Menetpróba: Honda Forza 750

Nem − mondta most a gyalogjáró elkeseredetten −, ez nem Rio de Janeiro, sokkal rosszabb annál! A fenti sorokat ugyan az Ilf−Petrov szerzőpáros adta feledhetetlen hőse, Osztap Bender szájába, de mi is ugyanezt éreztük, amikor átvettük a Honda Forza 750-et és dideregve elindultunk a négyfokos, esős, december eleji tesztútra.

Ismerve a motorgyárak által előszeretettel alkalmazott építőszekrényelvet, annak idején várható volt, hogy a népszerű és rendkívül sikeres NC család erőforrása előbb-utóbb bemutatkozik más koncepciókban is, így jelent meg 2012-ben az első Integra, majd a futurisztikus kitudjamicsoda Batman bike, a Vultus, 2017- ben az Africa Twin ihlette tereprobogó, az X-ADV, végül pedig a Forza 750, amellyel a Honda mintegy megkoronázza a Forza családot.

Ahogy elmélyedsz a technikai részletekben, egyre inkább az a meggyőződésed, hogy a Forza jó úton halad a motorrá váláshoz, a hagyományos robogókon megszokott megoldásokból már alig találsz rajta valamit. Oké, a váz és a megjelenés még valami hasonló, de a burkolat alatt már színtiszta motortechnika lapul. Még szerencse, hogy a Forzának van vázalagútja, mert jobbára ez adja scooterszerű megjelenését. Hol van már a lengővillára erősített, variátoros blokk? Itt az NC család 750-es, soros kéthengerese búvik meg 67 fokban előredöntve a térhálós csővázban egy DCT váltóval párosítva, és a szekunder hajtást is láncra bízták.

A közvetlen elődnek tekinthető X-ADV-hez képest azonban tuningoltak az erőforráson egy keveset. A blokk 1,4 kg-mal könnyebb lett a kisebb súlyú dugattyúknak, az optimalizált tömegű főtengelynek és kiegyensúlyozó tengelyeknek köszönhetően. Belenyúltak a levegő- és üzemanyag-ellátó rendszerbe is, nagyobb lett a légszűrőház, 22%-kal nőtt a beömlő keresztmetszet, amely így 794 mm2-ről 972 mm2-re nőtt.

A módosításoknak köszönhetően 34%-kal csökkent a légáramlási ellenállás a csúcsteljesítmény közelében, a szívótorok átmérője 2 mm-rel tágasabb. A változtatásoknak köszönhetően 5%-os teljesítménynövekedésnek és laposabb nyomatékgörbének örülhetünk. Hurrá!

A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2021/01 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.

Fotó: Mező János