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az országos közutakon, ugyanakkor az egyes balesetek átlagosan súlyosabbak, hiszen a forgalom átlagsebessége is lényegesen nagyobb.
Az íAK Zrt. kezelésében lévő úhálózaton mért futásteljesítmény, – vagyis a járművek által átlagosan megtett úszakasz hossza – folyamatosan növekszik, ugyanakkor 2009. hasonló időszakához képest 18,4 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel járó baleset következett be. Különösen szembeötlő a halálos balesetek számának csökkenése: 2009 első félévében még 23, 2010 első hat hónapjában viszont már csak 14 ilyen esetet regisztráltak, ami 39 százalékos visszaesést jelent. Összehasonlításképpen: súlyos balesetből a tavalyi 65 helyett idén 54 (16,9%-os csökkenés), míg könnyű balesetből 140 helyett csak 118 következett be (15,7%).
A balesetek egy része a leállósávban történt vagy úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket ütötték el, vagy a műszaki, illetve egyéb okból a leállósávban veszteglő járműveknek ütköztek neki a nagy sebességgel haladók. A leállósávon történt halálos kimenetelű balesetek részletesebb elemzésekor az íAK. Zrt. szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a leálló sávon műszaki vagy egyéb ok miatt megálló járművek a vészvillogót, az elakadásjelző háromszöget nem, vagy alig használják, a járműből kiszálló utasok pedig nem használnak sárga színű láthatósági mellényt.
A társaság a leállósávon bekövetkező balesetek számának csökkentése érdekében a tervek szerint tovább folytatja az elmúlt években megkezdett programját, és figyelemfelhívó kampányokkal, illetve egyéb kommunikációs csatornák bevonásával (pl. változtatható jelzésképű táblákon történő figyelemfelhívás, úellenőri figyelmeztetések) igyekszik tudatosítani az autósokban a leállósávon történő megállás veszélyeit.
A KRESZ az útal kapcsolatos fogalmak között meghatározza a leállósáv fogalmát is. Eszerint leállósáv az únak az útesttel azonos szintben lévő, attól úburkolati jellel elválasztott és úburkolattal ellátott része. A definícióból az következik, hogy a leállósáv az ú része ugyan, de nem része az útestnek. Még mielőtt azt gondolnák, hogy itt most valami értelmetlen zsonglőrködésbe kezdek a szavakkal, had jegyezzem meg, hogy a KRESZ szerint nem az egész ú, csak az útest szolgál a közúi járművek közlekedésére. Főszabály szerint nem a közúi járművek közlekedését szolgálja tehát a leállósáv sem, (hiszen nem része az útestnek). De akkor vajon mire való a leállósáv? A kérdés megválaszolásához nem árt ismerni a KRESZ néhány – január 1-től részben módosuló – rendelkezését és a forgalomszervezési szabályok némelyikét.
A forgalomszervezési szabályok szerint autópályának csak olyan osztottpályás ú (osztott pályas ú az olyan ú, amelynek a két forgalmi irány céljára két külön útestje van) jelölhető ki, amely megfelel bizonyos feltételeknek. Az egyik ilyen feltétel, hogy az únak mindkét útestje mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon leállósávval kell rendelkeznie. (Leállósávja másfajta únak is lehet, de pld. az autóúnak nem létesítési feltétele a leállósáv)
A KRESZ szerint az autópálya és az autóú útestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Ezt a szabályt nyilvánvalóan az itt megengedett nagy sebesség indokolja. Az útesten történő megállási tilalmat a 2010. január 1-i KRESZ módosítás nem érinti. A 2010. január 1. óta hatályos KRESZ módosítás előtt az 1/1975-ös KPM-BM együttes rendelet úgy fogalmazott, hogy “műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az úpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az úpadkán is – kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást – tilos”. A módosítással az idézőjelben foglalt két mondat helyébe a következő rendelkezés lépett: “Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha,
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen,
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi,
c) a jármű úfenntartást, útisztítást végez,
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi,
e) a jármű megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.”
A leállósávban történő, műszaki okból való megállás lehetőségét tehát a KRESZ a korábbiakhoz képest szűkítette, hiszen az olyan meghibásodás esetén, amely nem teszi lehetetlenné a továbbhaladást, nem lehet megállni. Az más kérdés, hogy ha valaki műszaki okból való megállásra hivatkozik az arra járó rendőrnél, azt adott esetben csak nagy nehézségek árán lehet bizonyítani, hogy a megállás a továbbhaladást lehetetlenné tette-e. A többi ok, amely a megállást/várakozást szabályossá teszi a leállósávon, a „civil” járműveknél szóba sem jöhet, ezért azokkal részletesen nem foglalkozom. 2010. január 1-től a leállósávon – ha a közúi jelzésekből más nem következik – csak a forgalmat ellenőrző, úfenntartást, útisztítást végző, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végző, illetve a megkülönböztető jelzést adó berendezését működtető járművek haladhatnak. Rajtuk kívül csak és kizárólag a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek tehetik ugyanezt. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.
Lakott területen kívül az útesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet – kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. A gyalogosnak tilos autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni; továbbá tilos autóúon (a leállósávon és az úpadkán is) közlekedni, valamint úkereszteződésen kívül áthaladni.