Gigamachine VTX 1800

Ami jó, az megmarad, ami nem tetszik, azt átalakí­tják. Ha már egyszer jó, akkor legyen látványos is.

A Gigamachine nem csak radikális épí­tésekről ismert customizer berkekben. Nem utasí­tják el a kisebb munkákat sem, és nem csak optikailag tuningolják föl a hozzájuk vitt motorokat, de ha kell, motorikusan is, ráadásul szí­vszerelmeik, a Harley-k mellett japán gépekkel is foglalkoznak. Ezútal az egyik legkiforrottabb cruiser a Honda VTX 1800 került műhelyükbe.

– Sokan megkerestek bennünket a VTX-esek közül, azzal a kéréssel, hogy csináljunk valamit a motorjaikkal, de úgy, hogy azok jó tulajdonságai megmaradjanak, de legyenek másak, mint a gyáriak. A kérés egyezett elképzeléseinkkel, hiszen bár a VTX kifejezetten jó motor, de azért akadnak olyan megoldásai, amelyekkel nem vagyunk kibékülve. Tehát az volt a dolgunk, hogy a kifogásolt részeket átalakí­tsuk, mindezek mellett egy kis kondicionáló kúrának is alávessük az amúgy sem éppen gyenge erőforrást.

A VTX esetében tehát adott egy erős, nyomatékos blokk, amelyet tovább erősí­tettünk. Első lépésként eltávolí­tottuk a kipufogót. ítépí­téshez általában a Vance&Hines valamelyik modelljét használjuk, ezt tettük ezútal is. A nyitottabb kipufogóhoz nyitottabb levegőszűrőt párosí­tottunk, leggyakrabban Küryakint használunk, mint ezútal is. Ezeket néha kifordí­tva szereljük fel egyrészt a látvány, másrészt a torlónyomás felhasználása érdekében. A kipufogó és a légszűrő cseréjével kaptunk egy nagyon jó alapot, amelyet szoftveresen tovább erősí­tettünk. A szoftvert tartalmazó egységet szintén a Vance & Hines gyártja, neve Fuel Pack. Ezzel a teljesí­tménynövelő kittel nem kell a hengerekhez nyúlnunk, mint általában a Harleyknál szoktuk. A Power Pack installálása során részletesen hozzá tudjuk hangolni a szoftvert a motor hardveréhez. Az installálás során a program rákérdez arra, hogy milyen kipufogót használtunk, azt milyen furulyával és milyen levegőszűrővel, arra is válaszolnunk kell, hogy a légszűrő csak szí­v-e, vagy használ-e torlónyomást, meg kell adnunk, hogy hány köbcentis az erőforrás, és még arra is rákérdez, hogy nyomatékot, vagy csúcsteljesí­tményt akarunk-e fokozni. Az í­gy feltöltött gyújtás- és injektorgörbe nem egy statikus, fix és végleges szoftver, hanem olyan, amely a későbbi esetleges további tuningolás során is átí­rható. Például másfajta vezérműtengely beépí­tése során. Maga a Fuel Pack annak a doboznak a neve, amely az elektronikát tartalmazza, és amelyet a gyújtás elé kötünk be. Ezeket egyébként Harleykhoz is felajánljuk, persze az injektoros modellekhez. A Vance &Hines egyes kipufogóihoz eleve ajánlja a Fuel Pack-ot. Egyik megrendelőnk fékpadra vitte tuningolt VTX-ét, és a mérés során 10-15 %-os teljesí­tménynövekedést tapasztaltak.

A megrendeléskor a másik igény az volt, hogy a motor kapjon látványosabb megjelenést, mint a gyári VTX-é. A tulajdonosok fő kifogása  – és a miénk is – a VTX-ekkel szemben az, hogy a motor eleje és hátulja optikailag nem harmonizál egymással. Adott egy nagyon komoly első rész, fordí­tott teleszkóppal, hangsúlyos dizájnnal, és ehhez képest egy alulméretezett hátsó fertály, gyárilag 180 mm-es gumival és szűkülő sárvédővel.

Egy 240 széles, 18 col átmérőjű kereket használva a motor kiegyensúlyozottabb benyomást kelt. Az eredetileg Harleyhoz gyártott RST felnit hézagolás nélkül tudtuk középre helyezni. Az RST felnit persze össze kellett dolgoznunk az eredeti kerékaggyal, amelyet a kardánhajtás miatt hagytunk meg. Ennek során a két szerkezeti elemet folyamatos centrí­rozás közben hegesztettük össze, majd egy nekünk tetsző, szép í­velésű sárvédőt alakí­tottunk ki, amelynél szempont volt, hogy ne elrejtse, hanem kiemelje a hátsó kerék méretét, í­gy az szinte leköveti  a kerék í­vét, méreteit.

Minden motornak van egy vonalvezetése, amelyet a tank-ülés-hátsó sárvédő hármasa alkot, szerintünk ennek egyetlen lendületes í­vet kell alkotnia. A VTX-nél nem éreztük ezt a lendületet, í­gy ezt a meghatározó vonalat is magunk alakí­tottuk ki. Nem a tankon, hanem az ülésalapon végeztünk komolyabb lemezmunkát. Ezek valóban lemezmunkák, fémlemezeket használtunk, mert úgy véljük, hogy a műanyag idegen ettől a stí­lustól. A tankot optikailag megtisztí­tottuk, eltávolí­tottuk azt a téveszmét megtestesí­tő műanyag tankpanelt, amelyről a japán gyártók azt hiszik, hogy minden cruiser szükségszerű eleme, és az eredeti tanksapkát egy a tank sí­kjába megbúvó pop up tanksapkával helyettesí­tettük. Szerintünk í­gy stí­lusosabb, mintha mindenáron Harleyra akarna hasonlí­tani. A széles fotelszerű ülést is eltakarí­tottuk, és méretében a vázhoz szabtuk, itt sincsenek fölösleges túllógások. A motornak azokat a részeit, amelyek gyárilag is a legjobbak, meghagytuk, mindössze a fék és a kuplung kapott egy komplett fém csőrendszert.

A hátsó rugóstag rugóúját közel 5 cm-el lerövidí­tettük egy pár Progressiv Suspension rugóstag beépí­tésével. A kismérvű átalakí­tástól a VTX futóműve lényegesen jobb lett, mert az új rugóstagok progresszivitásuknak köszönhetően a rövidebb rugóúon is szinte ugyanazt a komfortot adják, mint a gyári. Ráadásul a feszesebb rugózásnak köszönhetően vele a VTX jobban is motorozható, hiszen megszűnt az enyhén alulcsillapí­tott eredeti futómű kanyarokban tapasztalt lengése. A motor í­gy sportosabban vezethető és jobban kihasználható a tuning jelentette plusz erő is.

A váz fölső részéhez persze az új rugóstagok miatt is hozzá kellett nyúlni, azok felfogatásait is újra kell tervezni és kialakí­tani. A Progresszí­v Suspension rugóstagok eleve nagy súlyú motorokhoz készülnek, nagyon sok Harleynál is lecseréljük rájuk az eredetieket.

Végezetül a motor minden alumí­nium elemét fölpolí­roztuk, és Művész Zoli fényezése tette a pontot a munka végére.