Honda VT1300CX – Chopper szériában?

A Honda nem először mutatja meg, hogy képes megdöbbentően egyedi alkotásokat kerékre állí­tani. Gondoljanak csak a Valkyrie Rune-ra vagy az amerikai piacra szánt Furyra. A Rune bekerült a szép emlékek közé, manapság már nemigen hallani róla, a Fury azonban új néven itt van a magyar piacon is.

Képzeljenek el egy filmet, ami í­gy kezdődik:

Sas köröz kiterjesztett szárnnyal a türkizkék égbolton. A kamera ráközelí­t. Az egész képet a szemében visszatükröződő, alant elterülő préri tölti ki. Látjuk benne, amint üregi nyúl oson át a sí­kságot kettészelő úon. Sas támad, táj száguld a fényes madárszemben. Fémes villanás. A sas szaruhártyáján motoros képét látjuk.

Mi, akik motorismerő emberek vagyunk – és a sas, aki már több motoros filmforgatást végignézett a magasból – megállapí­tjuk, hogy a gép igazi chopper.

A ragadozó végigpásztázza a motort – ezt még mindig tekintetében látjuk –, amikor a blokkhoz ér, a szem elkerekedik. A miénk is. A chopper ugyanis Honda! Tompa puffanás…

Ha a film a Motorrevü Klub premier előtti vetí­tésén peregne, akkor a közönség izgatottan felmorajlana, ha egy pláza multiplexében, akkor bután hallgatna. Mert nem tudná, hogy ilyen motor eddig csak épí­tőműhelyekben készült.

Snitt… a farmeres, bőrdzsekis motoros átnyújt egy sastollat az ú mellett játszó indián kisfiúnak, amelyet ő boldogan hajába tűz. Motoros el, kisfiú vágyakozva néz. Könnycsepp…

Hamisí­tatlan chopper. Váza magasra húzott villanyakú dupla bölcsőváz, amelynek gerinccsövén úgy ül a mesterien tervezett tank, hogy az szabad rálátást biztosí­tson az optikai központot jelentő motorblokkra. íœlése szigorúan követi a váz vonalát, majd a vezetőnek deréktámaszt nyújtva rásimul a hátsó sárvédőre. A sárvédő egy húzófokozatában és rugó-előfeszí­tésében állí­tható (34 pozí­ció!), központi rugóstaggal nyugtatott, hétküllős, öntött kerék fölé borul – igaz, nem tökéletesen követi annak í­vét, hiszen helyet kell adnia a lengővilla mozgásainak. A motorépí­tő műhelyek ezt a problémát vagy valóban merev vázzal, vagy légrugóval oldják meg, mellyel parkoló állásban a motor ráereszthető a kerékre. (A Kawasaki Drifternél sajátos megoldás, hogy a sárvédő együtt mozog a kerékkel.)

A VT1300CX custom jellegét egyedi váza mellett az Arlen Nesst idéző, nyújtott, finom élekkel ékí­tett tank is hangsúlyozza. A sallangos megoldásokat kerülendő nem lemezelték be a villanyaknál összefutó csövek csomópontjait, szabad rálátást biztosí­tva í­gy a váz szerkezetének kialakí­tására is. A legtöbb, nem Harleyből épí­tkező choppernél zavaró elem a bölcsőváz elé biggyesztett vaskos ví­zhűtő, a VT1300CX-nél ezt a problémát elegánsan oldották meg, hiszen a radiátor oldalnézetből egyáltalán nem látszik. Odafigyeltek arra is, hogy az összképet ne rontsák el ví­zcsövekkel. A hűtő tetejéből induló, mindössze pár centis gumicső észrevétlenül fut az első hengerfejhez. Ha már Honda, akkor természetesen ügyeltek a biztonságra is, melyet integrál ABS-szel felszerelt fékrendszer szavatol. A fém fékcsövek is rejtve, katonás rendben futnak a felső vázcsövek alatt, nem zavarva a motor tiszta, minimalista stí­lusát.

A lábtartó természetesen előre szerelt, a kormányhoz enyhén előre kell hajolnunk, í­gy a chopper viszonylag jól manőverezhető, hiszen nem hanyatt fekszünk rajta. A menetszélnek nem sok minden áll újába, szélvédő nincs, hacsak a szépen tervezett, de tiszta vonalvezetésű műszerfalat nem tekintjük annak. Jó hí­r viszont, hogy 100 és 150 kilométer/órás sebesség között is csak közepes szélnyomással kell megküzdenünk. A hengerenként duplagyújtással és két kiegyensúlyozótengellyel rendelkező erőforrás puha rázkódással, kulturáltan jár, a gázt finoman veszi. Hasonlóan reagál a gázelvételre, í­gy a városi közlekedést sem nehezí­ti kuplungaláfestést igénylő, ideges rángatózás. Ebben a motormenedzsment rendelkezésére álló három gyújtásgörbe (nem szabadon változtatható) is szerepet játszik.

Motorok Honda VT1300CX

Jó a sebességfokozatok kiosztása, ennek köszönhetően még a budapesti közlekedés sem igényel sok váltómunkát, általában kettesben, hármasban megoldható a legtöbb szituáció.

A komfortérzetet fokozza, hogy a kardánhajtás holtjáték nélkül, észrevétlenül teszi a dolgát. A még bejáratlan motorral négyes után egy alkalommal üreset váltottunk, egyébként pontosan működött váltója is. A vadonatúj fékek méterről méterre jobban fogtak ugyan, de valószí­nűleg soha nem lesznek igazán harapósak. A hátsó fék ABS-ét 50 kilométer/óráról fékezve nem tudtuk munkára sarkallni – pontosabban nem kellett beavatkoznia, mert a kerék nem csúszott meg –, az első is csak rázós felszí­nen fékezve lépett működésbe.

Motorok Honda VT1300CX

A hatalmas tengelytávú gép egyenesfutása rezzenéstelen még 150 kilométer/órás sebességnél is, a szűkebb í­vek természetesen nem lételemei, bár itt is éri kellemes meglepetés a vezetőt: a kerék még a kormány szélső pozí­ciójában sem csuklik be, nem kell ellentartanunk, mint sok más lapos villaszögű gépnél megszokhattuk. A nagy tengelytávnak, a lapos villaszögnek, a 21 colos első és a 200 mm széles hátsó keréknek köszönhetően nem lehet egyik kanyarból a másikba dobálni a VT-t. Inkább a végtelen egyeneseket és a nyújtott í­veket szereti, mint a körforgalmakat, ahol nem lesz ritka hang a fémes karistolás. Igaz, hogy a könnyen felhajló lábtartó hamar leér, de ilyenkor csak a 2 cm-es, cserélhető koptatócsavar kerül kapcsolatba a talajjal. A VT1300CX jövendő tulajdonosai valószí­nűleg nem a provokatí­v vezetői stí­lust fogják preferálni.