Menetpróba – Honda SH125i

A szépség belülről fakad

Napi rutin, praktikus funkciók, gazdaságosság, tartósság, visszafogott elegancia. Ezek nem azok a kifejezések, amik lázba hozzák a motorost. Mégis, mivel érte el a Honda SH125, hogy Európa legkelendőbb robogója legyen?

A modellcsalád igen komoly múlttal rendelkezik. 33 éve az SH50-nel kifejezetten az európai robogópiacot célozták meg a japánok, ehhez a koncepcióhoz csatlakozott 2001-ben az SH125. A tí­pus már a kezdetektől fogva a Honda olaszországi üzemében készül, í­gy az attesai gyártósorról gördült le tavaly az egymilliomodik SH robogó is.

Az értékesí­tési sikerek ellenére a Honda nem ül a babérjain, gondosan csiszolgatják apró drágakövüket, í­gy az SH125 – és mellette a 150-es is – megújult 2017-re. Forradalomról persze szó sincs, a Honda nem kockáztatott. Mi több, a változások elsőre alig észrevehetőek. Mégis nagy igazságtalanság azt mondani, hogy csak az Euro4-es követelmények miatt mutatták be újdonságként.

Az SH vonalaiért 2009 óta felelős olasz designer, Valerio Aiello szinte az egész karosszériát átalakí­totta. Nem kirí­vóan, hiszen az évek során beégett formához igyekeztek továbbra is hűek maradni, de egy árnyalatnyit mégis fiatalosabb, dinamikusabb lett. Nőtt a fényezett felületek aránya, kecsesebbek lettek a kerekek, lecserélték a visszapillantó tükröket, de a legszembetűnőbb szemből a változás: vadonatúj, a Hondára annyira jellemző X formájú LED-es fényszórót és menetfényt kapott, aminek köszönhetően az éjjeli fényerő is lényegesen javult.

Az ergonómia példaértékű. Méretei tágasak, még a 180 cm-es pilóta lábai is lazán elférnek az első kötény mögött, nem kell attól tartania, hogy térdébe verne a kormány. A lépcsős, tágas nyereg dupla varrással készül, és azoknak sem jelent gondot a talajfogás, akik alacsonyabb testalkattal rendelkeznek. A látszólag filigrán sziluett ellenére a lábak szél- és esővédelme is kifejezetten jó. A lábtartó trepni lapos, széles, kényelmes. Az üléspozí­ció klasszikusan robogós, egyenes háttal ülünk a forgalmat jól átlátva. A dobozon lévő hátpárna, a kihajtható hátsó lábtartó és a jó fogású kapaszkodó pedig tényleg utasbaráttá teszi.

Az előző évi modellhez képest az erőforráson túl sok változás nem történt, a legkomolyabb az Euro3-ról Euro4-re ugrás. Ehhez a már ismert eSP blokkon csak alig kellett alakí­tani. A szí­vócsonk módosí­tásával javult a keverék áramlása, és kicsit átdolgozták az elektronikát és a befecskendezést. Varázslatnak tűnhet, de mindez úgy hozott kisebb fogyasztást ‒ és í­gy tisztább kipufogógázokat ‒, hogy közben egy iciripicirit erősebb lett a motor.

Ha csupán a számokat nézzük, 12 lóerejével nem egy erőbánya a 125-ös egyhengeres, de nagyon téved, aki azt gondolná, hogy ez kevés. Rugalmasan gyorsul 50 km/h-ra, és még 80 km/h-ig sem veszi igénybe türelmünket. Persze ez még korántsem a vége, inkább csak a kényelmes sétatempó az SH125 számára. Egy könnyebb sofőr kezei között a kilométeróra mutatója egy hajszállal 120 km/h alatt áll meg, de két személlyel terhelve is 100 fölé gyorsult, és nem is tartott kilátástalan ideig. Akinek ez nem elég, az válassza a 150-es vagy a 300-as nagyobb testvért.

Az üzemanyag-fogyasztás parádésan alakul. Menet közben a mostantól a pillanatnyi és átlagfogyasztás-adatot is mutató műszerfalról folyamatosan nyomon követhetjük, hogy hozzuk-e a gyári 2,1 l/100 km-es adatot. Tesztünk során az SH hazai pályájának számí­tó városi használat mellett autópályára és gyorsforgalmi utakra is vittük, az átlag í­gy is megállt 2,5 liternél, ami a 7,5 literes tartállyal közel 300 kilométeres hatótávot jelent.

Elsősorban városi viszonyok között a Honda start-stop rendszere is csökkenti a motor iszákosságát. A PCX125-ben 7 éve debütált rendszer három másodpercnyi üresjárat után leállí­tja a motort – például a piros lámpánál –, majd újraindí­tja, amint ismét elfordí­tjuk a gázmarkolatot. Aki először találkozik vele, azt természetesen irritálni fogja. De egyrészt kikapcsolható, másrészt hamar felismeri a pilóta, hogy a robogó éppen úgy fog ugrani a lámpától, mintha folyamatosan járna a motor, időben nem mérhető a késlekedés.

Az SH népszerűségének elsősorban nem a dizájn vagy a teljesí­tmény az oka. A nagy kerekű robogó legszeretetreméltóbb tulajdonsága, hogy az úviszonyoktól függetlenül problémamentesen és egyszerűen vezethető. Sztoikus nyugalommal gördül át az úbordákon és mindenféle egyenetlenségeken, a lehetőségeihez mérten gyors kanyarokban is végtelenül stabil marad. A futóműelemek nem változtak, a vásárlói visszajelzések alapján azonban az állí­tható előfeszí­tésű hátsó rugóstagot lágyabbra hangolták.

Az első fék beállí­tásai egészen jók, a hátsóhoz azonban már komolyabb kézerő kell, de a kettőt együtt használva gyorsan és stabilan megállí­tható az SH. Aki vészfékezett már valaha macskakövön vagy villamossí­nen esőben, az tudja, hogy a blokkolásgátló valóságos áldás még egy ilyen, nem túl erős robogón is. Hogy az SH125 kétcsatornás ABS-ének vagy a gyárilag szerelt Michelin City Grip gumik tapadásának köszönhető-e, de egy pillanatig sem volt rossz érzésem a csúszós úon. A rögzí­tőfék talán az egyetlen, ami hiányzik, főleg, ha lejtős utcában szeretnénk éppen megállni.

A munkarobogó használati értékét komolyan befolyásolja, hogy mekkora tárolókapacitással rendelkezik. Az ülés alatt egy zárt sisak fér el, de ezenkí­vül van egy, a korábbinál kicsit nagyobb, sajnos nem zárható kesztyűtartó. Benne még egy újdonság lapul: 12 voltos csatlakozóaljzat a mobilok töltéséhez. Magyarországon – ahogy az már az elmúlt években is szokás volt – a motor szí­nére fényezett, 35 literes hátsó doboz is az alapfelszereltséghez tartozik. Csakúgy, mint az okoskulcs, amit az SH300i után most már a 125-ös is megkap. Ha a kulcs a jármű 2 méteres körzetében van, a gyújtást egy forgókapcsolóval lehet aktiválni. Luxusnak tűnik, de felbecsülhetetlen, amikor kesztyűben, sisakban, esőruhába beöltözve jut eszünkbe, hogy a kulcsot a kabátzsebünkben felejtettük! És nem csak indí­táskor, az ülés kinyitásához vagy a tanksapkafedél nyitásához sem kell kulccsal matatnunk a Suzuki GSX-R125 kulcs nélküli rendszerétől eltérően.

16-os kerekeken meglehetősen kevés, Magyarországon is forgalmazott 125-ös robogó gurul. A Kymco People GT (1 089 900 Ft), illetve a Piaggio Medley 125 (1 124 900 Ft) jelenthet csak számára szigorúan véve konkurenciát. Márkán belülről azonban nálunk is elérhető az erősebb alternatí­va. Az SH150i-t (1 299 000 Ft) valójában az olasz törvényeknek köszönhetjük, ott ugyanis 125 cm3-rel még nem lehet felmenni az autópályára. Ahhoz azonban már nem elég az A1-es jogosí­tvány, í­gy aki nagyobb teljesí­tményt szeretne, valószí­nűleg inkább a 300-as (1 799 000 Ft) testvérnél lyukad majd ki.

Az új SH125 nem hozott forradalmat, de takarékos motorjával, elegánsabb külsejével, LED-es technikájával és az okoskulccsal határozottan fejlődött, í­gy minden esélye megvan rá, hogy még egy ideig Európa bestsellere maradjon.