MV Agusta Brutale 800 Dragster RR – Jól fésült

Az MV Agusta szép dizájnelemekkel, erősebb motorral és néhány új műszaki kütyüvel még támadóbb hatásúvá tette a Dragster 800 RR változatát. A Motorrad ezt a nemes kiadást és az RR-re feltuningolt Brutale 800-ast egyaránt kipróbálhatta.

Nevezzük laza power cruisernek vagy mégis inkább cruiserelemekkel ellátott álcázott naked bike-nak? Ez a kérdés már az alap-Dragsternél is felmerült, de ott gyorsan meg tudtuk válaszolni, miután néhány métert megtettünk a pörgős, fordulékony Brutale-ivadékkal. Valójában egyértelmű, ha közelebbről megnézzük a motort: elöl tiszta naked bike, csak az alacsonyra helyezett rendszámtáblatartó és a csonka hátsó váznyúlvány cruiseres. Ez a standard változatra is érvényes, igazán azonban a még sportosabb kialakí­tású RR-re jellemző. Ahogy ráülünk, abban a pillanatban tudjuk, honnan fúj a szél. Kormánya széles, csak enyhén hajlí­tott, és mélyen van, a tank az első kerék felé lejt. Rövid hátsó váznyúlványával a Dragster azonnal olyan érzést kelt, mintha a motor csak az erőforrásból és az első kerékből állna.

 

 

 

 

Apropó erőforrás. Az MV ugyebár nem igazán arról hí­res, hogy új modelljeinek elektronikája kapásból tökéletesen működne. Most azonban – legalábbis az első menetpróba után – minden arra utal, hogy a szakemberek jól eltalálták a menetprogramok beállí­tásait. Indulás után a Dragster RR tisztán veszi a gázt, lágyan tol, és az elkövetkező 300 kilométeren sem tanúsí­t semmiféle kellemetlen meglepetést.
Épp ellenkezőleg, a háromhengeres olyan erősen, ugyanakkor lineárisan tol, hogy abban csak örömét lelheti az ember. A pilótának ugyanakkor kedvelnie kell a dinamizmust, hiszen a hátrafelé forgó főtengellyel ellátott, 798 köbcentiméteres soros motorban nem egy kedves kiscica lapul. A finom gázvételért mindenekelőtt a dupla befecskendezőfúvókák a felelősek, mí­g a standard modellnek csak egy van belőle. Az új menetprogramokkal (eső, normál, sport és szabadon programozható custom-mapping) és a módosí­tott kipufogóval társí­tva az MV nem kevesebb mint 140 lóerőt hoz ki a háromhengeres erőforrásból. Emellett élvezetes 86 newtonméteres nyomaték áll rendelkezésre szinte lineárisan, széles fordulatszám-tartományban. Azonnal feltűnik, hogy az RR jóval erősebb, mint a standard változat. A gázmarkolat minden apró moccanása erőteljes nyomatékká változik, ami már 4000/min-es fordulat körül elkezdődik, és a fordulatszámlétra tetejéig nem csökken. A vége 13 200/min-nél, tehát a szupersportgépek értéke körül van. De a legszebb az erőforrásban, hogy nem kell feltétlenül mindent kipréselnünk belőle, az RR-rel visszafogottan is lehet motorozni.
Ennek ellenére nem árt, ha az RR pilótája sportos beállí­tottságú, hiszen a teljesen új, 43 milliméteres Marzocchi villával és Sachs rugóstaggal ellátott feszes hangolású futómű a széles állí­tási tartomány ellenére sem való a lassú barangolást kedvelőknek. Az erőforrással karöltve igazi rosszfiús sármosságot áraszt, ehhez illik a megjelenése is. Különösen a Pearl Shock Red és a Pearl Ice White fényezésű Dragster mindenhol feltűnik, nem utolsósorban fehérben tündöklő küllős abroncsainak köszönhetően.

 

 

 

 

Motorozni pedig úgy lehet a Dragster RR-rel, mint egy pucér sportgéppel. Manőverezési készsége kiváló, kanyarstabilitása is tetszett. Bár gyors váltott kanyarokban időnként kissé idegesnek hat, és hirtelen esik be a második í­vbe, összességében azonban csodásan aktí­v motorkerékpár. Egy feltétellel: az MV nemcsak optikailag, hanem ergonómiailag is kompakt, í­gy az 1,80-nál magasabbra nőtt pilótáknak gondjaik lesznek az ülés és a kormány közötti szűkös mozgástérrel. Ráadásul az előrefelé lejtő ülésen mindig előrecsúsznak a tankhoz.
Az agresszí­v fellépéshez illik a harapós Brembo fék – amely inkább a gyakorlott pilótáknak való. De vészhelyzetre azért ott van a bár későn, de biztonságosan közbelépő Bosch-ABS. Sportos szellemű pilótáknak szánt csemege a gyári váltóautomatika, amelynek köszönhetően 30 km/h felett kuplunghasználat nélkül lehet lefelé sebességet váltani. Ezzel meg is van a Dragster RR vásárlóinak profilja: sportos, extrovertált, 180 centiméternél alacsonyabb – és a 16 290 eurós vételárat tekintve nem éppen csóró.

 

 

 


Brutale 800 RR

 

Az új Brutale 800 RR-ben és az RR-Dragsterben közös az átalakí­tott háromhengeres erőforrás az elektronikai csomaggal együtt, valamint a teljes mértékben állí­tható Marzocchi villával és Sachs rugóstaggal ellátott váz.  Ugyanakkor a Brutale hangolása országúon érezhetően kényelmesebb. A sportos természetű pilóták mindkét modell esetében örülhetnek az immár az alapfelszereltséghez tartozó kormánylengés-csillapí­tónak, amelynek elsősorban a Brutalén van értelme a kanyarok utáni erőteljes kigyorsí­tásoknál. Az RR-Brutale nagy előnye a helykí­nálata. A kormány (a Brutalénak átmenő csőkormánya van, a Dragsternek két félkormánya), a lábtartó és az ülés háromszöge a Brutale esetében tágasabb, í­gy rajta minden pilóta megtalálja a kényelmes pozí­ciót. Közvetlen összehasonlí­tásban a Dragster az agresszí­vebb motorkerékpár, amelyet az első kerékre gyakorolt erőszakkal kell motorozni. Emellett 13 980 eurós ára miatt is tetszetősebb a Brutale RR.
*Az MV Agusta márkának jelenleg nincs hazai forgalmazója, ezért tájékoztatásul az eurós árakat adtuk meg.