Tesztnapló: Voge 300AC

Szerkesztőségünkben nyáron járt már a Loncin európai piacra szánt luxusmárkája, a Voge 300AC. Olyannyira jók voltak az első benyomások, hogy emiatt visszakértük tartóstesztre a neoretro formavilágú kezdőmotort. A motoron az összes részletre nagyon odafigyeltek, az összeszerelés és az anyagok minősége is szuper, nem árulkodik a keleti gyökerekről. Eddig főleg városban, napi munkába járásra, és ingázásra használtam a 300-ast. Az erőforrás 26 lóerős teljesítménye ide bőségesen elég, kb. 3000-től már bőven használható az egyhengeres. Tetszik, hogy a kuplung igazán jól adagolható, a kar pedig könnyedén jár. A váltó hasonlóan finom szerkezet, az ürest könnyű megtalálni.

3338 km

Menetpróba: VOGE 300 AC

Ami a Toyotának a Lexus, a Nissannak az …

A motor felépítéséből adódóan rugalmas, simán elbírja 60 km/h-nál a hatodikat, és rángatás nélkül gyorsíthatunk még ekkor is. Az ülés kényelmes, de nem túl puha, gyorsan megtaláljuk rajta a helyünket. A kormány jól kézre áll, a tükrök pozíciója hibátlan, ahogy a kilátás is hátrafelé. Eddigi tapasztalataim alapján a kis Voge egyik legnagyobb erénye, hogy igazán könnyű, csupán 170 kilót nyom. Ehhez jön a jól eltalált tengelytáv, amitől igazán fordulékony lesz a kis bestia. Baromi ügyesen elférek a kocsisorok között, rugalmasságának köszönhetően nem kell sokat városban váltogatni. Ami még pozitívumként említhető az a nem túl tolakodó, de mégis öblös kipufogóhang, ami jó szolgálatot tesz, ha egy autós elbambulna, és nem látná, hogy közeledünk. Az eddig megtett városi kilométerek alatt kb. 3-3,5 literes fogyasztást mértem, ez a 16 literes tankkal egész jó hatótávot produkál.

Fotó: Töltéssy Zoltán