Baleset-megelőzés: a holttér veszélyei 3. rész

A tolatásban rejlő veszélyeket sokan alábecsülik, mert abból indulnak ki, hogy a hátramenet során a járművek az egyébként szokásos sebességnél lényegesen alacsonyabb sebességgel haladnak, és csak ez számít. Pedig a lényeg nem ez, hanem az, hogy a hátramenet során a jármű rendeltetésszerű iránnyal ellentétes irányú mozgást végez, amikor a vezető észlelésének feltételei lényegesen rosszabbak, mint általában. Ez pedig azért van, mert a járművek felépítése nem a hátramenetre van optimalizálva. A hátramenetet végző jármű vezetője nem elsőbbségadási kötelezettséggel tartozik, őt ilyenkor az akadályozási tilalom terheli. Mit jelent ez?

A KRESZ 33. § (1) bekezdése szerint járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat − anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné − rövid ideig akadályozza. A közlekedési jogalkalmazásban az akadályozás azt jelenti, hogy valaki a közlekedés másik résztvevőjét a célzottól eltérő közlekedési magatartásra kényszeríti (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra).

Miért fontosak az ilyen fogalommeghatározások? Mert ezek segítségével lehet eldönteni, hogy egy adott konkrét esetben az, amit a járművezető tett, akadályozás volt-e vagy sem. Ha az volt, akkor az illető megszegte a KRESZ 33. § (1) bekezdését, ha nem volt az, akkor nem szegte meg. Ha jól meggondoljuk, az akadályozási tilalom erősebb védelmet jelent az akadályozott fél oldalán, mint az elsőbbség. Ha engem, mint járművezetőt elsőbbségi kötelezettség terhel egy adott forgalmi szituációban, akkor azt a másik járművet, amelynek elsőbbsége van velem szemben, nem kényszeríthetem haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. (A gyalogosok esetén az elsőbbség mást jelent, ebbe most azért nem megyek bele, mert a tárgyalt téma szempontjából nincs jelentősége.) Ha azonban akadályozási tilalom terhel, akkor még a hirtelen fékezés mértékét el nem érő fékezésre sem kényszeríthetem a másik jármű vezetőjét. Miért fontos ez a megkülönböztetés? Képzeljünk el egy parkolót.

A bevásárlás végeztével tolatva indulnánk el a parkolóhelyről. A parkolón keresztülvezető úton, amelyre rá akarunk tolatni, szinte folyamatos a forgalom, mindenki siet. Gyalogosok tolják mögöttünk a bevásárlókocsikat, gyerekek szaladnak el, személygépkocsik suhannak, vagy egyenesen rohannak valahova. Ha valahol van jelentősége a holttérnek, hát itt (és a megfordulásnál) van. Ez az oka a szabályozás látszólag túlságosan szigorú jellegének. Úgy kell a tolatást végrehajtanunk, hogy azzal senkinek a mozgását (sem jármű, sem gyalogos) nem akadályozzuk, miközben a folyamatos figyelem mellett is elkerülheti valami a figyelmünket, mert majdnem minden fontos dolog a hátunk mögött történik. Mit tehetünk? Figyelhetjük a tükröket.

A tükrök azonban csak a mögöttünk lévő releváns térrész egy töredékét mutatják (ez még személygépkocsiknál is igaz, de zárt rakterű tehergépkocsiknál még inkább), ha tehát abban bízunk, hogy a tükrök segítségével mindent felmérünk, akkor finoman szólva is messze járunk az igazságtól. Tapasztalataim szerint a tolatókamera (esetleg a tolatóradar) meglehetősen nagy segítség ilyenkor. A kamera széles látószöge miatt olyasmit is láthatunk a monitoron, amit szabad szemmel nem láthatnánk. Önmagában azonban ez sem elég. Ugyanaz a probléma vele, mint a tükrökkel, hogy csak a tér egy részét mutatja.

A harmadik megoldás az, hogy folyamatos forgolódással, illetve tekintet-irányváltással igyekszünk meggyőződni arról, ami mögöttünk van. Igen ám, csakhogy amíg az egyik irányba nézünk, nem látunk a másik irányba. A legjobb megoldás értelemszerűen az, hogy mindhárom előbb felsorolt eszközt egymással kombinálva használjuk. A fenti három módszer kombinációja sem elegendő azonban, ha túl gyorsan hajtjuk végre a manővert. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen sebességgel tolatunk. (Meggyőződésem szerint egyébként a sebesség kulcskérdés minden közlekedési manővernél, mert ez a tényező határozza meg, hogy milyen gyorsan tudunk reagálni valamilyen veszélyhelyzetre, ha szükséges.) Hiába éreznénk logikusnak, hogy a tolató jármű mögé ne lépjen gyalogos, ne haladjon be jármű, hiszen ők jobban rálátnak a tolatóra, mint amennyire a benne ülő rálát a mögöttes forgalomra, a KRESZ nem ezt diktálja. A szabályozás jellegéből következik, hogy egy hátramenet során bekövetkezett baleset miatti felelősség majdnem biztosan a hátramenetet végző jármű vezetőjét fogja terhelni. És még egy fontos összefüggés: Nem elég a tolatás megkezdése előtt meggyőződni arról, ami a járművünk mögött és körülötte van.

Az egész művelet alatt kötelesek vagyunk alaposan körülnézni. Nemrég egy áruház parkolójából tolatva elindulva tapasztaltam meg, hogy ez mennyire igaz. Folyamatosan kis sebességgel tolattam, és a folyamatos körbetekintés ellenére nem is láttam sehol senkit, amikor egyszer csak a tolatókamerában mintha feltűnt volna egy bevásárlókocsi részlete. Azonnal beletapostam a fékbe. Nem értettem, hogyan került az autóm mögé. Kipattantam a kocsiból, és azt láttam, hogy a bevásárlókocsit egy olyan kicsi lány tolta, aki éppen csak elérte a kocsi fogantyúját, testmagassága miatt tehát nehezebb volt őt észlelni, mint egy felnőttet.

Amikor ő balról megközelítette az autónkat, én éppen jobbra nézhettem, és hiába voltam óvatos és haladtam a lehető legalacsonyabb sebességgel, ha nincs tolatókameránk, elütöttem volna a kislányt. (Hiába dühöngtem az anyuka felelőtlenségén, nem vagyok benne biztos, hogy a baleset bekövetkezése esetén jók lettek volna az esélyeim.) Hadd zárjam végül egy olyan gondolattal, ami talán szintén nem magától értetődő. Tolatás közben nemcsak a jármű mögötti tartományt kell figyelnem, hanem a térnek minden olyan részét, amit a tolatásom érinthet. Ha például tolatás közben rosszul kalkulálom ki a kocsi orrának ívét, akkor is a tolatási szabály megszegése miatt felelek majd a másik járműben okozott károkért…

Baleset-megelőzés: a holttérről 2. rész

Az előző havi cikkhez kapcsolódva most megpróbálom áttekinteni, …