Menetpróba: KTM 1290 Super Duke R

Nagyobb teljesítmény, kisebb tömeg, finomítás mindenütt – aki a 1290 Super Duke R harmadik változatát letudja a marketingben gyakori címszavakkal, az lehet, hogy elmulasztja a legfontosabbat: a „3.0-s beast” alapjaiban új futóművet kapott, amely sokkal jobb vezethetőséget ígér. Hiszen a korlátlan erő tökéletes kontrollt kíván.

A gyors csoport? Vagy a nagyon gyors csoport?” Míg a válaszon töprengünk, Jeremy McWilliams húz el mellettünk egykerekezve a célegyenesben, közben pedig a bokszutcában a Pikes Peak-rekorder Chris Fillmore a portimăói pálya hullámvasútját magyarázza nekünk. Ezután mérföldekkel elvétjük a vak hajtűkanyar ráfordulási pontját, amikor is egy bizonyos Alex Hofmann megszán bennünket, és megmutatja a megfelelő ívet. Ez minden bizonnyal a KTM 1290 Super Duke R bemutatója kell hogy legyen, a rendezett gondolatok pedig az ingerek ilyesfajta áradata láttán gyorsan összekavarodnak.

Ennek ellenére összeszedjük magunkat, hiszen arra keressük a választ: mennyire hatékonyak a KTM 1290 Super Duke R különösen a futómű terén jelentős, jobbra felsorolt újításai? Először is a „Beast“ – a cikiző észrevételeket a harcias motornevekről itt kérjük hozzáfűzni – az új, egyenes vonalú és sokkal kompaktabb acélcső vázzal (szigorúan véve egy híd a teljesen teherviselő, magasabbra került erőforrás fölött, nem térhálós) és az alumínium/kompozit hátsó váznyúlvánnyal együtt továbbra is impozáns, de sokkal letisztultabb. Az üléspozíció még sportosabb lett.

A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2020/07 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.