Fotósuli VII.: Képjaví­tás – utólag

A Fotósuli befejező részében azt mutatjuk be, hogy mit tehetünk, ha mégsem úgy sikerült, ahogy elterveztük? Javí­tsuk képeinket utólag!

Véget ért a Motorrevü Fotósuli sorozata.
Önök mostanra megismerték a fotózás alapjait, a fénymennyiség szabályozásának módjait, a mélységélesség titkait, azt, hogy milyen témához milyen beállí­tásokkal érdemes közelí­teni, de szó esett a képszerkesztés és a figyelem irányí­tásának alapelveiről is. Ha mégsem úgy sikerültek a munkáik, ahogy szerették volna, hí­vják segí­tségül a képfeldolgozó szoftvereket. Az utólagos képszerkesztés legtöbbször mindössze egy kis világosság-, szí­n- vagy élességkorrigálást jelent, vagy azt, hogy eltávolí­tunk a képbe nem illő tárgyat, szemetet vagy belógó villanyvezetéket.

A mai digitális technika a fotókkal való utómunkálatokat is leegyszerűsí­tette, elég hozzá egy megfelelő program és egy átlagos számí­tógép.

Előbbiek közül kettőt ajánlunk Olvasóink figyelmébe. Az Adobe cég Photoshop nevű programja alapvetően a professzionális felhasználóknak készült. Egyszerűbb alternatí­vája az utóbbi idők egyik legsikeresebb képnézegető és szerkesztő eszköze, az ACDSEE.

Ismerjük meg az alapszintű képszerkesztői rutinokat e két programmal!


Fájlformátumok

A legtöbb digitális fényképezőgép tömörí­tett és tömörí­tetlen formátumban tárolja a képeket. A tömörí­tett változatok általában xxxx.jpeg, mí­g a tömörí­tetlenek xxx.raw kiterjesztést kapnak. A jpeg képekből nagyságrenddel több fér el a memóriakártyán, mint a raw kiterjesztésűekből. Előbbiek minden egyes mentés során újra tömörí­tődnek, és ezzel – még ha nem is szembetűnően, de – fokozatosan veszí­tenek minőségükből.

A professzionális fotósok általában raw-ban fényképeznek, ezeket archiválják, a feldolgozott képeket azonban jpg-ben mentik el és adják tovább a felhasználónak. Az amatőr fotósoknak nincs szükségük – és sokszor lehetőségük sem – a nagy terjedelmű raw képek archiválására, ők rögzí­tsenek inkább jpeg formátumban.

Képek világosí­tása, sötétí­tése

A kép sötétség-világosság tulajdonságait több eszközzel is módosí­thatjuk. ACDSEE-ben legegyszerűbben a Brightness menüpont alatt található eszközökkel állí­thatjuk be a helyes megvilágí­tást. Az Exposure segí­tségével az egész képet egyszerre derí­thetjük vagy sötétí­thetjük. A Contrast a képeket nevéhez illő módon kontrasztosí­tja, vagyis a világos képpontokat világosí­tja, a sötéteket sötétí­ti. Sokkal finomabb módon nyúlhatunk fotóinkhoz, ha a Brightness menüpont helyett a Levelt választjuk. Ebben megjelenik a kép hisztogramja, amelyen csúszkákkal külön állí­thatjuk a világos pontokat (highlights), a középtónusokat (mid tones) és a kép sötétebb részeit (shadows).

Még finomabb beavatkozást kí­nál a Shadow/Highlights eszköz, amellyel a fényességet akár kilenc csatornára bontva állí­thatjuk be. A sötét, árnyékos – „bebukott” – területekből képes olyan részleteket is előhozni, amelyeket egyébként már nem látnánk. Vigyáznunk kell alkalmazásával, mert amilyen jó szolgálatot tehet, ha finoman nyúlunk hozzá, olyan irreálissá is teheti felvételeinket.

A Photoshop hasonló funkciói az Image/Adjustments menüpontok alatt érhetőek el. A professzionális program itt rögtön egy menüpontot kí­nál fel, amellyel a módosí­tandó képről másolatot készí­thetünk az eredeti megóvása érdekében: Image/Duplicate.

TIPPEK

Aranyszabály: szerkesztés előtt készí­tsünk másolatot az eredeti
fotóról, és ezzel kí­sérletezzünk. így megmarad az eredeti kép további
alapanyagnak. Ennek fontosságát nem győzzük hangsúlyozni. Nincs nagyobb
bosszúság, mint ha véglegesen elrontjuk vagy megsemmisí­tjük
megismételhetetlen felvételeinket.

A programok jó minőségben csak azzal az információval képesek
dolgozni, amelyet valóban tartalmaz a kép. Ha olyannyira alulexponáltuk
a felvételt, hogy a sötét területek már nem tartalmaznak részleteket,
akkor utólag azt a program sem tudja reprodukálni. Hasonló a helyzet a
túlexponált képek kiégett területeivel is.

Képélesí­tés

Csak a kismértékű életlenség korrigálható utólag. A digitális fényképezőgépek zöme alapbeállí­tásban meglehetősen lágy képet rögzí­t, melyet módosí­thatunk az ACDSEE Unsharp Mask vagy a Photoshop Filter/Sharpen/Unsharp Mask menüpontjával. A képélesí­téssel is csí­nján kell bánni, mert a túlélesí­tett kép kellemetlen a szemnek.

Nemkí­vánatos képelemek eltüntetése

Akárhogyan is igyekszünk, hiba csúszhat a kompozí­cióba, és az is előfordulhat, hogy nincs módunk jobb beállí­tást választani. A leggyakoribb hibák: belógó villanyvezetékek, villanyoszlopok, fotóalanyunk fejéből kinövő botok, ágak, földön heverő szemét stb.

Gyakran előforduló, zavaró tényező, amit fotózáskor nem lehet elkerülni: az eredeti képen (fent) a tájat kettévágja a kép felső harmadában végigfutó villanyvezeték. Akár az ACDSEE Photo Repair, akár a Photoshop Clone Stamp eszközével, eltávolí­tható a fölösleges képelem.


Ezek eltávolí­tására az ACDSEE a Photo Repair eszközt, a Photoshop pedig a Clone Stamp Toolt kí­nálja. Segí­tségükkel kijelölhetjük a kép egy részletét, amelyet azután átmásolhatunk a kí­vánt területre, de ez nem a szokásos Copy/Paste parancspárossal történik. Az ACDSEE esetében jobb egérgombbal kiválasztjuk a mintavétel helyét – de előtte meg kell határoznunk az eszköz méretét, ugyanis ez szabja meg, hogy mekkora területről vesz mintát –, majd azt a jobb egérgombbal a kí­vánt területre bemásoljuk. A program az egér mozgatásának megfelelően folyamatosan veszi, és ahogy haladunk vele, folyamatosan másolja be a képrészleteket. Ezzel a módszerrel kijaví­thatók a fotón lévő hibák, attól függetlenül, hogy azok a helyszí­nen vagy a képérzékelő lapkán voltak. A Photoshop Clone Stamp eszközét használva a billentyűzet bal Alt gombjával jelölhetjük ki a mintavétel helyét és a bal egérgombbal tölthetjük ki a kí­vánt területet.

Kép vágása

A kép utólagos módosí­tásának másik lehetséges eszköze a vágás. Egyszerűen lemetszhetjük az oda nem illő részleteket, sőt, segí­tségével még az elhibázott harmadolási szabálynak is megfelelhetünk. A kép vágásához mindkét program esetében a Crop eszköz a megfelelő választás.


Az eredeti képen (felül) túlságosan középre került a táj élő motí­vuma,
a motoros. A Crop eszköz keretével (világos négyzet) kijelölhetjük a
kép új méreteit és azt megvágva képünk már megfelel a képkomponálás
egyik fontos alapelvének, a harmadolási szabálynak is.



Szí­nek módosí­tása

A kép szí­neinek módosí­tására használjuk az ACDSEE program RGB eszközét. Itt a három szí­ncsatornát (Red – vörös, G – zöld, B – kék) külön variálhatjuk, ezzel drámaian megváltoztathatjuk a kép hangulatát. Például az esti felvétel kékes szí­neit melegebb, naplemente szí­nekhez igazí­thatjuk, elmélyí­thetjük vele az ég kékjét, vagy kiemelhetjük a bárányfelhők fehér szí­nét. Túlzott alkalmazásuk rikí­tó, természetellenes hatást eredményez.

A szí­nek kezeléséhez Photoshopban válasszuk az Image/Adjustments menüben valamelyik szí­nkezelő eszközt. Legegyszerűbb talán a Color Balance kezelése.

Különösen verőfényban fordul elő, hogy kiég vagy besül a kép egy része. Az ACDSEE Shadows / Highlights eszközévelkilenc csatornán módosí­thatjuk a kép fényességét. Itt a sötét szí­neket hoztuk feljebb.


A fenti módszerek bizonyos esetekben jó szolgálatot tehetnek, de legegyszerűbb, ha már a kép készí­tésekor úgy járunk el, hogy ezekre ne legyen szükségünk. A képszerkesztő programok nem mentenek fel a helyes beállí­tások keresése alól. Törekedjünk már az exponálás pillanatában a tökéletességre!

Hogyan mutassuk be képeinket?

Egyszer részt vettem egy nagyszerű, valóban kuriózumnak számí­tó motoros túrabeszámolón. í“riási csalódás volt. Már a képek sem voltak kifejezők, még az érdekes témákat is sikerült unalmasan, elképzelés nélkül megfogni, azonban annyira rendkí­vüli úról volt szó, hogy jó előadással még ez sem lett volna hatalmas hiba. Sajnos az előadó sem állt a helyzet magaslatán, í­gy az esemény unalomba fulladt. A fotósnak még a baráti körnek tartott kis élménybeszámolóra is fel kell készülnie. Végig kell gondolnia, hogy miről akar beszélni. A lehető legnagyobb hiba, ha csak a képről mesél. Ne azt mondja el, amit a néző maga is lát! Fűzzön felvételeihez információt, történetet vagy eseményt.

Ha egy túrabeszámolóról van szó, nem árt térképet is mutatni az úról. Gyűjtsön össze pár információt a meglátogatott területről, földrajzáról, az ott élők szokásairól, kultúrájáról. Egy Afrikát megjárt motoros rögtönzött előadásában hallottam az „és akkor jöttek az ungabungák” kifejezést. Már a közepes érzékenységű olvasónak sem kell mondanunk, hogy nem ez volt a legtalálóbb megfogalmazás egy idegen ország lakosaival kapcsolatban.

A fontos témákat is igyekezzünk röviden, pontosan bemutatni, kerüljük a nagyon hasonló képek egymás utáni vetí­tését. Ne mutassunk sok képet. Egy óránál jobban ne húzzuk el a bemutatót. Ha mindenképpen több időt kí­ván a téma, tagoljuk a prezentációt. Legyen rész, amelyben csak mesélünk, legyen, amikor mesélünk és képeket mutatunk, máskor csak hagyjuk nézőinket elmerülni képeink hangulatában. Esetleg készí­tsünk rövid, összefoglaló slideshow-t a műsor végére. A képek hangulatát nagyban fokozza az odaillő zene.

Fotósorozatunk során sok témát még csak nem is érintettünk. Azoknak,
akik ennél mélyebben szeretnének elmerülni a fotózás rejtelmeiben,
javasoljuk, hogy iratkozzanak be egy tanfolyamra. A megszerzett
tudásanyag a gyakorlat során fog igazán helyére kerülni az Önök
fejében. Fotózzanak sokat! Meglátják, mennyivel több élményt szereznek
maguknak, ha tudatosan keresik a megörökí­teni való dolgokat.
Közelí­tsenek környezetükhöz nyitott elmével és nyitott szemmel, ne
botorkáljanak vakon a világ ezernyi csodája között! Keressék azt, amit
érdemes lefotózni! Gazdagodni fognak tőle Önök is és azok is, akiknek
megmutatják fényképeiket.