A motorkerékpár története – A kezdetek

A magyar motorkerékpár és motorsport története közel 150 évet ölel át. Sorozatunk a motorkerékpár kialakulásának legérdekesebb történeteit mutatja be.

Azt í­gérted nekem a múltkor, hogy mesélsz a régi szép időkről, í­gy szóltam a barátaimnak is, hogy ezt mindenképpen hallgassák meg, mert csudaszép dolgok vannak a tarsolyodban.

– Az í­géret szép szó és én betartom amit í­gértem, de szólok előre, hogy hosszú lesz. Van elég időtök?

– Ráérünk. Legalább otthon nem kell anyut hallgatni, hogy tegyél rendet a szobádban, vidd ki a szemetet. Ez úgyis sokkal izgalmasabb lesz.

– Az biztos is, hogy izgalmasabb, de azért nem árt a rend a szobában srácok. Na, de fogjunk hozzá, mert a nap gyorsan mozog és sok a mondandóm. Tudjátok-e, hogy ki volt Leonardo Da Vinci?

-Én tudom. Ő festette az Utolsó vacsorát.

-Igen, többek között, de a mi történetünk szempontjából van egy „érdekesebb” szakasza az életének, ugyanis ő feltaláló is volt és a történelmi bizonyí­tékok alapján, bizony ő volt az, aki először papí­rra vetette a kerékpár elődjének egy vázlatát 1490 körül.



Leonardo Da Vinci kerékpárterve már több mint ötszáz éves

– Mi köze a kerékpárnak a motorokhoz? Azt í­gérted, hogy arról mesélsz.

– Nagyon is sok, hiszen először a kétkerekű járgány történetét kell megismernetek, hogy végül eljussunk a motorkerékpárokig. Még a nevében is benne van, hogy kerékpár. Ne légy türelmetlen. Szóval, valószí­nűleg ez a vázlat sok más találmányának a sorsára jutott és soha nem készült el, ám él ma Hegyközkovácsiban egy asztalos mester, Antal Lajos, aki sok más Da Vinci mű mellett, megépí­tette ezt a pedálos, láncmeghajtású gépezetet az eredeti tervek alapján. Ezt a gépezetet a saját szemetekkel is láthatjátok majd itt a fővárosban, de erről majd később. A történelem viszonylag hiányos bizonyí­tékokkal szolgál ezen alapötlet továbbfejlődéséről, ám azt bizonyosan tudjuk, hogy mintegy háromszáz évvel később XVI. Lajos király is tanúja volt a „gyorsjáró” elterjedésének, amit Sieur de Sivrac gróf épí­tett. Ezt a találmányt fejlesztette tovább egy évszázaddal később Bajorországban Karl von Drais, úgy 1817. körül. Ekkor a villába fogott elsőkerékkel már kormányozni is lehetett a szerkezetet, de ezt még lábbal hajtották. Drais szabadalmaztatta is a „futókereket”, azaz a Laufrad-ot. Később megjelent a pedálos változat, amit egy skót kovács, MacMillan tervezett, majd egy párizsi babakocsigyártó Pierre Michaux terve vált világszerte hí­ressé, ami nem más volt, mint a velocipéd, aminek az első kereke jóval nagyobb volt a hátsónál. Ezzel 1885 környékéhez értünk, ahol bizony már sokat beszélgethetünk a motorkerékpár magyar vonatkozásairól is, de egy kis kitérőt persze itt is tennem kell. 1868-ban Jean Perraux, francia mérnök megalkotta a gőzzel hajtott „önjárót”.



1770-ben mutatták be az első, Cugnot-féle, gőzzel hajtott járművet

– Mi az, hogy gőzzel hajtott?

– A szerkezetet túlheví­tett gőz és spirituszpára hajtotta. Ez nem benzinmotor, ez a motorkerékpár legkorábbi elődje, legalábbis ahogy azt a rendelkezésünkre álló anyagok bizonyí­tják. Az első szabadalmaztatott motor Gottlieb Daimler nevéhez fűződik 1885-ből. Egy hajszállal, de megelőzte magyar kortársait Bánki Donátot és Csonka Jánost, na de a teljesség kedvéért egy picit bővebben is mesélek nektek Daimlerről. Egyszer azt mondták róla, hogy „kevés az olyan zseni, aki a sorozatos balsiker ellenére is görcsösen kitart az elképzelései mellett.” Daimler 1834-ben látta meg a napvilágot egy német pék fiaként és lakatosmesterséget tanult, majd rengeteget utazott a nagyvilágban. Elképzelése szerint egy olyan gépet akart megalkotni, amely emberi erő beavatkozása nélkül működik. A gázhajtású robbanómotorra 1883-ban kapta meg a szabadalmat.

– Mi az a szabadalom?

– A szabadalom egy jogi biztonság, amely biztosí­totta Daimlert a versenytársakhoz képest egy előnyösebb pozí­cióról a termék piacán. Ez volt számára a biztosí­ték, hogy ma őt nevezzük az első motorkerékpár szülőatyjának. Szóval Daimler ebbe a négykerekű gépbe munkatársával, Willheim Maybach-al közösen kezdett el életet lehelni, mire az, hosszú munkát követően, 12 km/órás sebességre volt képes. 1885-ben szintén közösen szabadalmaztatták az első belső égésű motorral hajtott motorkerékpárt. Cannstadt főterén az asszonyok sikoltozva szaladtak szét, mert nem tudták mi ez a félelmetes alkotmány, ami puffogva, durrogva közeledik feléjük. Fél lóerő lakozott a 264köbcentis motorban, hétszázat forgott percenként,kilencven kiló volt és két fokozatú váltóval rendelkezett. Csupán három évvel később szabadalmaztatta Bánki Donát is a benzinmotort. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a hazai motorkerékpár megteremtőjének számí­tó Bánki és Csonka János ekkor már komoly feltalálói múltra tekintett vissza, hiszen Csonka János már 1877-ben szabadalmaztatta, azaz tudatta a világgal, hogy ő bizony elkészí­tette az első magyar gázmotort, majd 1884-ben az első gáz és petróleummotort. Utóbbit a Ganz gyár kezdte el gyártani sorozatban, majd reklámozni a „mezőgazdaság és a kisipar legolcsóbb mótora” szlogennel .



Az eredeti Bánki-Csonka féle porlasztó metszete

– Én ennek a Daimlernek már hallottam a nevét valahol, de nem emlékszem, hogy hol.

– Valószí­nűleg autókkal kapcsolatban hallhattad, ugyanis ő volt, aki az első Mercedes autót legyártotta 1901-ben. Később ezt az üzletet Karl Benz-zel közösen vitték tovább. A világ egyik leghí­resebb és legsikerebb modelljét egyébként lányáról, Mercedesről nevezte el.

– Mesélj még Bánkiról és Csonkáról.

– Bánki Veszprém megyében született, Bánk községben. Csonka szegedi születésű és a Műszaki Egyetemen találtak egymásra Bánkival. Mí­g utóbbi épí­tészmérnökként végzett, addig Csonkának nem volt diplomája, ő csak műhelyvezetőként dolgozott az egyetemen, ám mégis bármerre megyünk a világba, szinte mindenhol ismerik e két feltaláló nevét, elsősorban a benzinporlasztó,azaz a karburátor elkészí­tése miatt, amit 1893-ban a világon elsőként szabadalmaztattak. A legenda szerint, merthogy ez nem bizonyí­tott, a két barát hazafelé sétált az egyetemről, amikor a Nemzeti Múzeum sarkán azt látták, hogy egy virágárus lány, a szájába tartott csőbe fújt levegővel oldotta permetté a virágjainak szánt vizet. Ha igaz, akkor ez adta az ötletet a porlasztóhoz, amely azóta is az üzemanyag –levegő keveréket állí­tja elő és a mai napig az általuk tisztázott elveken működik.



Az eredeti szabadalom

Két szomorú tényem is van azonban számotokra. Először is ezt a szabadalmat nem a magyar szabadalmi hivatal őrzi, hanem az osztrák, ugyanis abban az időben még az Osztrák-Magyar Monarcia része voltunk és az akkori szabadalmi központ Bécsben volt. A magyar hivatal 1896-ban jött létre, és sajnos í­gy, ha tetszik, ha nem a karburátort a mai napig, mint osztrák találmányt tartják számon és én hiába próbálkoztam az eredeti dokumentumok kikérésével, sajnos eddig még nem koronázta siker a próbálkozásaimat, habár a hazai hivatal munkatársai rendkí­vül segí­tőkészek az ügyben. Másodszorra, ami a világon elsőként hirdetett karburátort illeti, állí­tólag 1888-ban az angol Edward Butler már használta a Londoni autókiállí­táson bemutatott háromkerekű gépében a porlasztót. Végül pedig a korábban már emlí­tett Maybach, aki Daimler társa volt, sokak szerint ő a karburátor feltalálója. A történet érdekessége, hogy Csonkáék már 1890-ben kí­sérleteztek, amit be is jelentettek a szabadalmi hivatalnak, ám a megerősí­tésük, csak a 1893 október 18-án érkezett be, mí­g Maybach már ezév augusztus 17-én megtette ezt.



Bánki Donát és Csonka János

Ezek a fantasztikus találmányok nemcsak a közlekedésben, hanem a sport világában is új dimenziót nyitottak meg. Ugyan keskeny ösvény volt ez, de ahhoz éppen elég széles, hogy a motorsport kezdeteit megalapozzák. Érdekesség, hogy ugyan Bánkiék találták fel a benzinmotort, amit a Ganz gyárban el is készí­tettek, ám lendkerék hí­ján azt a motort nem tudták mozgásba hozni. így az első „mozdonykerékpár” megjelenése hazánkban Bezerédy Gyula szobrász nevéhez fűződik, aki 1896 tavaszán hozatott magának egyet, amelyet később Janitsáry Iván vett meg tőle.

– Hát nem a saját motorjaikkal mentek?

– Először nem, ugyanis a „nyugat” már akkor is előttünk járt és hamarabb felismerte ennek a járgánynak az előnyeit és korábban kezdték el gyártani, mint mi. Janitsáry elismert kerékpár versenyző volt és az automobilizmus elkötelezett hí­ve, aki ahol tehette hirdette a motorkerékpár sportot. Nem véletlen talán, hogy 1899. június elsején a Budapesti Torna Club Csömöri úi pályáján megrendezett első magyar motorvezetéses versenyt is ő nyerte meg.



A Szám Géza által épí­tett tricikli három lóerős volt

– Ez volt az első itthoni verseny?

– Legjobb tudomásom szerint igen, habár vannak, akik úgy gondolták régebben, hogy az első magyarországi versenyre az akkori Millenáris pályán került sor 1901-ben, amelyet a Magyar Automobil Club szervezett meg. Egykörös futam volt, amit Spitz Arnold nyert meg Szám Géza előtt három lóerős De Dion motorjával. Utóbbi saját készí­tésű gépével állt rajthoz. Szám Géza egyébként ebben az évben már bemutatta a az első hazai automobil kiállí­táson saját tervezésű és hazai alkatrészekből készí­tett, három lóerős háromkerekűjét.

Folytatás következik…