Aprilia RST 1000 Futura – A következí´ csúcs

Nem csak úgy hí­vják, úgy is néz ki. Az Aprilia Futura Pietro Arru alkotta New Edge Designjával igencsak futurisztikusan hat. Hogy a forma mégsem uralkodott el a funkcionalitás fölött, azt legkésõbb akkor vesszük észre, amikor helyet foglalunk a nyeregben.


Ahogy életre keltjük a V kettest – Sagem-elektronika gondoskodik a dúsí­tásról – nyomban észrevesszük, hogy a fõtengely nagyobb lendtömegének és a nagyobb generátornak köszönhetõen az erõforrás jelleme egészen kicserélõdött a Milléhez vagy a Falcóhoz képest. Nagyon finoman követi a gázparancsokat, és a kuplung erõlködés nélkül mûködik. A motor már 2500-tól simán húz, és 5000-tõl aztán igazán elemébe kerül. Bár egészen 10 500-ig lehet pörgetni, akkor haladunk vele a legjobban, ha 8000-nél váltunk, és í­gy mindig a 7250-nél jelentkezí´ maximális forgatónyomatéka körül tartjuk.


Az már közel sem ilyen élvezetes azonban, amikor az autópályán hamar rá kell ébrednünk, hogy a motor két kiegyensúlyozótengelye nem végzi tökéletesen feladatát, és a gumi nélküli lábtartók közvetí­tésével érezni kezdjük az erõforrás rezgéseit. Kár érte, mert az idom nagyon jól eltalált, távol tartja a szélnyomást a felsõtesttí´l, a sisak körül sem keletkeznek örvények, ezért e nélkül kényelmesen tudnánk megtenni hosszabb távokat is. A tükrök már kevésbé tökéletesek, valahogy mindig a kelleténél több vállat látni bennük.

A futómû az 1435 milliméteres tengelytávhoz képest határozottan könnyen fordul. A rugóstagok kimondottan kényelmesre hangoltak, ám kérdéses, van-e elég tartalékuk két személyre és csomagokra. Nekem még szólóban is az utolsó elõtti fokozatra kellett elõfeszí­tenem a Sachs–Boge-rugóstagot ahhoz, hogy a gép ne legyen alulkormányozott. A fékek méretezése is elgondolkodtató, mert egy személylyel ugyan mindig biztosan lassí­tották a 210 kilós gépet, de a tartósságra választott fékbetétek kicsit pontatlan visszajelzést adtak.


A gép kidolgozása viszont tökéletes, és a sporttúrázók legigényesebb vásárlókörét is kielégí­ti. Az olasz ötletességet ötvözi a germán funkcionalitással és a japán aprólékossággal.

Összességében az új olasz gép ha nem is tökéletes, de legalábbis nagyon megközelí­ti a tökéletes allroundert.