Piaggio Ape 50 – Tehertáncos

Nem új keletû masina az Ape, Enrico Piaggio 1948-ban, két évvel a Vespa robogó után mutatta be az õspéldányt.

 

Nem is állt túl messze egymástól ez a két gépezet, hiszen az Ape nem volt más, mint a Vespa hajtómûve és elsõ felfüggesztése köré épí­tett háromkerekû, egyszemélyes teherszállí­tó doboz. Azóta számtalan változata létezik. Az 50 köbcentis segédmotortól egészen a 420 köbcentis dí­zelmotorral és 900 kilós teherbí­rással bí­ró változatig ér a paletta, van platós, dobozos, billentõs, sõt még darus változat is.

Mi a legkisebbet próbáltuk ki, és igen érdekes dolgokat fedeztünk fel rajta. Hogy mi köze van a motorokhoz? Sok, hiszen úgy kell kezelni, mint egy régi kéziváltós robogót. A jobb kéz a gázt és az elsõ féket húzza, a bal a kuplungot, és a bal markolat elfordí­tásával váltjuk a négy  sebességfokozatot. Segédmotor jogosí­tvánnyal lehet vezetni, tehát az alsós középiskolásoknak az Ape nyújtja az egyetlen lehetõséget, hogy ne ázzanak meg, ha saját járgánnyal akarnak közlekedni.

De a Piaggio vezetésének egyéb okok miatt is köze van az iskolához. Taní­t a történelemrõl és a fizikáról. A régi idõk tanújaként igazolja, hogy azelõtt minden sokkal lassabban ment. Igaz, hivatalosan 45 kilométer/óra az Ape végsebessége, de ahogy jön egy emelkedõ, egybõl visszaemlékezünk, mi is az a gravitáció, és mi is az az áttételes erõátvitel. Szépen kapcsoljuk visszafelé a sebességfokozatokat, a Rózsadombra a Kapy utcában már csak egyesben mászunk fel, amolyan ökrös   szekér tempóban. Ilyenkor aztán a pszichológiáról is tanulunk. A sajátunkról azt, hogy tudunk-e elég türelmesek lenni, a többiekérõl pedig hogy vajon elég toleránsak-e. Aztán a földrajzról is tanulunk, mert mindig azt az úvonalat keressük meg, amelyik a legkevesebb emelkedõvel jár.

 

Sí­k területen viszont kimondottan élvezetes lehet az Ape-et vezetni. Ha nem is túl nagy vehemenciával csörtet végsebessége felé, mindenesetre elég érdekes zajokat ad közben. Az elsõ fék is inkább nyikorogni szeret mint fogni, í­gy egyre inkább csak a hidraulikusan mûködtetett hátsót használjuk. Aztán, ahogy megtanulunk vele manõverezni, a legveszedelmesebb mutatványokra lesz képes. Manapság már teljesen hétköznapi látvány egy egykerekezõ motor, de egy Ape kétkeréken! Kár, hogy nincs sperrdiffije, mert anélkül max. 50 métert tudtunk belõle kihozni. Aztán van persze tolatósebessége is, méghozzá négy. Hogy bámulnak az autósok, amikor rückvercben lehagyja õket az Ape!

Persze arra is lehet használni, amire kitalálták, nevezetesen 200 kilós áruk szállí­tására. Különösen olyan helyeken, ahol szûkösek a megközelí­tési utak, nem nagyok a távolságok, és nem kell a nagy sebesség, nem igazán talál ellenfélre ez az õsi olasz málhásszamár.