Cectek Estock / Quadrift 500 EFi

Még egy James Bond-film! Legalábbis ez volt az első gondolatom, amikor megtorpantam a Cectek Quadrift előtt a 2009-es Budapest Motor Kiállí­táson. Hogy stí­lusában megállná a helyét a 007-es alatt, abban biztos vagyok, pedig ez nem a legújabb epizód kelléke, hanem megvásárolható, és ami még fontosabb, Magyarországon is legálisan használható utcai ATV.

A tajvani Cectek-gyár mérnökei vagy második gyermekkorukat élik, vagy még az elsőből sem nőttek ki, de tény, hogy két, utcára készült, négykerekű motorjuk, az immár kettő éve bemutatott Quadrift és a legfrissebb modell, az Estock játékosságban nem szenved hiányt. Az extrém kifejezés teljesen fedi a valóságot, ráadásul egyik ütőkártyája, meglehetősen alacsony súlypontja folyamatosan incselkedik pilótájával, szüntelenül betyárkodásra csábí­tva az átszellemült vezetőt.

A saját fejlesztésű, 500 cm³-es motor pedig messzemenően partner ebben. Az elektronikus befecskendezővel szerelt, nagyon kompakt blokkal dinamikusan megindul és könnyedén hozza a 90-es utazót, 5,4 másodperc alatt gyorsul 70 km/h-ra, miközben az egyhengeres vibrációja teljesen elviselhető szinten marad, hála a fogaskerék-hajtású kiegyenlí­tőtengelynek és a speciális kialakí­tású motortartó bakoknak. Az indí­tás történhet elegánsan gombbal, vagy ha a szükség úgy hozza, berántó kötéllel. A feladat ez után már csak annyi, hogy üresből Hi állásba tekerjük a fokozatválasztó kapcsolóját, és már meg is lódul a gép. A váltó automata, CVT rendszerű, ellenben érdekes, hogy ehhez nem centrifugális automata kuplung kapcsolódik, hanem tárcsás, ami sok pluszt hoz a konyhára, mivel kisebb a súrlódási vesztesége és kevesebb a karbantartási igénye.

A fokozatválasztó vagy irányváltó – itt választhatunk a P (parkí­rozási), N (üres), a gyors (Hi) és a lassú (Lo) előremeneti, valamint az R (hátrameneti) fokozatok közül – kicsit nehézkesen működött, a kapcsoláshoz meg kellett lökdösni a járművet előre-hátra, vagy egy kis gázt adni, hogy kapcsoljon. A lassú fokozatnak akkor van értelme, ha nagyon meredek emelkedőn megyünk felfelé, vagy nehéz terhet vontatunk (a Quadrifttel 750 kg a vontatható össztömeg), de a teszt helyszí­ne – Kecskemét – nem a vad emelkedőiről hí­res, í­gy ezt most nem próbáltuk ki.

A Quadriftet – ahogy nevéből is sejthető – igazi driftelős járműnek teremtették. Ugyan a korlátozás nélküli közúi forgalomban való engedélyezéshez szükséges, hogy rendelkezzen differenciálművel, ám az zárható, és a korlátozott csúszást engedélyező differenciál módból a drifting módba kapcsolva teljesen vége lesz az embernek. A differenciálmű zár, és a Quadrift őrületes pörgésbe kezd, teszi mindezt úgy, hogy irányí­tható marad.

Igen, négy keréken is átélhető a boldogság, még ha egy motoros lapban ilyet í­rni már-már káromkodásszámba megy.

A kormánymű a gokartokéhoz hasonló rendszerű, a kormányrúdról két gömbfejes kormányösszekötő fut jobbra és balra az első kerekekhez. Ennek köszönhetően nagyon direkt a kormányzás, pici kormánymozdulatra is meglehetősen érzékenyen reagál a jármű, ez egy kis megszokást igényel. Főleg akkor okozhat meglepetést, ha belemegyünk egy kisebb gödörbe. A kormányzás egyébként közel sem olyan fárasztó, mint ahogy azt az első percekben gondoltam, a lényeg, hogy lazán kell hozzáállni, nem szabad görcsösen kapaszkodni a kormányba. A sávváltások és a kikerülési manőverek során teljesen stabilan viselkedett, ebben nagy segí­tség az alacsony tömegközéppont és a Cectek által UCS-nek (Ultra Secure Chassis) nevezett alvázrendszer.

Az automata váltó ellenére használható motorfék áll rendelkezésünkre, de a fékekkel sincs probléma, hiszen mind a négy keréken hatalmas féktárcsa gondoskodik a kielégí­tő lassulásról, ami jóval hatékonyabb a quadokon általában szokásos 2+1-es rendszernél. Három kar is van erre, a jobb kézzel az első féknyergeket, a bal kézzel, illetve a lábbal a hátsókat bí­rhatjuk munkára. A fékezés egyébként érdekes. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen négykerekű jármű másképp viselkedik, mint egy motorkerékpár, holott éppen, hogy nem. Ugyanúgy kitör a hátulja, ha hátsó fékkel lassí­tja az ember.

A második tesztkörön már nagyobb figyelemmel fordultam a részletek felé. Köztük a quadokon ritkán látható szépségű, sportmotorokat idéző műszarfal ragadja meg a tekintetet. A kerek, mutatós fordulatszámmérőbe LCD-kijelző ékelődik. Itt digitálisan jelenik meg a sebesség, a napi és összes kilométer-számláló és az időmérő óra. Visszajelzőkből is van bőven: üzemanyag, ví­zhőfok, olajnyomás, sebességfokozat, hátramenet, zárt differenciálmű, sőt a motor túlpörgése esetén is felvillan egy kis lámpácska, hogy óvja a készüléket. És ha már a részleteknél tartunk, mindkét quad kidolgozása kifogástalan, vizsgáljuk akár a többféle tí­pusú műanyagokból összeállí­tott testet, a vetí­tőlencsés fényszórókat, az idomba süllyesztett irányjelzőket, akár a látványos, alacsony oldalfalú könnyűfém felniket. A kedves traktoros orrú, majdhogynem autós kinézetű Quadrift mellett a tavaly ősszel bemutatott Estoc kiállásában kevésbé rendhagyó, a sportquadok jellegzetes, jóval agresszí­vebb ruháját kapta. Bár külsejükben nagyon különböznek, ugyanazokra az alapokra épí­tkeznek, í­gy műszaki paramétereik is csaknem megegyeznek.