Bimota DB7 – A hetedik

A Bimota gyár nagy hagyományokkal és hatalmas tapasztalattal rendelkezik a motor, de főként a vázépí­tés terén. Ez érződik a DB7-esen az első pillanattól fogva.

Először a Hungaroringen találkoztam a motorral. Szemben állt velem, és ebből a szögből nem úgy nézett ki, mint egy tipikus versenymotor, ezért annak ellenére, hogy tudtam, tesztelnem kell, nem is nagyon nézegettem tovább. Ebben persze az is benne volt, hogy engem csak akkor érdekel egy jármű, ha ott azonnal kipróbálhatom. Ha nem, akkor olyan, mintha ott sem lenne.

De néhány nappal később, amikor mentem érte a teszt előtt, kénytelen voltam megnézni, különben nem tudtam volna berakni a buszba, és nagyon tetszett, amit láttam.
Egy Ducati 1098 motorja egy, a Bimota által fejlesztett csővázban, Brembo fékekkel, Marchesini kerekekkel, ráadásul oldalról már nagyon is versenymotornak nézett ki. Mivel volt szerencsém több mint egy évet egy Ducati 1098s-sel versenyezni, kí­váncsi lettem, hogy fog ez a gép viselkedni.

Motorok Bimota DB7

Már ott a Bimota-szalonban feltűnt két érdekesség. Az egyik, hogy a motor hátuljának a magasságát egy excenteres szerkezettel lehet állí­tani, ami furcsa megoldás, mert ezzel nem csak a kétkerekű magassága változik, hanem a hátsó lengéscsillapí­tó felső rögzí­tési pontjának helyzete is, aminek a módosí­tása már önmagában is érezhető változást eredményezne a motor viselkedésében.

A másik dolog, ami feltűnt, hogy nincs a motornak segédváza. A karbon farokidom egyben a teherviselő elem is. Ezt egyébként észre sem vettem volna, ha nem lett volna ott egy példány félig szétszedve. Ezzel a megoldással csökken a kétkerekű súlya, ami jó dolog, de talán ezért sikerült az ülés ilyen rövidre, ami viszont a magasabb embereknek, ha pályán akarnak menni, nem túl ideális. Ezenkí­vül már csak az a kérdés, az esést hogy viseli, mert ha megsérül, az egészet egyben kell kicserélni, de ez is csak a versenyzés szempontjából lehet probléma.

Motorok Bimota DB7
A műszerfal áttekinthető, és főleg sötétben nagyon szép, amikor látszanak a fordulatszámmérőn a piros LED-ek

A tesztet a Pannónia-ringen végeztük, mert nagyon technikás, kifejezetten motorosoknak épült pálya, sokféle kanyarral és szintkülönbségekkel. Erre a feladatra nem lehetne az országban jobb helyet találni.

Motorok Bimota DB7

Mivel szerettem volna a motort keményen kipróbálni, Dunlop slick gumikat tettünk fel. Elvégeztük az alapbeállí­tásokat, majd kigurultam a pályára, és elkezdtem egyre gyorsabban menni. Nem kellett sok idő, hogy a Bimota elnyerje a bizalmamat. Talán a harmadik kanyar után már meg is történt. Ez annak tudható be, hogy nagymértékben a vázának köszönhetően, nem a szokásos „jó visszajelzéseket adott ” kategóriába tartozik. A Ducatikhoz hasonlóan egészen elképesztő, mennyire érezni, mikor mi történik alattunk. Olyan, mintha a gumikat egy tapadásmérő szerkezettel látták volna el, amely egyenesen az ember agyára lenne kapcsolva. Ezenkí­vül nagyon könnyű, és gyári beállí­tással is eléggé fordulékony, úgyhogy annak ellenére, hogy most ültem rajta először, már az első kört is meglehetősen élveztem.

Közúi tapasztalat

Abban biztos vagyok, hogy a DB7-est nem ott próbáltam, ahová való. Ne feledjük azonban a tényt, hogy az olasz kisüzem remekműve forgalomba helyezhető, és fel van szerelve minden, a közúi közlekedéshez is szükséges tartozékkal. Igen, jól gondolja a kedves olvasó, elvetemült módon kimerészkedtem a DB7-essel az utcára. íltalában nem vagyok kényes az üléspozí­cióra, nem bánt, ha fenekem az égnek, miközben denevér módjára fejjel lefelé lógom a kormányba kapaszkodva, ráadásul a három évvel ez előttről származó emlékeimben a DB5-ösről kellemes képek élnek.

Motorok Bimota DB7

A DB7-es utcai tesztje azonban mindkettőnk számára megalázó véget ért. Mint amikor az ember a régóta vágyott álom pasival végre elér a beteljesedésig – és kiderül, hogy marhára nem jön össze a dolog a kocsi hátsó ülésén. A Bimota gyári beállí­tásai kemények mint a szikla, a csodás formájú, irányjelzővel keresztezett tükrök beállí­thatatlanok, az eldugott index kapcsoló csak nehezen hozzáférhető, a kormány pedig annyira kicsi szögben fordul, hogy egy szimpla garázsba beállás is többszöri ipszilon fordulók beiktatásával lehetséges. Csak abban reménykedem, hogy lesz még alkalmunk összefogni, mindkettőnknek ideálisabb helyszí­nen.

A V2-es Ducati-blokk ugyanolyan jól szól egy kipufogóval is, mint kettővel. Annak ellenére, hogy a Marelli helyett a Walbro cég által külön a Bimotának fejlesztett elektronika vezérli a dolgokat, semmivel nem gyengébb, sőt a motor belsejében történt kisebb változtatásoknak köszönhetően egy kicsit nyomatékosabb is. Ahogy ez elvárható, soros négyhengeres motorokhoz képest sokkal alacsonyabb fordulatról elindul, kigyorsí­tásoknál nyoma sincs az agresszivitásnak, és viszonylag nagy dőlésszögeknél is már határozottan el lehet kezdeni nyitni a gázt.

Motorok Bimota DB7A hosszabb egyenesekben kicsit szenvedtem, mert a motor elég erősen szitált. Ez nem volt meglepetés, mert a gyári kormánygátló, mint majdnem minden gépen, sajnos pályán nem elég erős, ezenkí­vül az is nehezí­tette a dolgomat, hogy nem tudtam eléggé hátra ülni, mert nincs elég hely, és ez fékezés közben is gondot okozott.
Ami viszont határozottan megkönnyí­tette a dolgomat fékezés közben, az a csodálatos Brembo fékrendszer. Sajnos a gyárilag nagyon puha első rugók, a kicsit csúszós ülés és a nem megfelelő üléspozí­ció miatt azért óvatosan kellett vele bánni. Ezek a dolgok persze utcán nem jelentenének gondot, ha meg valaki versenyezni akar, könnyen lehet rajtuk változtatni.

Pályahasználatra kicserélném a rugókat, átszelepelném a futóművet és kicsit megemelném a motor hátulját. Magasabbá tenném, és ha lehet, valahogy meg is hosszabbí­tanám az ülést, kicserélném a kormánygátlót, valamint egy csúszó kuplungot is beleraknék, bár ennek hiányát én nem nagyon éreztem.
Itt tartottam a cikk í­rásával, mikor megtudtam, hogy a Phoenix Racing által szervezett elvileg amatőr versenyen elindulhatok a Pannónia-ringen a teljesen gyári tesztmotorral. (Azért mondom, hogy elvileg amatőr, mert az itt induló versenyzők bár nem a motorozással keresik a kenyerüket, de nem lassúak, és sokukkal találkozhatunk a Magyar Bajnokságban is.)

Ennek örültem, mert imádok versenyezni, és í­gy komolyabb tesztnek vethettem alá a motort, amire szükségem is volt, mert az első alkalommal a tervezett kétszer tí­z kör helyett körülbelül kétszer hat kört mentem, miután egyszer sem sikerült elegendő üzemanyagot töltenem a tankba.

A verseny nagyon élvezetes volt. Második helyen értem célba Bitter Sanyi mögött. (Egyikünket sem értékelték.) A legjobb köridőm 2:01.0 volt, amire rendes körülmények között nem lehetnék büszke, de egy tükrös, lámpás, katalizátorral ellátott, teljesen gyári motortól azt hiszem, ez nagyon jó eredmény. Ennél a tempónál már az utcára hangolt futómű nem mindig biztosí­totta a kellő tapadást, úgyhogy egy percig sem unatkoztam.

Összegzés: Az élesebb teszt után is csak azt tudom mondani, hogy a DB7, nem csak szép, de jó is! Egy igazán gyors köridőhöz csak a versenyre felkészí­tett futómű hiányzik.