Utálnak minket? II. rész

Tovább folytattuk a kérdezősködést, hogyan látják a motorosokat a
közlekedők. Ezútal már árnyaltabb képet kaptunk magunkról, mint első
alkalommal.

A cikk előző részében megkérdeztünk pár közlekedőt, hogyan vélekednek rólunk, motorosokról? Bevallottuk, hogy nem tudtunk „mindenkit” megkérdezni, még annyi embert sem, hogy kérdezősködésünket nagyképűen „reprezentatí­v mintavételnek” nevezhettük volna. Pont ezért arra kértük Olvasóinkat, hogy ne vonjanak le messzemenő következtetéseket a válaszokból. Most is ezt tesszük.

Kérjük, ne gondolják, hogy a pizzafutárok mindannyian öngyilkosjelöltek, akik sötétlelkű, ármánykodó szakácsokkal szövetkezve lopják a pizzát, majd vad ámokfutásba kezdenek kétes szerzeményük titkos kézbesí­tésekor, és semmiképpen ne gondolják azt se a Kedves Olvasók, hogy a teherautósofőrök teljesen vakon vezetnek. Egy valamit azonban mindenképpen motorosaink figyelmébe ajánlanánk: a válaszadók tanácsait. Hogyan kerüljük el a zűrös helyzeteket.

Az első körben megszólalók majdhogynem szimpatizáltak a motorozással, és ettől kí­nzó hiányérzetünk támadt: hol vannak a motorosokat gyűlölő autósok? Elkerültük őket, oly’ kevesen lennének? Vagy talán mégsincs olyan nagy ellentét a két tábor között? A második körnek abban a reményben indultunk neki, hogy végre találkozunk Vele. Elkapjuk Őt, a Fenevadat, aki a motorosok vérét szomjazza.

Teherautósofőr valahol Budapesten

– Az emberekkel egyetlen nagy baj van: előznek. De orrba-szájba! Észre sem veszi azt, hogy te teherautóval közlekedsz… Bevág eléd a suttyó. Olyan dolgok vannak, hogy na! Meg tolakszanak. Te pedig állj meg, esetleg túlsúllyal megrakva. Tudod, amikor három tonnát vihetnél, s van a kocsin hat tonna. Érted, bevág eléd, azt’ állj meg. Na, ne ragozzuk a dolgot…

– Mit tanácsolna nekik?

– Nem kéne kapkodni, azt!

Másik teherautósofőr

– Én a robogósokat utálom. Nem személy szerint, csak ahogy megjelennek. Nehezen veszed észre őket a nagy kocsiból… Én tí­z tonnás Ivecóval jártam, és azt tapasztaltam, hogy a robogós egy pillanat alatt ott terem. Beáll melléd, te meg elindulsz a Böllérrel…

– Böllérrel…?

– Hát a nagy teherautóval, és már el is tapostad. Ez leginkább a jobb oldali előzésnél van. íllunk a lámpánál, a motoros vagy robogós előretolakszik, beáll a tükör alá, természetesen a holttérbe. Ha szerencséd van, meglátod a sisakját, ha nem, akkor gáz lehet. Elég, ha csak a lökhárí­tóval odapaszí­rozod…



Harmadik teherautósofőr


– Azt gondolom, hogy a teherautósoknak jobban kellene figyelniük arra, hogy mennyi hely kell a motorosnak, ahol még el tud laví­rozni. A motorosokkal meg az a baj, hogy sokan versenypályának nézik a közutakat, és ész nélkül mennek. Lehet látni a motoroson, hogy gondolkodik-e miközben közlekedik. Hogy figyel-e a közlekedés ritmusára. Aki jól megy, az látja, hogy mikor hol nyí­lnak meg a sávok, hol vannak lehetőségei, hol lehet kockázatmentesen haladni. A gyors haladáshoz sokszor nem is a nagy sebesség kell, hanem a jó helyzetfelismerés. A teherautóból nagyon jól átlátható a közlekedés, éppen ezért a teherautósofőr még rá is segí­thet, hogy a motoros elmehessen.

A másik: én nem szeretem, ha valaki rám akarja erőltetni az akaratát. Ha ki akarja erőszakolni, hogy el-, vagy beengedjem, nem biztos, hogy sikerülni fog neki. Ha az én jóindulatomra bí­zza, akkor biztosan. Ha nem beteszi elém a motor orrát, hanem jelzi, hogy jönne, kérdőn rám néz, akkor „már mehetsz is komám!” Azt hiszem, ezzel sokan vagyunk í­gy. Érdemes még arra is gondolni, hogy egy negyven tonnás gépet kétszer akkora úon lehet megállí­tani, mint egy személyautót. Ha a teherkocsi előtt hely van, azt nem azért hagyja a sofőr, hogy oda valaki csak azért bevágjon, mert befér. így már biztosan féktávon belülre kerül. Az a hely azért van ott, hogy biztonsággal meg tudjon állni a kocsi.

– Mit javasolna a motorosoknak?

– Lehet, hogy egy motorosnak adrenalin növelő, ha két centire megy el egy teherautótól, de ne menjen két centire! Tartson megfelelő oldaltávolságot, és főleg ne motorozzanak a tükör holtterében, és ne a fülke mellett a jobb oldalon. Vagy maradjon le, vagy menjen előre, de ne menjen a kocsival együtt ott, ahol nem látszik. Ahol a motoros nem látja a tükörben a vezetőt, ott a vezető sem látja a motorost.

És egy pár szó a robogókról. A kis ötvenesek, ha jól tudom, negyvennel mehetnek. Életveszélyesek. A lámpánál előregurulnak, és a következő lámpáig azzal kell küzdenem, hogyan tudok mellette úgy elmenni, hogy ne borí­tsam fel. Aztán megint kezdődik előröl. Halad a kocsisor, és nem tudsz mellette elmenni, mert vagy fellököd, vagy átlógsz a másik sávba. Szerencsére a legtöbb robogó, különösen a nagyobbak ma már gyorsabbak.

Taxis az Győri úon

– Hogy mi a véleményem a motorosokról? Hát, mennek a gyerekek. Menjenek csak! Azért van a motor.

– Nem gondolja, hogy gyorsan, erőszakosan közlekednek?

– Nem gondolom. Mi az, hogy erőszakosan? Mennek, kihasználják a motorok dinamikáját.

– És hogy előre mennek a lámpánál?

– Felőlem menjen, még el is engedem. Minek szí­vja a kipufogógázt? Szerintem nem a morállal van baj, hanem az utakkal. Németországban, ha van egy kis lyuk az úon, kivonulnak, lezárják, megjaví­tják. Itthon meg ha akkora lyuk van az úon, hogy eltűnsz benne, akkor sem érdekel senkit.



Úrvezető


– Az a legnagyobb bajom a motorosokkal, hogy össze-vissza mennek az autók között. Nem tartják be a szabályokat. Engem nem zavarna, ha előremennek, de jobbról-balról előznek, és az ember nem tudja, mikor mire számí­tson. Jobbra persze nem is figyel az ember annyira. Különben ha látom, el szoktam engedni őket, jobb is, ha inkább előttem vannak, mert akkor legalább szem előtt vannak.

Villamosvezető

– Nekem különösebb bajom nincs a motorosokkal, igaz, ritkábban találkozunk, mintha autót vezetnék, bár már előfordult, hogy az ú közepén lévő sí­nen haladva balról előzött a motoros, miközben jött szembe a másik villamos. Meleg helyzet volt. Különben amí­g nem akar felborí­tani, nem zavar.

Autóbuszvezető

– Mi azért nem okozunk sok balesetet, mert 40-el megyünk. Az egyetlen nagy gond a motorosokkal a sebesség. A probléma alapvetően mindig a sebességgel függ össze. Az, hogy elmennek közöttünk, az nem nagy baj. Én is elmennék. Mi buszosok elengedjük őket, mert nem szeretünk jegyzőkönyvet í­rni. Ha van egy balesetünk, akkor másnap egész délelőtt jegyzőkönyvet kell í­rnunk. Hadd menjenek, sose lássuk őket többet. Tudja milyen hosszú egy jegyzőkönyv?

írpád-hí­d autóbuszvégállomás buszvezetők

– Azt nem értem, hogy mi a fenének kell egykerekezni a városban, és azt, hogy minek kell 80-nal rohanni, amikor a következő lámpa úgyis megfogja, ahol kezdődik elölről a furakodás. Lehúzott ablaknál meg meghülyül tőlük az ember, mert olyan hangosak.

A nagymotorokkal száguldoznak, a kismotorokkal pedig az a baj, hogy meglepetéseket tudnak okozni, mert nem látszanak jól, olyan váratlan helyekről szoktak előkerülni, hogy csoda, hogy élnek. Olyat is láttam, hogy a járdán ment. Mondtam is neki, hogy lerúgom a motorról, ha nem megy le a járdáról.

– És lerúgta?

– Nem, mert… igazából nem mondtam neki semmit, de mérges voltam rá. Most képzelje el, hogy ha az egyik kapu alól kiszalad egy gyerek! Tényleg úgy érzik, hogy semmilyen szabály nem vonatkozik rájuk?



Hivatásos sofőr a FKFV-nél


– A rutinos motorosokkal nincs baj. Bujkálnak, az igaz, de ők úgy tudnak haladni. Engem nem zavarnak. A tolakodást nem szeretjük, de hát ez az autósokkal is előfordul. Nézze, ameddig úgy mennek előre, hogy nem veszélyes, addig menjen, de kockáztatniuk nem kellene. Ameddig nem minden áron tolakszik előre, addig még el is engedem őket. A normálisabb autósok í­gy tesznek. Azt is látom, hogy a nagymotorosok óvatosabban bujkálnak, már csak a méreteik miatt is. De ezek a robogósok nem akarnak tiszteletet adni senkinek, de párat azért tiszteletre taní­tottam, mert ez a verda elég jól gyorsul. Robogó nem hagyja ott.

Úrvezető

– Az autósokkal legalább annyi baj van, sőt több mint a motorosokkal, de az autósok elvesznek a nagy tömegben. A motorra már csak a mássága miatt is jobban odafigyel az ember. Aztán ha azzal rossz tapasztalatot szerez a vezető, jobban emlékszik rá, mint az ezredik autóra, és ekkor azt mondja, a motorosok mind rosszak.

És végül egy viccesnek szánt kérdés a Ví­gadó téri Duna-kikötőben egy hajó kormányoshoz

– Önnek mi a véleménye a motorosokról?

– Ki nem állhatom őket!

– ???

– Amikor a csendes kertvárosban éjszaka elmegy egy a házunk előtt, és még percek múlva is hallani a hangját… Mire jó ez? Neki tetszik? És ha neki kellene a pihenése alatt ezt hallgatni? A zaj is környezetszennyezés!

Visszapillantó rovatunkban olyan cikkeket veszünk elő, amik régen jelentek

meg, de nem veszí­tettek érdekességükből, vagy az újságban lényegesen

kisebb terjedelmet kaptak, mint amit a téma megérdemeltek volna.