Erzberg Rodeo – Harder than steel

Erzbergben az elmúlt hétvégén ismét felmorajlott a hegy. Több mint 1600 motoros nevezésével kezdetét vette a XV. Erzberg Rodeo.

Csütörtökön még igencsak változó időjárás fogadta a versenyzőket és a versenyre kilátogató közönséget, az egész napos esőt csak néha zavarta meg egy kis napsütés. Azonban ez senkinek sem tudta elvenni a kedvét, és elkezdődött a RODEO-X Endurocross kvalifikáció valamint néhány órával később a ROCKET RIDE kvalifikáció is. Az enduroross pályán volt minden, amit csak kí­vánni lehet, gumiabroncs akadályok állí­tva és fektetve, bukósisaknál is nagyobb kövekből összeállí­tott szakasz, ugratók, visszafordí­tók és a pálya végén egy kis csemege, embermagasságú rönkakadály és persze az egész felázva. Ennél talán csak a ROCKET RIDE helyszí­ne volt barátságtalanabb. Olyan felázott meredek szakaszokat kellett a versenyzőknek megmászni, amelynek a széléről csak félve mer lenézni az ember. Ezt még egy bukkanó is nehezí­tette az egyik felfutó előtt, amelyet egy Kawasakival induló 16 éves srác oly módon abszolvált, hogy ráugratott az emelkedőre, majd játszi könnyedséggel ment fel a megmaradt rövid szakoszon, ott ahol mások nagy szenvedések áron tudtak feljutni.



Az endurocross pályán nem volt egyszerű körbemenni

Péntek már megkezdődött a prolog, amelyen az 500 leggyorsabb vehetett részt a vasárnapi őrült futamon. A nevezők között számos magyar versenyző is volt, a legelőkelőbb rajtszámmal Varga íkos (Alma) az 59-est kapta. A pénteki kevésbé esős idő a sártengert lassan porfelhővé alakí­totta, és a versenyzők is egyre gyorsultak.



Nem mindenki enduroval indult

A délután már a szórakozás jegyében telt először a Sturm auf Eisenerz, vagyis egy motoros felvonulás zajlott, ahol nem volt hiány fura figurákban, és még furább kreálmányokban. A pitbikeoktól a túraképeken át minden látható volt és persze jelen voltak a versenyzők is. Este pedig mindenki egy hatalmas sörsátorban gyűlt össze, ahol az eisenerz polgármestere jóvoltából békés és ingyenes sörfogyasztás zajlott.



Kötelekkel húzták fel a motorokat

Másnap már mindenki érezte a nagy verseny közeledtét egyre több néző volt, és a feszültség is folyamatosan nőtt. A napi program szinte teljesen megegyezett az megelőző napival, vagyis tovább folyt a prolog és az endurocross verseny. Persze látványosságból ezútal sem volt hiány, ezt Travis Pastrana, Jimmy Verburgh, Chris Brock (hogy csak néhány nevet emlí­tsünk) freestyle showja szolgáltatta. Este pedig ismét a sátor és a sör vált a főszereplővé. Akik bejutottak a vasárnapi Reb Bull Hare Scramblere azok inkább a pihenőt választották.



A rajt pillanatai

Vasárnap délben elszabadult a pokol, elindult a végső verseny. 500 motoros sorakozott fel a katlanban, ahonnan csak felfele vezet kiú. 23 km-t, 15 ellenőrző pontot kellett legyűrniük a célig. Az előző napok akadályai ehhez képest csak kis homokbuckák voltak. Ezért a verseny különböző szakaszain a versenyzők igénybe vehettek segí­tséget, volt ahol csak a versenyzőtársak, de volt ahol a nézők is segí­thettek. Az egyik erdei szakaszon az úvonal mindössze egy méter széles volt, borzalmas emelkedő és bedőlt fák mindenhol. Minden motort 4-5 néző kötelekkel húzott át ezen a részen. Többeknek elfőtt a hűtővize és sokan megálltak pihenni is. A versenyt végül az idén harmadszor induló és harmadszor diadalmaskodó Tadeus Blazusiak nyerte (KTM 250 EXC) 1:41:46-os időeredménnyel. És hogy ez mennyire elképesztő idő, mi sem bizonyí­tja jobban, mint hogy a második helyezett Graham Jarvis (Sherco 2.5i) több mint 40 perces hátránnyal, 2:22:05 alatt tudott körbeérni. A harmadik a német Andreas Littenbichler (BMW 450X) lett 2:25:17-es időeredménnyel. Az 500 induló közül mindössze 21 versenyző ért be a célba.



A dobogósok

Ami azonban egészen bizonyos, hogy semmilyen í­rással, képpel, videóval nem lehet visszaadni azt ami négy nap alatt Erzbergben történik. Azt látni kell. És ha kedvet kapott az utazáshoz, had adjunk néhány jó tanácsot: bakancs, sapka, esőkabát mindenképpen kötelező felszerelés, valamint a nagy távolságok miatt nem árt egy motort is magunkkal vinni.