Ki gyorsul jobban? Energica Eva Ribelle vs. Porsche Taycan Turbo S

Vajon gyorsulhat úgy egy autó, mint egy motorkerékpár? Az utóbbi évtizedekben nem sokat foglalkoztak ezzel. A lámpánál az autósok voltak az áldozatok. Túl nehezek, nem elég nyomatékosak, pilótáik sem olyan profik. Most azonban a Porsche azt állítja: E-powerrel gyorsabbak vagyunk nálatok! A Motorrad utánajárt, a bivalyerős Energica Eva Ribellét állította ki a Porsche Taycan Turbo S ellen. Helyszín: a Neuhausen ob Eck-i repülőtér tapadós kifutópályája.

Egyet előrebocsátunk: most nem fogunk elképesztő fordulaton sivító motorokról, füstölő kuplungokról vagy kipörgő gumikról írni. Azt a hagyományos feladatot, hogy egy brutális erőforrás elképesztő nyomatékát egy kuplungon keresztül optimálisan átvigyék az útra, az Energica és a Porsche esetében gyors számítógépek végzik el. Ja, és persze kuplung sincs, hiszen mindkét gyorsulószörnyet elektromotor hajtja. Márpedig ezek már az indulás pillanatában is hatalmas nyomatékot adnak le a hajtott keréknek, ráadásul a Porschénak rögtön négy is van ebből. Két elektromotor hajtja előre a zuffenhauseni csodát, közülük a hátsó tengelyen lévő ráadásul a még jobb teljesítmény érdekében egy kétfokozatú váltón keresztül működik. Mellette a Ferrari- pirosba burkolózó modenai szépség műszakilag inkább egyszerűnek tűnik. Egy motor, egy hajtott kerék, ennyi elég is. Tényleg elég? Az adatokra vetett pillantás kétségeket kelt bennünk.

A Taycan Turbo S 761 lóerőt és 1050 newtonmétert mozgósít, emellett még az Energica 215 newtonméteres nyomatéka is szegényesnek tűnik. Egy motorkerékpárnak, ráadásul egy rövid naked bike-nak azonban ez rekord. A Ducati Streetfighter V4 nyomatéka 140 newtonméter körül van, ezt azonban kuplung segítségével kellene adagolni. Toptesztelőnk, Timo bőrruhát húz, a GPS-es méréssel működő adatrögzítés kábele már a helyén van. „Hajolj kicsit a kormány fölé, különben nagyon felemelkedik az első kerék, és le kell állnod.“ Stefano, aki Olaszországból külön erre a megmérettetésre hozta el nekünk az Energicát, gondterhelten néz ránk. Végül is nem lenne jó, ha a Ribelle nyers ereje kontrollálhatatlan állapothoz, tehát mondjuk egy kis egykerekezés után hátraszaltóhoz vezetne. Timo nyugodt marad. Leállítja az erős olasz modellt a bő egy kilométer hosszú kifutópálya elején, egy exmotokrosszos rutinjával hajol a kormány fölé és meghúzza a… mit is?

A gázt, akarjuk mondani, a potenciométert. Megtekeri, és kapaszkodik. Nagyon jól kapaszkodik! Az Energica kilő, az első kerék enyhén elemelkedik a földről. Halk surrogás és sziszegés bizonyítja, hogy nem fényjelenséget látunk, ez egy valódi motorkerékpár. Alig kilenc másodperccel később pedig már vége is van. A Ribelle majdnem 200 km/h-val ment. A Porsche sajtóosztálya, akik leköteleztek bennünket azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátották a több mint 65 millió forintos lövedéket, nem fukarkodik a jó tanácsokkal. „Fontos, hogy a launch control bekapcsolásakor ne hajolj előre, hanem nyomd magad az ülésbe. A fejed se legyen túlságosan távol a fejtámasztól. Ezt az utasodnak is kösd a lelkére, a gyorsulás tényleg állati!“

A Taycan csak a launch control szintjén adja le teljes, 1050 newtonméterét. De hogy jutunk el odáig? Négy kijelző informálja szükség esetén a pilótát és a mellette ülőt mindarról, ami a Porschéban és körülötte történik, a sokoldalúan állítható ülés némi próbálgatás után egyszer csak olyan, mintha csak rád öntötték volna, még az ülésfűtés erősségét is lehet módosítani az érintőképernyős menüben. A launch control így működik: a Taycan setupját állítsuk Sport-Próra, ez kicsit leülteti, keményebb lesz a csillapítása, a hangrendszer izgalmas versenyhangulatot teremt a pilótafülkében: a maximális teljesítmény rendelkezésre áll. Aztán teljesen nyomjuk be a fék- és a „gáz“-pedált, engedjük fel a féket, és hajrá! Felállunk a rajtvonalhoz, megnyomjuk az indítógombot.

A Porsche nyugtalanul kapál a patáival. 3, 2, 1, rajt! Bang! Egy hatalmas fenékrúgás katapultál előre, az Energica eltűnt. Érzésre úgy egy másodperc múlva a váltó már a kettest kapcsolja a hátsó tengelyen, a Porsche tol és tol, hogy elakad a lélegzeted. De – mi ez? Az Energica ismét feltűnik az oldalablakban, kissé meg is előz. A Taycan kijelzője már 150 km/h-t mutat, lehetséges ez? A Taycan változatlanul rohan tovább, az Energica veszít valamennyit a lendületéből, 180 km/h-nál ismét az autó kerül az élre, és jön, jön egyre jobban, 220, 238 – ajaj! Egy repülőtéren vagyunk, fékeznünk kell, lassan elfogy alólunk a kifutópálya. A fékpedál extrém mértékben lassítja az autót. 1,6 g-t mérünk, ami kor a tízdugattyús féknyereg beleharap a 420 milliméteres kerámiatárcsába. Ami valójában éppolyan brutális, mint a gyorsulás. És a verseny?

A puszta számok szerint a Porsche sokkal jobban teljesített: 2,8 másodperc alatt jutott 100 km/h-ra, elképesztő! Az Energicának ehhez 3,1 másodpercre volt szüksége, szintén hihetetlen eredmény, pláne egy motorkerékpárnál. 150 km/h-ig fej fej mellett haladtak, mindketten nagyjából 5 másodperc alatt jutottak el idáig. Innentől aztán a Porsche jobb, az Energica valamiért le van fojtva. Egyébként a Porsche is: 260 km/h-ra.