Balesetmegelőzés: Vészhelyzetek mérlegelése, 2. rész

„Ha minden a kezedre játszik, akkor rossz sávban haladsz.” (Arthur Bloch: Murphy törvénykönyve)

Térjünk vissza az előző cikkben taglalt baleseti szituációhoz! Akik mélyen együttéreznek a személygépkocsi vezetőjével, valószí­nűleg azt mondják: az elsőbbségi jog jogosultja által adott jelzés negligálása, és a mindaddig történő állva várakozás, amí­g a balról érkező valamennyi jármű el nem halad a gyanúsí­tott előtt, nagyvárosi körülmények között nem elvárható. Egy ilyen elvárás ugyanis a mindennapi, tömegesen előforduló – és a vizsgált esethez hasonló – közlekedési szituációk ellehetetlenüléséhez vezetne, és arra kényszerí­tené az elsőbbségi kötelezettet, hogy irreálisan hosszú várakozás után hajtsa végre az általa tervezett forgalmi műveletet.

 

 

Azok azonban, akik a motoros helyzetét értik meg jobban, azt mondhatják, hogy rá a főúvonalon nem vonatkozott a kereszteződés előtt egyébként érvényesülő előzési tilalom, tehát nincs miről beszélni, a személygépkocsi vezetőjének igenis számí­tania kellett volna arra, hogy valaki balról a folyamatosan lassuló majd megálló járműoszlopot megelőzi. Ebben az esetben – az adott takaróhatás miatt – nem kezdhette volna meg a balra kanyarodást, és miután mégis végrehajtotta, felel a balesetért.

 

Én magam naponta hajtok keresztül egy olyan kereszteződésen, ahol a keresztező ú hozzám közelebb eső szélén – tőlem balról és jobbról egyaránt – parkoló járművek sora akadályozza a beláthatóságot. Ezek között – hála a közeli pénzintézetnek – nem ritka a kifejezetten nagy felépí­tésű pénzszállí­tó autó, valamint az éttermekbe és boltokba friss árut szállí­tó teherautó… A keresztező úon – amely irányonként egy-egy sávból áll – mindkét irányból érkezhetnek járművek. Namármost: A parkoló járművek sora konstans akadály. Nem bizakodhatom abban, hogy egyszercsak eltűnnek. Én azonban nem várakozhatok ott az idők végeztéig. Nincs más választásom, mint hogy a parkoló járművek fölött elnézve, és a szemben lévő üzletek kirakataiban tükröződő képet figyelve próbálok meggyőződni arról, hogy jön-e valaki. A gond mindig  a bal oldallal van. A balról érkezők – a jobbra tartási kötelezettség miatt – ugyanis közelebb vannak a keresztező ú hozzám közelebb eső oldalán parkoló járművekhez, ezért felbukkanásuk – ha nem is váratlan – de a fizikai paraméterek miatt hirtelen. Az előző cikkben leí­rt helyzethez hasonlóan az én esetemben sem mindegy, hogy az utamat keresztező jármű mennyire közel halad az ú felezővonalához, és az sem, hogy mekkora a kereszteződési négyszög, és hogy a rendelkezésre álló szélességen belül én milyen közel vagyok a hozzám balról legközelebb álló első járműhöz. (Minél távolabb, annál jobb az esélyem arra, hogy időben észrevegyem a balról érkezőt.) Végül az sem mindegy, hogy a balról érkező mekkora sebességgel halad. Minél nagyobb sebességgel érkezik ugyanis, annál nagyobb mértékű, és veszélyesebb elhárí­tásra kényszerül, nekem pedig annál kevesebb időm marad a megállásra. Az elsőbbségi helyzetben közlekedő elhárí­tása pedig sokszor önmagában – ütközés nélkül is – balesethez vezethet. Az elsőbbségi jogról pedig tudjuk, hogy akkor sérül, ha az elsőbbségre jogosult járművezetőt haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására kényszerí­tik. Én a magam részéről a helyzetet úgy szoktam megoldani, hogy a lehető legnagyobb mértékben behaladok a kereszteződésbe – mindezt alacsony sebességgel – ott meg is állok, majd amikor balra és jobbra egyaránt a lehető legjobban belátok, akkor beletaposok a gázba, és lesz, ami lesz, átrohanok rajta. Soha sincs olyan, hogy mindkét irányban biztonságos távolságban átlátnám a kereszteződést. De mi mást tehetnék?

 

###

 

Visszatérve az előző cikkben elkezdett forgalmi szituációhoz: A bizalmi elv mindenkit megillet addig, amí­g szabályosan közlekedik. Mi az a bizalmi elv? Azt jelenti, hogy minden közlekedő joggal számí­that arra, hogy a többiek betartják a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat. De hol van az leí­rva, hogy a személygépkocsi vezetője ebben a helyzetben mit tehet szabályosan és mit nem? Ha azt mondjuk, hogy a kikanyarodás az ő pozí­ciójából nem volt megtiltva, csak fokozott óvatosságot kí­vánt, akkor egészen addig, amí­g lassan és körültekintően halad, megilleti őt a bizalmi elv. Csak persze ebben a helyzetben lassú behaladás mellett is be fog következni a baleset… Ha azonban azt mondjuk, hogy a takaróhatás miatt a kihajtás ebből a helyzetből eleve veszélyes és í­gy tilos volt, akkor a személygépkocsi vezetője nem hivatkozhat a bizalmi elvre, hiszen ő is szabályt szegett.

 

Van itt más probléma is, és az összefügg az előzőekben kifejtett problémával. Kellett-e a személygépkocsi vezetőjének arra számí­tania, hogy valaki a járműoszlop előzésébe kezd? Amit a sértett végrehajtott, az előzés volt egyáltalán, kikerülés vagy valami más forgalmi manőver? Az előzés: Járművel az útesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Ezek szerint, az álló járművek melletti elhaladás, az nem előzés. Márpedig a járművek, amelyek mellett a motoros elhalad, előbb-utóbb biztosan mind megállnak, mert különben a gyanúsí­tott nem tudna kikanyarodni. Ha azonban azt mondjuk, hogy a sértett előzést hajt végre, mielőtt a baleset bekövetkezik, akkor meg arról kell döntenünk, hogy ez az előzés minden feltételnek megfelelt-e, vagyis szabályos volt-e. Ha ugyanis nem volt az, akkor a sértettet nem illette meg a bizalmi elv, és nem hivatkozhat arra, hogy a gyanúsí­tott nem közlekedett szabályosan. Nekem meggyőződésem, hogy járműoszlopot folyamatosan szabályosan előzni nem lehet, mert az előzés végrehajtója ilyen esetben nem tud egyesével eleget tenni az előzési szabályoknak. (Ezzel egy korábbi cikkemben már részletesen foglalkoztam) ha ezt elfogadjuk, ebből viszont az következik, hogy a gyanúsí­tott – amikor látta a tőle balról feltorlódó járműoszlopot – nem kellett, hogy arra számí­tson, hogy ezeket a járműveket valaki folyamatosan előzi. Ha pedig erre nem kellett számí­tania, akkor számára nem volt tiltott a balra kanyarodás. És akkor még nem beszéltünk egy fontos tényezőről: nem mindegy, hogy a motoros milyen sebességgel halad el a folyamatosan lassuló majd megálló kocsisor mellett.