Hitelkörkép 2. rész – Új motor hitelezése

A kölcsönkapott pénz nem ajándék, hanem üzlet, ezért tisztában kell lenni a lehetőségeinkkel. Hitel felvételekor nem az ördöggel kötünk szerződést, de ugyanúgy fontos az apró betűs rész átolvasása.

A 2008-as válság kirobbanása óta sok minden változott: nincsenek nulla forint önrésszel elhozható motorok, szuperkedvező hitelek és igazán készpénz sem – ez utóbbi hat éve sem volt, ebből lett a baj. Az eladási statisztikákat akkor igazából nem a Suzuki, Honda vagy a Yamaha aktuális újdonsága vezette, hanem a svájci frank alapú hitel. A banki jutalék miatt a kereskedőnek nem is volt érdeke máshogy eladni motort, sőt, az árverseny miatt magán a járművön már nem is volt haszon.

 

 

 

Ha a pénzügyi válság legyalulta a piacot, 2014-ben már a bankok sem dobálják boldog-boldogtalan után a kölcsönt, és az emberek is alaposan meggondolják, hogy mire vegyenek fel hitelt. A lí­zing motorok esetén minimálisra csökkent, az autók esetén is többnyire csak a cégek élnek. A lí­zing általában kevesebb önrészt és magasabb törlesztőt vonz, a hitel pedig magasabb önerőt követel, de a részletek kisebbek. A forint alapon felvett kölcsönöknél tovább csökken az önrész. Ez azért alakul í­gy, mert a lí­zing esetén a bank nevén van a jármű, í­gy visszavenni és újra lí­zingbe adni egyszerűbb művelet, tehát könnyebben vállalják a nagyobb kockázatot. Ugyaní­gy a forint alapú hitelnél kevesebb rizikóval kell számolni – például nincs árfolyamingadozás – í­gy nem szállhatnak el hirtelen a törlesztőrészletek, biztosabb a fizetés is. A devizahitel egyébként már annyira szitokszó lett, hogy a motorkereskedések nem is igazán értékesí­tenek ilyet: lényegén egy-két ezer forintot lehet vele nyerni a forinthoz képest, miközben ennél lényegesen nagyobb kockázatot rejt magában.
Járműhitelnél amúgy is kisebb elvárásokat támaszt a bank, mint egyéb esetekben, mivel maga a motor jelent fedezetet. Az általános személyi feltételek például viszonylag lazák, többnyire nagykorúságot, legalább minimálbér igazolását és jogi értelemben vett cselekvőképességet várnak el az ügyféltől, bár a feltételek intézetenként lehetnek szigorúbbak is: példul legalább 25. betöltött életérvet és a kategóriára érvényes jogosí­tványt is elvárhatnak, illetve bizonyos kor felett életbiztosí­tást is előí­rnak.

A jó hitel az, aminél a nagy önrész és a rövid futamidőnek köszönhetően alacsonyan marad a THM. A motorkerékpár piacon maximális 84 hónapos helyett ma már a három éves vagy rövidebb futamidőre felvett kölcsönök uralkodnak, az önrészt illetően pedig az sem példátlan, hogy 20%-nál kevesebb hitellel vesznek új motort – igaz, ezt csak bizonyos értékhatár felett lehetséges, hiszen a legtöbb helyen minimum kétszázezer forint a legkisebb folyósí­tható összeg. A finanszí­rozott motorkerékpárokat általában teljes körű vagy törés-CASCO biztosí­tással kell ellátni. Bizonyos körülmények között azonban nem kötelező a fenti biztosí­tás – intézetfüggő, de ha 1,2 millió forintnál olcsóbb járművet 70%-nál nagyobb önrésszel vesznek új járművet, a hitelintézet eltekinthet az extra biztosí­tástól.
Sajnos ilyen ügyben a vadhitelezés korszakában volt visszaélés: a bank CASCO nélkül adott hitelt a járműre, de maguk megkötötték a biztosí­tást. Amikor viszont a járművet ellopták, a hitelező megkapta a kártalaní­tást a biztosí­tótól, de az ügyfélnek tovább kellett fizetnie a részleteket – a semmiért. Ezt legegyszerűbben úgy lehet kivédeni, ha új motorra magunk kötjük a CASCO-t.
A hazai motorkerékpár piacon a Merkantil szinte egyeduralkodó, a nagy márkák kevés kivétellel mind az OTP csoporthoz tartozó céggel szerződtek – mellettük még az MKB jelentős szereplő a piacon. Mivel a kereskedők önállóan kötik a szerződésüket a hitelintézetekkel, ezért nincsenek egyenszabályok: egy vagy több hitelintézettel van kapcsolata, a vevő hozhat-e saját hitelezőt – kereskedőnként változhat. A fentiek miatt a kí­nált kondí­ciók, ha szűk kereteken belül is, de változhatnak.

 

Kötelező a casco?

“Új motorkerékpár hitelre történő vásárlása esetén a finanszí­rozó előí­rhatja casco biztosí­tás megkötését. Ilyenkor általában két lehetőség közül választhat az ügyfél: az egyik az ún. integrált casco, a másik az ügyfél által kötött egyedi casco biztosí­tás.
Integrált casco esetén a biztosí­tás dí­ja be van épí­tve a törlesztő részletekbe, mí­g egyedi casco esetén ennek költségét hozzá kell adni a havi törlesztő részletekhez. íltalában a hitelfelvevők többsége kedvezőbbnek és kényelmesebbnek tartja a beépí­tett casco biztosí­tást, de hosszú távon kifizetődőbb lehet szétnézni a piacon és az árajánlatokat, valamint a biztosí­tás feltételeit összehasonlí­tani az integrált cascóéval.
Hitelre történő vásárlás esetén megfontolandó munkanélküliség biztosí­tást is kötni – erre némely finanszí­rozónál van lehetőség – amely arra az esetre nyújt fedezetet, ha a hitelfelvevő elveszí­tené munkáját és nem tudja a törlesztő részleteket fizetni.
2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv, melynek új rendelkezései változást hoztak a casco szerződések esetében is. Erre való tekintettel meglévő biztosí­tási szerződések átdolgozásánál célszerű előzetesen a  biztosí­tóval egyeztetni.”

 

Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjárműbiztosí­tási üzletágának igazgatója

 

Jellemzően ahol engedik, hogy a vevő maga intézze a hitelt, ott a kereskedő a nagy forgalmára tekintettel jobb konstrukciót tud kialkudni, mint egy magánember, tehát végül úgyis rajta keresztül kötik meg az üzletet. Más esetben a magánember legjobb esetben is ugyanolyan ajánlatot fog kapni, mint amit kereskedőn keresztül. A lényeg, hogy csak nagyon speciális esetben éri meg hitelt a kereskedő megkerülésével felvenni. Egy olyan cégcsoport, aki évente milliárdos összegben helyez ki pénzt, sokkal kedvezőbb feltételeket tud kialkudni.
A rendszer úgy működik, hogy normális esetben mindenképpen jobban megérje a kereskedőn keresztül megkötni a hitelszerződést, aki mindezért jutalékot kap – minimális összeget, töredékét, mint a 2008 előtti hitelbőség idején. A másik gyakori ok, hogy a kisebb kereskedések nem hajlandóak a szerződött partnerükön kí­vül máshonnan hiteleztetni a csalásoktól való félelem: ha mégsem jön be a pénz, hosszú pereskedés, rendőrségi ügy vár rájuk, és az ő költségvetésükben a motornyi a hiányzó összeg már súlyos tőkeveszteség. Ha valaki mégis más intézettől venne fel hitelt, olyankor az utólagos finanszí­roztatást szokták javasolni – a megvett és kifizetett motort utólag is be lehet hitelezni.
A nagymotorok mellett még fontos a nem regisztrált kétkerekűek piaca. Mivel ezek többnyire ötven köbcentis, nem rendszámköteles járművek, í­gy CASCO sem köthető rájuk – illetve sehogyan sem férnek bele a járműhitelek feltételrendszerébe. Ezekre áruhitelt szoktak felvenni, éppen úgy, mint egy új hűtőre vagy plazmatévére. A kisebb összeg miatt ilyenkor az elbí­rálás is megengedőbb. Cserébe az í­gy vásárolt robogó nem fedezete a hitelnek, ezért a kamat (nem a törlesztőrészlet!) duplája-triplája is lehet egy járműhitelének. A helyzetet tovább rontja, hogy robogót sokkal inkább lopnak, mint egy otthon bezárva tartott villanytűzhelyt vagy hűtőszekrényt, de az egyre divatosabb, CASCO-szerű kockázati biztosí­tások, amiket már drágább mobiltelefonokra is lehet kötni, robogókra még nem léteznek.

A kereskedőknél általános tapasztalat, hogy a tí­zből legfeljebb 2-3 vevő vesz fel hitelt, de az is sok esetben csak az adóhatóság felé tett gesztus. Ők minél hosszabb futamidőre veszik fel a kölcsönt, a minél alacsonyabb törlesztőrészlet reményében, majd egy év múlva kedvezményesen végtörlesztenek. A trükközés magasiskolája viszont mégsem ez, hanem a külföldről – mondjuk Szlovákiából – cégként nettó árat hiteleztetni, de ez már a profik vadászterülete.