Menetpróba: BMW M 1000 RR

A BMW Motorsport GmbH 1972 óta létezik, 1993 óta BMW M GmbH-nak hívják. Olyan legendás sportkocsikat alkotott, mint az M1, az M3 vagy az M5, de M-motorkerékpárból most dobja piacra az elsőt. Amelynek célja a sikeres superbike-vb-szereplés, na meg az empatikus menetélmények.

212 lóerő, 197 kilogrammos teletankolt tömeg, az aerodinamikát tekintve optimalizált, szárnyakkal ellátott idomok, saját fejlesztésű fékpofák és a legújabb elektronikus segédprogramok – magától értetődik, hogy országúton képtelenség kihasználni az M 1000 RR-ben rejlő lehetőségeket. Az azonban semmi esetre sem magától értetődő, hogy mennyire kellemes és élvezetes motorozni vele ilyen körülmények között.

Hiszen a BMW csak egyet akart az M 1000 RR-rel: az S 1000 RR-nél jobb alapmotort gyártani a superbike- és superstock-versenysorozatra, valamint a hosszúpályás világbajnokságra. De míg a konkurencia a versenyzésre egyre jobban kihegyezett modellek esetében sok helyen lemondott a hétköznapi használatra való alkalmasságról, az M 1000 RR megőrizte szélesebb felhasználási területét. A BMW fejlesztői arra törekedtek, hogy megnöveljék a motor fék- és kanyarstabilitását, ezért fél fokkal laposabbra tervezték az M 1000 RR kormányszögét, és három milliméterrel csökkentették a villahidakban az offsetet, így az utánfutás 5,9 milliméterrel megnőtt.

A tengelytáv az alapbeállításban 16-tal 1457 milliméterre nőtt, amit elsősorban a 11,7 milliméterrel hosszabb lengővillával értek el. Ennyit az elméletről. A gyakorlatban ez a BMW is rendkívül könnyedén és pontosan manőverezhető. Míg ezt a menetpróbát írom, a kollégák a szicíliai Pergusában róják az első köröket a versenypályán, és megerősítik ezt a felismerést.

A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2021/07 számában és a Laptapir.hu oldalán is olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.