Magyar Túra: Pilis

A magyar motoros túrázók számára Dobogókő annyira evidens, mint a négyütem. A Budakalász‒Dobogókő közti 1111-es számú szent ú olyan komoly motoros forgalommal dicsekedhet, hogy még figyelmeztető táblákkal is végigrakták, miszerint autósok és motorosok figyeljenek egymásra.


Túraúvonal:Tinnye–Pilisjászfalu–Piliscsév–Leányvár–Kesztölc–Klastrompuszta–Kesztölc–Esztergom–Pilisszentlélek–Dobogókő–Pilisszentkereszt–Pilisszántó–Pilisszentkereszt–Csobánka–Pilisborosjenő–Pilisvörösvár–Piliscsaba–Tinnye

Túra hossza: kb. 110 km
Ajánlott időtartam: 1 nap

Filmtörténeti emlékhely: az Egri csillagok forgatására épí­tették, de a Rab ember fiai, Gyula vitéz télen-nyáron, az Angyalbőrben, sőt a Magyar vándor egyes jeleneteit is itt vették fel

Ezútal Tinnye irányából érkeztünk. Régi kedvencem a Pilisjászfalu felé vezető, 10 éve felújí­tott kacskaringós szakasz. Sajnos mostanra a ráeresztett teherautó-forgalom miatt igencsak töredezett, ottjártunkkor is épp javí­tották. A nyomasztó hétköznapi forgalomtól Kesztölc, majd Klastrompuszta irányába menekültünk. Vegyes minőségű aszfalton élveztük a jóleső magányt, mikor átrontott előttünk egy szarvas ünő, figyelmeztetésül, hogy mégsem vagyunk annyira egyedül.

Száraz időben bármilyen motorral megközelí­thető az egri vár másolata Pilisborosjenő felől. Csobánka irányából inkább csak az offroadosok induljanak

A klastrompusztai kolostorrom meglátogatása már régóta tervben volt. Itt született az egyetlen magyar gyökerű szerzetesrend, a Pálos rend. Történt ugyanis, hogy Özséb atya a tatárjárás elől a pilisi rengetegbe menekült kicsit elmélkedni. Ahogy éppen gondolatait tisztí­tva virrasztott, csodás látomásban volt része. A fák között apró lángocskák tűntek fel, amelyek aztán fénylő lángpallossá olvadtak össze, és megszólalt az égi hang, ami szerint dicséretes ötlet lenne a pilisi remetéket egy közös szerzetesrendbe összegyűjteni. Özséb látomására meg is alapí­tották a rendet, és megépí­tették a klastrompusztai Szent Kereszt kolostort. A pálosok nyomára máshol is rábukkanhatunk a Pilisben.

A kesztölci kőbányából kitermelt mészkő volt a korabeli mészégetők, a meszes tótok nyersanyaga

Nyugatról kerülve a röghegységet, Esztergom irányából kanyarodunk rá a motorosok zarándokújára. A várost ezútal kihagyjuk, a Suzuki-gyárnál levágva az utat indultunk Dobogókő felé. Az északi oldalon felfelé kapaszkodva egyre kanyargósabbra válik az ú. A rend utáni kutatásunk itt újabb kitérővel jár, kacskaringós kis utacskán érkezünk meg Pilisszentlélekre. Az isten háta mögötti, aprócska település az elmúlt évben azoknak is ismerős lehet, akik még soha sem jártak erre, csak ők Pajkaszegnek hí­vják. És igen, itt van Teca kocsmája is „A mi kis falunk” sorozatból, valószí­nűleg hamarosan épp olyan turistalátványosság lesz, mint az íœvegtigris Tinnyén. A templomtól szalad felfelé az aszfaltozott ú a másik pálos kolostorrom felé, ami a falu feletti dombon található, nagyjából egy kilométere. És ha már a hí­rességeknél tartunk, a pajkaszegi taní­tónő, Udvaros Dorottya, a rendőr, Szabó Győző és a polgármester, Csuja Imre mellett azért megfordult itt még pár magyar „celeb”, köztük IV. Béla, IV. László, Károly Róbert és Nagy Lajos is.

Pilisszentlélek közú szempontjából zsákfalu, erdészeti utak szempontjából azonban nem az, csak sajnos ezek alapvetően nem a motorosokat szolgálják. Ha a Hoffmann-kunyhót (mára Hoffmann-vadászház) szeretnénk meglátogatni, akkor bemehetünk a nyitott sorompó alatt, mí­g a T elágazásban jobbra tartva végül a Dobogókő előtti nagy kanyarban bukkanunk ki. Ha az erdészeti úra nem megyünk rá, akkor visszafordulva a 1111-esen hamarosan egy kék korlátos hí­don keresztül motorozunk át. Motorról lehet, hogy észre sem veszi az ember, pedig érdemes itt egy kicsit megállni, a völgy felett húzódó 70 éves viadukt olyan, mintha a fák lombkoronáján lebegne.

Dobogókőn mindig áll fenn pár motor a parkolóban, í­gy már csak miattuk is érdemes kicsit megállni itt, beszélgetni, de ha teszünk néhány lépést gyalog, akkor a turistaház mögé sétálva az ország egyik legszebb panorámája – a Dunakanyar és a környező hegyek ‒ tárul elénk. Hétköznap lévén a parkoló melletti büfé sajnos zárva volt, í­gy a limonádét most kihagytuk. Menetközben jött az ötlet, hogy van itt még egy pálos emlék, tegyünk egy kis kitérőt Pilisszántó felé. 2000-ben találtak itt egy titokzatos vésetekkel ellátott követ a régi temetőben, amelyet Páros Keresztes Kőnek neveztek el, mivel egyesek szerint ez Özséb sí­rkövének egy darabja. A kő elég érdekes helyre került. A falu templomának padlója – épp a templom közepén – 2002-ben beomlott, és alatta egy mesterséges járatrendszert találtak. A keresztes kő jelenleg ebben az üveglappal lefedett üregben látható – ha éppen nyitva van a templom ajtaja.

A 1111-es úra visszatérve futunk be a szubalpesi klí­mával büszkélkedő Csobánkára – itt valahogy mindig pár fokkal hidegebb van, mint máshol. A szép kis falut elhagyva inkább naivságból, mint vakmerőségből a faluvége tábla után balra lekanyarodtunk, hiszen úvonaltervezőnk szerint erre is mehetünk Pilisborosjenő felé. A kezdetben jól karbantartott, apróköves földú egy látványos kőfejtő mellett halad el. Itt már elő kellett venni a navigációt, hogy kiderüljön, az ötös úelágazásból melyiken kellene továbbhaladnunk. Egyre nagyobb kiálló kövek között kellett manőverezni, később mély keréknyommal szabdalt, aztán sártengerrel cifrázott, hol emelkedő, hol meredeken lejtő következett. Az 5 kilométeres táv jó fél órát vett igénybe, főleg, hogy időnként karvastagságú, úra dőlt ágakat kellett félrehúzni. A túraendurósok garantáltan élvezni fogják, mindenki más azonban fontolja meg, hogy melyik irányból indí­t támadást az egri vár másolata ellen. Megközelí­thető Pilisborosjenő felől is, mi arra távoztunk, és lényegében sztrádának bizonyult az ide vezető szakaszhoz képest. Ha a könnyebbik utat választják, a főutcán végigmotorozva a falu széléről induló földúon kell egy darabon haladni. Balra lesz a Kevélyhegyi levendulamező ‒ június végétől csodaszép látvány. Úgy fél kilométer múlva balra a Teve-szikla, majd kb. még egyszer ennyi után figyelni kell, hogy ne szalasszuk el a balra leágazó utat.

Csobánka, Margitliget. A Dera-patak partján épült XIX. századi kastély volt tüdőszanatórium, árvaház, gyógypedagógiai intézet. Sajnos nem lehet látogatni

Az egri vár másolatát az 1960-as években épí­tették a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagok forgatásához. A csatajelenetek során a fából készült részek többször is leégtek, majd rögtön újjáépí­tették. Mára már csak a kőfalak maradtak, de í­gy is nagyon romantikus helyszí­n egy jó szalonnasütéshez, de akár itt is lehet éjszakázni a csillagok alatt.


Szállás- és étteremajánló:

Erdő mélyén: Hoffmann-kunyhó, Pilismarót és Pilisszentlélek között, www.hunting.parkerdo.hu

Jurtaszállás: Dobogókőn a Zsindelyes vendégház mellett, 8 fős jurtákban, www.dobogokojurta.hu

Pilis lábánál: Malomdűlő Farmház, Pilisborosjenő, Malomdűlő 1., www.malomdulofarmhaz.com

Édesszájúaknak: Hilda cukrászda,Pilisszentkereszt, Fő ú 28. Dobogókői limonádé: Matyi büfé (parkoló mellett)

Olcsón meleget: Tölgyfa-presszó Kesztölc, Klastrompusztán, www.klastrompuszta.hu

Gyors kávéra: Teca kocsmája Pajkaszegen – azaz Pilisszentléleken

Kesztölc határában a magyarországi szénbányászat utolsó nagy balesetének, a lencsehegyi bányarobbanásnak állí­tottak emléket