A KRESZ módosuló rendelkezésiről 2. rész

Olykor, ami első ránézésre pofonegyszerűnek látszik, az a részletek megismerése után már nem az. Sőt: a részletek ismerete nélkül a legtöbb dologról valójában semmit sem tudunk. Mindezt érdemes szem előtt tartani a KRESZ módosuló rendelkezéseivel kapcsolatban is.

Az új rendelkezés szerint 2010. január 1-től az autóbusz forgalmi sávban az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül – más, erre már korábban is jogosult járműveken kí­vül – a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár is közlekedhet. Tekintettel arra, hogy a hí­radások a KRESZ ez irányú módosí­tásával összefüggésben mindenhol „motorosokról” beszéltek, figyelemmel továbbá arra, hogy a KRESZ árnyalta a köznyelvben motorként emlegetett járművek kategóriáját, nem árt tisztázni néhány fogalmat.

A közúi járművekkel kapcsolatos, KRESZ-beli fogalmak szerint gépjármű: az olyan jármű, amelyet beépí­tett erőgép hajt. Noha a segédmotoros kerékpárt is beépí­tett erőgép hajtja, a KRESZ szerint mégsem minősül gépjárműnek, a motorkerékpár azonban igen. 2010. január 1-től motorkerékpárnak minősülnek a KRESZ szerint azok a motorkerékpárok, melyek 45 km/óra sebességnél gyorsabbak és 50 cm³-nél nagyobb hengerűrtartalmú, belső égésű motorral vannak ellátva, továbbá a 45 km/óra sebességnél nagyobb sebességű, 50 cm³-nél nagyobb hengerűrtartalmú, belső égésű motorral ellátott oldalkocsis járművek, továbbá a motoros triciklik. Segédmotoros kerékpárnak minősülnek a max. 50 cm³-es, belső égésű motorral vagy max. 4 kW-os elektromos motorral szerelt, kétkerekű motorkerékpárok, valamint a max. 50 cm³-es, szikra gyújtású (Otto) motorral, vagy max. 4 kW teljesí­tményű, egyéb belső égésű, vagy elektromos motorral szerelt, háromkerekű motorkerékpárok, továbbá az ún. L6e járműkategóriába sorolt quadok és mopedautók. 2010. január 1-től tehát a KRESZ alkalmazza a mopedautó és a quad fogalmát is, ezekkel azonban a vizsgált rendelkezés kapcsán azért nem érdemes foglalkoznunk, mert az autóbusz forgalmi sáv használatára vonatkozó módosí­tás kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az autóbusz forgalmi sávot csak a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár (vezetője) használhatja. Továbbra sem használhatja ezért az autóbusz forgalmi sávot a motoros tricikli (ennek definí­ciós eleme az, hogy három vagy négy kereke van) továbbá a quad (ennek a KRESZ-módosí­tás szerint négy kereke van) és a mopedautó (könnyű, zárt utasterű, több személy szállí­tására kialakí­tott, négykerekű segédmotoros kerékpár) vezetője.


Milyen feltételek között használhatják a motorkerékpárok vezetői az autóbusz forgalmi sávot? Az autóbusz- és a trolibuszforgalom zavarása nélkül, az adott úszakaszon megengedett legmagasabb sebesség betartásával, figyelembe véve a forgalmi sávváltás szabályait, továbbá azt is, hogy az autóbusz forgalmi sávot a sáv keresztezése és bekanyarodásra felkészülés céljából más – a privilegizált járműkategóriákba nem tartozó (l. 2009. decemberi lapszám, a KRESZ módosuló rendelkezéseiről) – járművek is használhatják.

Mit jelent a zavarás a KRESZ fogalomhasználata szerint? Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezí­ti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti. A zavarás meglehetősen „szigorú”, tág fogalom. Talán túlzás nélkül mondhatjuk: az autóbusz forgalmi sáv használatához kapcsolódó zavarási tilalom voltaképpen azt jelenti, hogy a motorkerékpár vezetője úgy kell, hogy közlekedjen a buszsávban, hogy előrehaladásával a lehető legkisebb mértékben okozzon változást ahhoz a helyzethez képest, amikor motorkerékpár az autóbusz forgalmi sávban egyáltalán nem közlekedik. Addig, amí­g az autóbusz forgalmi sáv használatával összefüggésben legfeljebb kisebb konfliktus keletkezik, de baleset nem, ennek a fogalomnak túlzott gyakorlati jelentősége nincs, ha nincs eljárás, ahol a zavarási tilalmat értelmezni kellene. Ha viszont a motorkerékpár vezetőjének buszsáv használatával összefüggésben – akár csak anyagi káros – balesete bekövetkezik, akkor a szabálysértési, illetve a büntető hatóság kénytelen lesz értelmezni, hogy vajon a motoros betartotta-e ezt a rendelkezést. Ennek pedig az lehet az eredménye, hogy a motorkerékpár vezetője adott esetben a zavarási tilalom megszegése miatt esetleg a baleset (egyik) felelősévé válhat.

Amikor az autóbusz forgalmi sáv használatának lehetőségéről vitáztak az érintettek az erre hivatott fórumokon, mindenki elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a motorkerékpárokra és az autóbuszokra jellemző sebességek közötti különbség miatt a motorkerékpárok közlekedése nem zavarhatja az autóbuszokat, illetve azok vezetőit. Csakhogy az „új szereplők” autóbusz forgalmi sávban való „jelenlétének” a sebesség csak az egyik paramétere. Hangsúlyozni kell, hogy a motorkerékpárokra irányadó – lakott területen belüli, főszabály szerinti – megengedett legmagasabb sebesség az autóbusz forgalmi sávban is 50 km/h, ebben nincs változás. Az autóbuszok, illetve trolibuszok, mint privilegizált járműkategóriák és a motorkerékpárok azonos forgalmi sávban való közlekedését, illetve egymás közötti viszonyukat ugyanakkor az is nyilvánvalóan meghatározza, hogy a motorkerékpárok vezetői milyen módon váltanak sávot, illetve haladnak át az autóbusz forgalmi sávba, és hogyan halad el egyik a másik mellett, ha utolérik egymást. Az biztos, hogy a forgalmi sávváltás során a záróvonalra (a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad!) és az irányváltoztatásra (irányt nem változtató járművek elsőbbsége!) vonatkozó rendelkezéseket a motorkerékpár vezetőjének be kell tartania, függetlenül attól, hogy járműve a módosí­tás eredményeként bekerült a privilegizált járműkategóriák körébe.

Folytatjuk…