Menetpróba: Honda Super Cub C125

Na, ezt hallgassák meg. Több mint százmillió legyártott Cub talált eddig gazdára. Ez a szám leí­rva í­gy néz ki: 100 000 000, azaz egy darab egyes és nyolc darab nulla.

Amúgy ez a százmillió valami olyasmi, mint ahogy a Föld lakosságát vagy az éppen kiirtott erdőterület nagyságát szokták érzékeltetni, hogy 7,67 milliárd fő… pardon, 7,68 milliárd, pardon, 7,69 milliárd… szóval állandóan növekszik, a 100 milliós Cub-értékesí­tés ugyanis 2017-es adat. Ezzel ő a világ legnagyobb darabszámban értékesí­tett géperejű járműve. A kérdés, hogy miért vesz meg több mint 108 darabszámú egyed egy adott motort?


Az ok földrajzi helyenként (és időszakonként) változó. Délkelet-ízsiában például ez volt a bicikli után elérhető legolcsóbb közlekedési eszköz – bár a történelmi szamárárakkal nem vagyunk tisztában –, Amerikában szintén, de ott nagyban hozzájött a sikerhez még a cukiság faktor is, bármilyen borzasztó is a szó. Az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején járunk, Amerikában a motorozás éppen vadnyugati időszakát éli, a motor, pláne a motoros valami fenyegető, piszkos, zajos, erőszakos dolgot jelent az átlagos polgár számára, amitől, akitől óvni kell asszonyt, gyereket, életszí­nvonalat és társadalmi státuszt. Motorokon randalí­rozó fekete bőrdzsekis háborús veteránok, Hells Angels, Pagans, 1%-osok… nem éppen az amerikai álom főszereplői, hacsak nem ellenpontként.


Aztán jött egypár mosolygó, hajlongó japán valami kis 50 cm3-es vacakkal, ami se nem robogó, se nem motor, és jött az évtizedes reklámkampány, az „A legkedvesebb emberekkel Hondán találkozhatsz” szlogennel, jött a Beach Boys a Little Honda cí­mű számával – amely nem keverendő össze a Help me, Rhonda cí­művel – és az amerikaiak elkezdték kedvelni a Cubot.

Akciós apák napi előfizetés 32% kedvezménnyel itt!



A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2019/06 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.