Másodvélemény: Honda CB1000 R Neo Sports Café

A Honda végre csinált valami nagyon ütőset, teli csodaszép részletekkel és baromi finom technikával. Aki kipróbálja, az azonnal magáénak akarja – ez történt velem is.

.” href=”galeria.php?cid=54653″>

 

Bevallom, egy véletlen során került hozzám ez a gyöngyszemtesztelésre – hiába, a jó dolgok önkéntelenül történnek –, utólag visszagondolva szerencsés vagyok, hogy í­gy jött ki szerkesztőségünkben a logisztika. A nyár talán legkellemesebb tesztmotor élményével ajándékozott meg a HondaCB1000 R Neo Sport Café. A 2017végén bemutatott gép merész és izgalmakkal teli formavilágáról elsőre nehéz elhinni, hogy nem koncepció motor. Az ezres naked gépek csapatába a japánok nagyon ügyesen tolták be a tavaly még tanulmány motorként látott mocit. Olyan stí­lust teremtettek ezzel a kétkerekűvel, ami idáig nem volt jelen a piacon. A dizájn futurisztikus és nagyon hi-tech, de a kerek lámpa mégis ott van és utal egy csipetnyit a palackba zárt retró szellemre.

Amikor először megpillantottam, azonnal megtetszett, ebben a bordószí­nben szerintem a legszebb!Az ember csak kapkodja a fejét és a szemét, annyi szép részletet tartalmaz ez a már inkább ékszernek tűnő benzines tárgy. Mostanság szebben kivitelezett LED-es fényszórót nehéz lenne találni. A vékony, kerek, fémszí­nű peremmel ellátott egység mondhatni tökéletesre sikerült. A búra mögött megbúvó Honda felirat ötletes és egyszerre szupermenő.

.” href=”galeria.php?cid=54653″>

 

 

Az index számomra az amerikai autók szélességjelzős stí­lusát hozza, ahogy menet közben narancssárgán folyamatosan világí­t. A tank formája és fényezése tökéletesen beleillik az összképbe, egyszerre stí­lusos és szemet gyönyörködtető, mint az egész motor. Alatta a motorblokk fekete-ezüst részletei egyszerű, de mégis ütős kompozí­ciót alkotnak. A hűtőt körbeölelő szálcsiszolt alumí­niumburkolat alapból nagyon dögös, de a CB1000R logóval dekorálva teszi fel az i-re a pontot. Összességében a szálcsiszolt fémfelületek egy egyedi hangulatot és dizájnt adnak a motornak, pont csak annyi jól eltalált részlet, ami még nem teszi bazárivá. Ha hátrébb haladunk, további érdekes részeket fedezünk fel, az egyoldalas lengővilla és félkarú sárvédő rendszámtáblatartó kombó személyében.

A lengőkar és a kipufogó elhelyezése szépen látni engedi az egykarú lengővillát és az Y küllős hátsó felnit. Egyedüli kivetnivaló a motor megjelenésében csak a méretes katalizátor és az NC750-hez hasonlí­tó visszapillantó tükör volt. A motorra rápattanva meglepetés fogad, az ülés sokkal kényelmesebb, mint ahogy kinéz. A jól kinéző café racerekkel az a gond, hogy csak rövidtávon bí­rja elviselni ülését és kormányszögét az ember. Ez a masina naked bike, és az elnevezése nem hozta magával a kellemetlen hátrányokat. A vezető ülése jó formájú, kényelmes. Az utasülésről ezt már nem lehet elmondani. Jópofa részlet, hogy a két ülés találkozásánál helyezték el a hátsó nyerget nyitó kulcslyukat.

 

.” href=”galeria.php?cid=54653″>
.” href=”galeria.php?cid=54653″>



 

Az ülés alatt a gyári szerszámkészlet mellett, ha elég ügyesek vagyunk, akár még egy félliteres palackot is bezsúfolhatunk. A kormány kellően széles, jól elérhető, a lábtartók optimálisan helyezkednek el. Tök jó, hogy a japán mérnökök nem csutkakormányt raktak rá a „café racerség jegyében, hanem inkább a felhasználhatóságot helyezték előtérbe. Ezzel a kormánnyal könnyű az irányí­tás, szűkebb megfordulás sem okoz gondot. A kulcs elfordí­tása után kellemes megjelenésű és átlátható felvillanó műszerfal üdvözli az embert, szintén a tí­pusneves logóval. Beindí­tás után az ezres szépen duruzsol, egyenletesen jár. A gyári kipufogóból idilli zene fogad – hurrá nemcsak szép, de hangja is van. Az ezer köbcentis erőforrás 145 lóerőt enged a hátsó kerékre 10 500-as fordulaton, nyomatékban sem szerény, 104 Nm már egészen alulról érezhető. A teljesí­tményről nagyon röviden csak annyit mondanék: mindenre elég!

.” href=”galeria.php?cid=54653″>

 

 

A motor alaphelyzetben standard üzemmódban van, sport, rain, valamint user mód is helyet kapott. Az esőmód egyértelmű, levesz a motor teljesí­tményéből és a gázreakcióból. A standardhoz képest a sportnál élénkül a blokk teljesí­tménye, a gázreakció. Ezek miatt itt már előjön a huligánvigyor az ember arcára. A user opcióban szinte mindent kedvünkre állí­thatunk: teljesí­tményszintet, a motorféket és a kipörgésgátlót, illetve az egykerekezésgátlót is.

 

 

 

Ez a gép egyértelműen a prémium kategóriába tartozik, ezt a jó nevű beszállí­tók cuccai csak fokozzák. A fordí­tott Showa villa nagyon jól teszi a dolgát, állí­tható húzó- és nyomófokozati csillapí­tással rendelkezik. Hátul a központi rugóstag az előfeszí­tés mellett szintén állí­tható csillapí­tással rendelkezik. A futómű kellemesen feszes, városban, gyengébb minőségű aszfalton sem zavaró. A sok állí­tási lehetőségnek köszönhetően országúra, sőt akár pályára is kimerészkedhetünk motorunkkal.

 

 

.” href=”galeria.php?cid=54653″>

 

 

A profi futómű kipipálva, nézzük a fékeket: elöl háromdugattyús, radiális nyergek dolgoznak 310 milliméteres, dupla féktárcsákkal, hátul 265 mm-es, szimpla tárcsa. A lassulásért szintén egy jó nevű gyártó, a TOKYCO a felelős. A fékek precí­zen, jól adagolhatóak, szinte, mint egy komolyabb sportmotoron, úgy harapnak. Az ABS szépen, észrevétlenül dolgozik és óv a kellemetlen meglepetésektől. A Neo Sports Cafe nevéhez méltóan gyárilag sportosabb gumikkal van felszerelve. Az abroncsok szélessége elöl 120, hátul 190 milliméter, hátul ez a szélesség még fokozza optikailag a dögös megjelenést. Szépen lehet kanyarokba döntögetni, kigyorsí­tásoknál is nagy élményfaktort ad. A túragumikkal szemben egyetlenegy hátránya van a lágy papucsoknak: gyorsabban kopnak.

 

.” href=”galeria.php?cid=54653″>

 

 

A Honda egy üde szí­nfolt a kategóriájában, vannak olcsóbb gépek a mezőnyben, de egyikre sem tekinthetünk stí­lusikonként, egy dologra mérget vehetünk, ha ezzel érkezünk a kávézó elé, ezt a motorkerékpárt mindenki megcsodálja.