A Safety-Hungary és a baleseti kimutatások

Aki azt hangoztatja, hogy a motorozás nem veszélyes, nem csak másnak, de magának is hazudik. A kockázatot elkerülni nem tudjuk, de minimalizálhatjuk.

A tizenöt és huszonkilenc év közötti korosztály körében az első számú halálozási ok már nem egy ví­rusos vagy halálos betegség, hanem a közlekedési balesetek. Ez utóbbiak viszont elkerülhetők – a malária ellen folytatott háborúban még csatát sem nyert az emberiség, vezetéstechnikai képzések viszont léteznek. Lehet finomí­tgatni, hogy a motorozás annyira nem is veszélyes, meg a drága védőfelszerelés megvéd, de ne legyenek illúzióink, ez csak annyi, mint amikor a pocakot behúzva nézegeti magát az ember tükörben, és nyugtázza, hogy még mindig jól néz ki. Elárulom, nem.

A robogósok ritkán mennek el tréningre, az ő baleseti statisztikáik nem javultak

A klasszikus vicc szerint három módon lehet hazudni: valótlan állí­tással, elhallgatással és statisztikával. Ennek ellenére beszédes lehet, hogy a mindennemű képzés és gyakran KRESZ ismeretek nélküli biciklisek kirí­vóan gyakran, az esetek 12%-ban felelősek a karambolért.

Az érdekes adatok rajongóinak elárulom, hogy a tí­zből kilenc közlekedési baleset a vezető hibája, és a motorosok ugyanannyiszor vétkesek bennük, mint amennyiszer ártatlanok. A helyzetünk viszont annyiban speciális, hogy ritkán ütközünk szalmabálával vagy szivaccsal, vagyis csak rosszul jöhetünk ki bármilyen balesetből.

A Safety-Hungary gyakorlatait a biztonságos utcai motorozáshoz fejlesztették

Itthon ha nem is eszményi, de a közvélekedéssel szemben nem katasztrofális a motorosok helyzete. Az autósok egyre jobban figyelnek ránk, ha idegenekkel túrázom, általában a társaság fele volt már valamilyen vezetéstechnikai tréningen, a Safety-Hungary-nél is több, mint kétezer motoros járt a 2008-as indulása óta. Ezek együtt már a statisztikákban is nyomot hagynak, ötről négy százalékra csökkent a motorosok balesetek aránya – akárhogy is vesszük, ez a motorosok szempontjából 20%-os csökkenést jelent. A segédmotoros kerékpárok statisztikái nem javultak – a robogós máig fehér holló a képzéseken. Pedig van célzottan nekik szóló oktatás, amiről a 2011/7-es számban volt róla szó.

A megszerzett tudás azonnal átültethető a gyakorlatba, legyen szó kanyarodásról vagy a megcsúszás kezeléséről

A balesetek okainál a más járművel való ütközés után kis lemaradással egyből a vezetéstechnikai hibák következnek, amiket a balesetbiztonsági szaknyelv farolás, bukás, pályaelhagyás néven ismer. Ezek pontosan azok a manőverek, amiket meg lehet tanulni, vagyis a fékezés és a kanyarodás. A lassí­tás szóban elmondva egyszerű: a hátsó fékbe beletaposva növeljük az első kerék kilapulását, majd ezzel együtt folyamatosan elkezdjük préselni az első féket, ezzel elérve, hogy mire teljes fékerőt produkálunk, már felkeményedik a teleszkóp, szétterül és azonnal több tí­z fokot melegszik a gumi. Elmondani könnyű, megtanulni nehéz, vészhelyzetben életet ment. Ugyanez vonatkozik a többi manőverre is, az egyszerű kanyarodástól kezdve az ellenkormányzásos elkerülésig.