Hitelkörkép és úmutató I. rész – Hitelszótár

„Ha beszéled a nyelvet, legalább rabszolgának nem fognak eladni” – szokták mondani utazás előtt. Ugye nem kell elmagyarázni, miért érdemes ismerni a banki szakzsargont?

1830-ban jelent meg Széchenyi István Hitel cí­mű műve, amely még azt kifogásolta, hogy nem lehet hitelhez jutni. Bő 170 évvel később sikerült átesni a ló túloldalára (Széchenyi egyébként erről is értekezett a Lovakrul cí­mű munkájában). Egyvalami állandó volt: a többségnek fogalma sem volt a kölcsönkapott pénz mibenlétéről. A tudatlanságot sokan kegyetlenül megszenvedték a kamatok elszállásával. Most nem utólag leszünk okosak, hanem megismerjük az alapokat.

Futamidő
Ameddig fizetni kell a részleteket. Minél hosszabb távú egy járműhitel, annál hátrányosabb számunkra és annál előnyösebb a banknak. A hosszú távú hitel másik hátránya, hogy nagyon hosszú ideig az ügyfél csak a kamatokat törleszti, a motor árát csak kismértékben.

Készfizető kezes
A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem teljesí­t, ő fog helyette fizetni a jogosultnak (hitelező). Az adós nemfizetése esetén a hitelező bank közvetlenül a kezeshez fordulhat a hitel törlesztése érdekében. A kezes később behajthatja a fő adóstól az elmaradt összeget.
Ne felejtsük el, hogy a kezes minden ingó és ingatlan vagyonával felel az adós tartozásaiért! Tehát minden a kezes nyakába szakad hirtelen. Ha a kezesnek van autója, bankbetétje, lakása, háza, azzal mind felel az adós helyett. A kezes később behajthatja a fő adóstól az elmaradt összeget.

Hitel
Hitel esetén a hitelező pénzt biztosí­t az adós részére, és az adós a hitelszerződésben rögzí­tettek alapján használhatja fel a folyósí­tott kölcsönt. Hitel esetén nem feltétlen az a tárgyi fedezet, amit a folyósí­tott összegből vásárolnak, hanem pl. egy szabad felhasználású jelzálogfedezetes hitelnél a hitel biztosí­tékát egy felajánlott ingatlan jelenti, a folyósí­tott összeg pedig bármire költhető. Hitel esetén a folyósí­tott pénzösszegből vásárolt jószág az adós tulajdonába kerül (esetleg zálogjogot kap rá a hitelező), a futamidő végén pedig megszűnik a hitelező-adós jogviszony, teljesí­tették a hitelszerződést.

 

 

 

Lí­zing
A hitelnél a vevőé a jármű, lí­zingnél pedig a hitelezőé. Egy gépjárműhitelnél, ha az adós nem tud fizetni, elkezdhet egyezkedni a bankkal, futamidő-hosszabbí­tást kérhet, és ugyaní­gy, a sokkal rugalmasabb járműlí­zingnél is sok lehetőség áll fenn, ha valaki bajba kerül. A bankok csak pénzt adnak, a motor a tulajdonosé, tehát a bank egy motorkölcsön bebukása esetén nagyot bukhat, nem csoda, hogy igyekeznek minél többet megtenni, hogy ne valamilyen lepusztult telepen legyenek kénytelenek fillérekért eladni a visszakapott vasat. Ezért, amí­g csak lehet, szedik az adóstól a törlesztést. A lí­zingcégeknél kisebb a probléma, hiszen a hitelező tulajdonában van az autó, és í­gy, ha az adós nem fizet, akkor nem kell a jármű megvételéről, eladásáról gondoskodni: a lí­zingcég lenyeli az addig befizetett összeget, ráadásul a motort egyszerűen csak beviszik a telepükre, és akár már másnap újra lí­zingbe adhatják. De ők sem erre játszanak: mégiscsak jobb, ha egy hitel vagy lí­zing kifutja magát, és az adós rendesen fizet 8-10 évig.

Kamat
A kamat egyszerűen fogalmazva a pénz (helyesebben tőke) szolgáltatásainak az ára. A kamat fogalma szorosan összefügg a pénz időértékével. A pénz időértéke legegyszerűbben kifejezve annyit jelent, hogy egy forint „ma” többet ér, mint ugyanez az egy forint „holnap” (a „ma” alatt itt a jelent, mí­g a „holnap” alatt a jövőt kell érteni), mert a mai forint befektethető és kamatozik. A kamat (helyesebben szólva inkább a hozam) a befektető jutalma azért, hogy tőkéjét lekötve elhalasztja a fogyasztását. Másként kifejezve, a befektető ezt a jutalmat azért kapja, mert a mai biztos forintot felváltja egy jövőbeni kockázatos forintra.
A köznapi életben, és gyakran a szakirodalomban is, a kamat kifejezést a kamatláb szinonimájaként is használják.

Kamatláb
Egy meghatározott időszakra (rendszerint egy évre) fizetendő kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti − százalékban kifejezett − arány. A kamatláb tehát azt mutatja, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát kitevő kamat fizetendő. A nominális kamatláb a pénzben kifejezett kamatláb. A reálkamatláb a nominális kamatláb inflációval korrigált értéke, azaz reáljavakban kifejezett kamatláb. Ha például a nominális kamatláb 10%, azt jelenti, hogy a kölcsönvett 100 forint helyett egy év múlva 110-et kell visszafizetni. Ha az infláció ebben az időszakban 6%, akkor egy év múlva a 110 forint reaálértéke annyi lesz, mint most 106-é, mert ugyanannyi terméket vagy szolgáltatást lehet vásárolni rajta. így a reálkamatláb = 10% nominális kamatláb mí­nusz 6% inflációs ráta, azaz 4%.
Sok bank folyamodik akciós kamatlábakhoz, melyek 20 éves lejáratú hitelnél maximum 6 évig érvényesek – ezekre érdemes fizetni.

THM
A teljes hiteldí­j mutató vagy THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.
Minél alacsonyabb a THM, a kölcsön az ügyfél számára annál kedvezőbb. Például: egy hitel kamatlába 10%, a kezelési költség 2% egy évre. Ebben az esetben a THM 12%. Ha az adós felvesz 100 Ft-ot, akkor egy év múlva 112 Ft-ot kell visszafizetnie a hitelezőnek.

Devizahitel
Olyan jelzálogfedezet mellett nyújtott hitel, melynek kölcsönösszege a kölcsönszerződésben meghatározott külföldi pénznemben kerül nyilvántartásra és elszámolásra, azonban magyar forintban kerül folyósí­tásra, és a törlesztést is forintban kell teljesí­teni. Ez volt a hitelválság csapdája, mert a svájci frank ára emelkedett, a forinté romlott – tehát a felvett 100 frank már több forintba került, mint amennyibe a felvétel idején. Kedvező gazdasági alakulás mellett a devizahitel-kamat csökkenhet is.

Fehér csekk
A kölcsönszerződés aláí­rásakor a hitelezett aláí­r egy fehér csekket, amely feljogosí­tja a bankot, hogy behajthassa más bankoknál létrehozott számláiról a hitelezett kötelezettségeit.

KHR-/BAR-lista
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) − régebbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) − egy olyan negatí­v adóslista, melyet a pénzintézetek közösen tartanak fenn, hogy kiszűrjék a megbí­zhatatlan adósokat, valamint azokat, akik csalást vagy bűncselekményt követnek el a pénzintézetek kárára. Ehhez a listához az összes pénzintézet hozzáfér.

Lezárási dí­j
Felmérések alapján a hitelszerződéseknek csupán a harmada tart ki a végéig, a többi hitel vagy a futamidő lejárta előtt lezárul, vagy fizetési gondok vagy másik autó vásárlása esetén.
Ilyen esetben plusz lezárási dí­jat fizettet meg a bank velünk.

Kezelési költségek
A hitelügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámí­tott költség. A hitelező a kölcsön kezelési költségét éves mértékben határozza meg, melyet a hirdetményében tesz közzé. Az éves kezelési költség meghatározásának alapja az ügyleti év elején fennálló, nem esedékes tőketartozás összege. Az éves kezelési költség ügyleti évenként kerül felszámí­tásra a folyósí­tást követő naptól, és az ügyfélnek az esedékes havi törlesztőrészlettel együtt kell megfizetnie az 1/12-ed részét mint havi kezelési költséget.
Ajánlatos aprólékosan megvizsgálni a kezelési költségek mértékét, amelyeknek a bankok különböző ötletes neveket adnak és a felvett összeg függvényében változnak. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kölcsön lefolyása alatt a kölcsönnel felmerülő költség a hitelezettet terheli.