Safety-Hungary Vezetéstechnikai tréning 1. szint

Az előző számban a jogosí­tvány előtti alapozást mutattuk be, de onnan
még bőven van hova fejlődni. Van jogsi, motorozunk, de miért is ne
csináljuk jobban?

Mindenkinek a könyökén jön ki: a jogosí­tvány csak annyit jelent, hogy az illető közlekedhet közúon, semmi más nincs mögötte, nem feltételez tényleges tudást. Én is unom már ezt, szégyellem is magam, hogy ezzel kell előjönnöm. De attól ez még í­gy van. Lehetne polí­rozni, de minek, ez az igazság.


Most, hogy ezt tisztáztuk, távolodjunk el a közhelyektől, nem lesz több távozás hí­mes mezejére lépés, ifjú titán, világot jelentő deszkák és nagybetűs élet. A Safety-Hungary tematikájában 1. szintnek nevezett képzés azoknak szól, akiknek már van motoros jogosí­tványuk, tehát el tudnak indulni, kanyarodni, váltani és a végén megállni. Lelövöm a poént, a tréning is ezekről szól. A két napra jut elmélet (miért lehet hátsó fékkel szűkí­teni az í­vet, és mitől egyenesedik fel az elsőtől? Mi van, ha a kettőt egyszerre használom?) és műszaki oktatás. Nem fizikus- és szerelőképzés, csak egyszerűen vannak olyan alapvető tudnivalók, amelyek mellett nem lehet elmenni.


A gyakorlati tananyagot az utcai motorozás jelenti. Eltolt szlalom, hosszan elnyújtott kanyarok, lassan végigmenni egy keskeny pallón – közúon ugyanezt tesszük, csak mások a méretek és nagyobb a tempó. Nem is a pálya nyomvonala az igazán fontos, hanem az instruktorok jelenléte. Ők ugye kí­vülről látják a hibáinkat, és segí­tenek elhagyni azokat. Nem véletlen, hogy a sportolók sincsenek meg edző nélkül.


A képzésen nem lehet saját motorral részt venni. Először is, egészen más méretű pályára van szüksége egy Goldwingnek és egy Hornetnek. Másodszor pedig fontos mind a motor, mind a vendég biztonsága. Az itt használt 125, 250, 500, 600 és 1000 köbcentis gépeket kifejezetten oktatási célra készí­tették fel, direkt erre a pályára, ezekhez a gyakorlatokhoz. Az esés benne van a pakliban – többnyire kis sebességnél történő eldőlésekről van szó –, a bukócsövek azért ekkorák, hogy ilyenkor a vezető ne szoruljon a motor alá.


„Több olyan tapasztalatunk volt, hogy egész Európát bejáró motorosoknak is tudtunk újat mutatni – a rutin önmagában nem jelenti a technikai tudást. Amikor ide kerültem, húsz év motorozás és tí­z év motorsport után is bőven volt mit tanulnom” – meséli Szabó íkos instruktor. Nagyon sok a rossz berögződés. Ilyen a MotoGP-stí­lusú kanyarodás, amikor a motoros kiül és kilógatja a térdét, pedig az í­v el sem kezdődött, és a tempó sem indokolja. Másik gyakori jelenség, hogy a pilóta maga elé bámul az aszfaltra az érkezési pont helyett.

Mennyi értelme van elmenni tréningre? Mindenki döntse el maga, de kérdezzenek bárkit, aki járt már ilyen képzésen, hogy megérte-e? Százból százan igennel fognak válaszolni.