Hétköznapi luxus, avagy hogyan dobjunk le 100 kilót?

Egy átlag magyar szén-dioxid-kibocsátása 11 és 12 tonna körül mozog évente. Azért, hogy megóvjuk a Földünket, és látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot egyénenként 10 tonna alá kellene csökkentenünk. Talán soknak tűnhet, de az ártalomcsökkentés ma már a mindennapi élet számos területén lehetséges! Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk. Most megmutatjuk, hogy például a személyes fogyasztás kapcsán miként csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, és hogyan találhatjuk meg hétköznapi szokásaink ártalomcsökkentett verzióját!

A vegetáriánus vagy vegán étrend követése alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a húsevés; a bioélelmiszer környezet- és klímakímélőbb, mint az intenzív gazdálkodásból származó; a helyben termelt klímabarátabb, mint amit távolról szállítanak; a szezonális jobb (nem csak a klíma szempontjából), mint az üvegházi vagy a primőr*. Egy poharas gyümölcsjoghurt csomagolásának és beltartalmának előállításához legalább egy nagyságrenddel több (azaz minimum tízszer annyi) energia kell, mit amennyi magának az élelmiszernek az energiatartalma. Ekkora pazarlást a természet soha nem hagy büntetlenül: az ilyen és ehhez hasonló túlfogyasztások árát fizetjük meg a klímaválság formájában.

Kíváncsi, mekkora a szén-dioxid-kibocsátása?

A füstmentes kalkulátor (www.fustmenteskalkulator.hu) segítségével egyszerűen kiszámíthatjuk személyes szén-dioxid-kibocsátásunkat, vagyis azt a CO2-mennyiséget (kilogrammban kifejezve), amelyet a különféle tevékenységeinkkel és fogyasztásainkkal egy év alatt a környezetbe bocsátunk. Mivel a globális éghajlatváltozás elsődleges oka a légkör üvegházgáz- (elsősorban CO2-) koncentrációjának a civilizációs hatások általi növekedése, a kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásunkkal mennyivel járulunk hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátáscsökkenést tudunk elérni a szokásaink megváltoztatásával.

Töltse ki tesztünket, és tudjon meg többet! www.dobjle100at.hu

Ha mindent végiggondolnánk és kiszámolnánk, alighanem radikálisan átalakítanánk az életvitelünket. Ki gondolná például, hogy az előállítási költséget tekintve egy fémdobozos üdítőital csomagolása legalább háromszor annyiba kerül, mint az ital, amit megiszunk belőle? Vagy azt, hogy egyetlen, nagyobb forgalmú e-mail-postafiók éves szén-dioxid-kibocsátása a 100 kilogrammot is elérheti? Természetesen nem az a megoldás, hogy nem e-mailezünk, de a fölöslegesen futó alkalmazásoktól vagy a bekapcsolva hagyott számítógéptől biztosan el tudnánk tekinteni. És persze ott vannak a tételek között a „hétköznapi luxus” olyan megnyilvánulásai is, mint a pizzarendelés (esetleg többliternyi üzemanyag árán), a gyorsan változó divat állandó követése, az impulzusvásárlás vagy éppen a szolárium – nem gondolnánk, de a tudósok kiszámították: ezek együttesen közel annyit tesznek hozzá az éves kibocsátásunkhoz, mint a fűtés. És nem az a valódi kérdés, hogy megengedhetjük-e maguknak, hanem hogy van-e annyira fontos, amekkora környezeti ártalmat okoz.

Az egyik legnagyobb hulladéktermelő a divatipar „fast fashion” ágazata, illetve az a jelenség, hogy bizonyos ruhadarabok néhány hónapi használata után a színük, a gombolásuk vagy más, a használat szempontjából jelentéktelen tulajdonságuk miatt úgymond kimennek a divatból.

Svédországban a 90-es évek óta léteznek olyan bolthálózatok, illetve a hagyományos boltokban olyan sarkok, ahol a megszokott termékeket csomagolásmentes verzióban lehet megvásárolni. Ezek a lehetőségek immár Európa más részein, így Magyarországon is megjelentek. De a választék korábban is lehetővé tette, hogy a vásárlók a kisebb környezeti ártalommal járó terméket válasszák: a visszaváltható ebből a szempontból előnyösebb az eldobhatónál, a tartós jobb az egyszer használatosnál, a lebomló papír hasznosabb a környezetet sokáig terhelő műanyagnál.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványaiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.