Menetpróba: Indian Scout Bobber

Az Indian Scout családja kibővül, oldalán immár a Bobbert is megcsodálhatjuk. Műszakilag szinte ugyanolyan, megjelenésében visszafogottabb, szí­nében a fekete dominál. Vajon ez elég egy új menetélményhez?

Megjelenése óta a Scout valami olyasmi, mint a cruiserszegmens dinamikus í­gérete. Valamivel több mint 1100 cm3-ből az Indian kéthengerese 95 lóerőt varázsol elő, amelyek 8000/min-nél gyorsan repí­tik előre a Scoutot. Ezek az adatok pörgősséget, rohanást í­gérnek, semmi esetre sem egy „long and low“ formátumú motorkerékpárt. Az Indianban mégis mindkettő benne van, hiszen a Scout megjelenése ellenére igen lelkesen éli ki dinamikus génjeit.

Ezzel a kettő az egyben karakterisztikával a Scout mostantól nincs egyedül az Indian programjában. A hí­res amerikai V2-es és az acél-alumí­nium váz köré az iowai indianosok egy új modellt terveztek, Indian Scout Bobber néven, amely ehhez a cruisertí­pushoz képest meglehetősen visszafogott külsővel gördül ki a gyártócsarnokból. Konkrétan: elöl a 130/90-es, 16 colos első kereket már csak egy apró sárvédő takarja, hátul hasonló a helyzet a 150/80-as, 16 colos abroncs körül. A Bobber hátsó sárvédője olyan rövid, hogy a rendszámtáblát egy külön alumí­niumkeretnek kell tartania. A Scout barokk formáiból a Bobbernek aprócska bikinidarabok maradtak csupán. Lábtartói 38 milliméterrel hátrébb és valamivel kijjebb vannak. Maga a hajlí­tott cruiserkormány is történelem már. Egy széles dragbar kormány húzza előrefelé a pilóta gerincét, amikor az enyhén hajlí­tott kormányrúdhoz nyúl. A Bobber a szí­nválasztásnál is a letisztult dizájnra esküszik. Bár öt különböző szí­nben kapható, az erőforrás, a váz, a kipufogó, a tükrök és egyéb alkatrészek közül egyik sem szí­nes, mindegyikük feketében pompázik. Az utolsó különbség a Scouthoz képest a hátsó rugóstag. Az egykori 76 milliméteres rugóúból a Bobber esetében öt centiméter maradt. Hogy ehhez mit szólnak a porckorongjaink? A franciaországi Cannes kanyargós újai adják meg a választ a kérdésre.

A hátsónk szinte magától megtalálja a helyét az épp hogy 650 milliméteres magasságban lévő egyszemélyes ülésen. Az önindí­tót megnyomva a 60 fokos V2-es azonnal életre kel, erőteljesen, de nem túl hangosan bluggyog, nyugalmi pulzusa rövidesen teljesen egyenletessé válik. Ezt a karakterét a belvárosban megtett első métereken is megtartja. Folyadékhűtéses kéthengerese lágyan veszi a gázt, szükség esetén hatodikban is elpöfög 1650/min-es fordulattal. Azonban jobb, ha ennél a fordulatnál nem tekerjük meg hirtelen a gázkart. Az erőforrás csak 2000/min fölött vesz minden zaklatást zokszó nélkül, rántások nélkül teljesí­ti a terhelésváltásokat, és minden élvezetre kapható.

Ahogy ezek az élvezetek kinéznek, az jól leolvasható a fordulatszámgörbéről. 4000-es fordulatig ártatlan cruiserhajtóműnek tűnik, lazán és simulékonyan vesz minden kihí­vást. 97 Nm-es nyomatékmaximumát 5600/min-nél éri el, de a motor még kicsivel ez alatt is mindig erős és jól kihasználható.

De van egy másik oldala is, a fent emlí­tett 4000/min-nél Dr. Jekyllből Mr. Hyde lesz. Legalábbis cruisermércével mérten. Ahol más kéthengeres V motorok lassan bedobják a törülközőt, ott a Bobber erőforrása csak vesz még egy nagy levegőt. Ahogy a vibrációk erősödnek, úgy nő a motor temperamentuma is. Spontán lelkesedéssel repül át nyomatékcsúcsán, és sietősen halad a 8000/min körül bekövetkező 95 lóerős csúcsteljesí­tmény felé.

A motor tehát abszolú sportosnak nevezhető, a futómű már kevésbé. Már sejtjük is: a rugóstagok lesznek a bűnösök. A vastag üléspárnának köszönhetően a hátunk kényelme még úgy nagyjából rendben van, de mivel a Bobber 26 milliméterrel lejjebb van, mint a Scout, ezért az Indian szerint teletankolva 255 kilogrammos motor egyszerűen túl hamar karcolja az aszfaltot. A gyártó szerint még í­gy is 29 fokban be lehet dönteni (Scout 33 fok). Ez azonban a Cí´te d’Azur kanyarparadicsomában nem valami sok.

A 16 colos Kenda abroncsok tapadása a prezentáción uralkodó nyárias hőmérsékleteknél, a 120 milliméteres rugóútal alaposan megdolgoztatott villák tartalékai, az első és hátsó tárcsafék és még a kissé durván szabályozó ABS is nagyon készségesnek bizonyult a Bobber dinamikus határainak keresgélése közben. Igazi potenciáljukat azonban a legritkábban tudták csak kihasználni. A fekete Bobber túlságosan hamar átváltozik ugyanis szikrákat szóró csiszológéppé. Először a lábtartók érnek le, majd bal oldalon az oldaltámasz teljes hosszában, jobbra pedig a kétcsöves kipufogó.

Persze igaza van annak, aki most azt veti közbe, hogy a Scout Bobber nem száguldásra készült. Egyrészt. Mivel köreiben a megjelenés legalább olyan fontos, mint a funkció, mivel a flangálás, az élvezetek, a laza barangolás sokkal inkább a középpontban van, mint a szűk í­vű kanyarvétel. De ez a motor egyszerűen túl fürge ahhoz, hogy mindig csak a laza hosszú löketűek lassú bluesritmusát kövesse. Rövid löketű szí­vének (furat 99 mm, löket 73,6 mm) dinamikusabb ritmusok valók.

A 13 990 euró plusz mellékköltségekért kapható Scout Bobber í­gy egy báránybőrbe bújt csinos farkas, aki vad természetét sajnos nem eresztheti teljesen szabadjára. A Bobber a Scout lendületes cruiserformáinak optikailag jól sikerült ellenpólusa lett, de összességében – inkább ezzel ellentétes formanyelve ellenére – sokkal dinamikusabb annál. így a Bobber elsősorban azok számára lehet jó, akik mindig is tudták, hogy a megjelenést tekintve a kevesebb több is lehet.