A KRESZ módosuló rendelkezéseiről

Mottó: „Amikor a változás szelei fújnak, a kételkedők falakat húznak fel, az optimisták pedig vitorlákat.” (Ismeretlen szerző)

1976. január 1-jén lépett hatályba a közúi közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ). Ugyanebben az évben bemutatkozott az új cseh személygépkocsi, a Skoda 105/120 tí­pus, és piacra került a négyütemű, 400, 500 és 750 cm3-es Suzuki GS motorkerékpár-sorozat.

2009. november 25-én az MTI egyik vezető belföldi hí­re volt, hogy „elfogadta a kormány a KRESZ módosí­tását, s ezzel több mint hatvan ponton változtatja meg a rendeletet. A közúi közlekedés szabályainak módosí­tása január 1-jétől lép hatályba. Az eredeti tervekhez képest több hónapot csúszik a KRESZ módosí­tása: eredetileg szeptembertől szerették volna elfogadni az új szabályelemeket. Az MTI birtokába került dokumentum szerint a változások elsősorban a védtelen közlekedők – a gyalogosok és a kerékpárosok – biztonságát javí­tja. Januártól a motorosok is használhatják majd a buszsávot, és ők is előremehetnek a piros lámpánál.” 2009 november végén az Essen Motor Show-n debütált a világ legerősebb, benzinüzemű, szériagyártású motorkerékpárja, az Asphaltfighters Strombringer – végsebessége 320 km/h.

35 éves a KRESZ

2010-ben 35 éves lesz a közúi közlekedést szabályozó magyar rendelet. Sokak szerint nem a régit kellene állandóan módosí­tani, hanem az „új időknek” megfelelő, teljesen új jogszabályt kellene alkotni. A bevezetőben idézett néhány tecnikatörténeti momentum, illetve a 2009-ből származó viszonylag friss hí­rek talán érzékeltetik, hogy ez a 35 év a közúi közlekedés történetében olyan mértékű változásokat hozott, amelyre a jogalkotásnak tudnia kell jól reagálni, különben a jogkövetés finoman szólva nem lesz konfliktusmentes.


Most induló sorozatunkban terveink szerint körbejárjuk a KRESZ-t érintő, 2010. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket. A motorosokat érintő két legfontosabb változás az MTI-hí­rben is jelzett „buszsávhasználattal”, illetve a „piros lámpa” előtti várakozással függ össze. Miután az előbbi változást a Motorrevü tevékenyen támogatta, a témát a sorozatban első helyre tesszük és nagyobb terjedelmű elemzést szánunk rá. Tekintettel arra, hogy jelen sorok keletkezésének idején a KRESZ-t módosí­tó kormányrendelet hivatalos szövege még nem hozzáférhető, a főbb változások csak sajtóértesülésekből ismerhetőek meg, ezért most elsőként azokat a szabályokat fogjuk áttekinteni, amelyek az autóbuszsávra vonatkozó gyakorlatot jelenleg meghatározzák, vagyis amelyek az új rendelkezések szabályozási környezetét adják. Ez a megközelí­tés már csak azért is kézenfekvőnek tűnik, mert í­gy könnyebben megérthetjük az új szabály ellenzőinek, illetve támogatóinak álláspontját. Márpedig az „új szelek” ezen a téren is felépí­ttették a maguk falait és vitorláit…

A KRESZ 36. §-a határozza meg a párhuzamos közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket. Párhuzamos közlekedésre alkalmas az útest, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kialakí­tva. E rendelkezések között kapott helyet az autóbusz forgalmi sáv használatára vonatkozó bekezdés is. Eszerint:

Az autóbusz forgalmi sávban

a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállí­tására szolgáló jármű,

b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül(!)

ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az útest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén (117/c. ábra) a kerékpáros,

bb) külön jogszabály alapján rögzí­tett üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt,

bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresí­tett gépjármű,

bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszí­ni beavatkozására rendszeresí­tett gépjárműve,

bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszí­ni beavatkozásra rendszeresí­tett gépjárműve,

bc) betegszállí­tó gépjármű,

bd) személytaxi közlekedhet.

Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

Az autóbusz forgalmi sáv: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok közlekedésére szolgáló, úburkolati jellel és jelzőtáblával kijelölt különleges forgalmi sáv. Kijelölésének célja a tömegközlekedési eszközök gyors előrehaladásának biztosí­tása. A használatára vonatkozó főszabály – és a kivételek is – e cél köré rendeződnek. A forgalomszervezés alapelve szerint autóbusz forgalmi sávot akkor indokolt kijelölni, ha a menetrendszerűen közlekedő autóbuszok járatsűrűsége reggel 7 óra és délután 19 óra között átlagosan eléri a 2 percet. Ennek a sávnak a forgalma forgalomirányí­tó fényjelző készülékkel irányí­tott úkereszteződésben önálló fényjelző készülékkel is irányí­tható.

A hivatalos statisztikák szerint a legtöbb baleset minden évben az abszolú és a relatí­v gyorshajtásra vezethető vissza, melyet az elsőbbség meg nem adása követ. Harmadik fő baleseti ok az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak meg nem tartása (a szabálytalan sávváltásból származó balesetek aránya az összes baleseten belül 9% volt 2009. I. félévében. Forrás: Közlekedéstudományi Intézet). A KRESZ szerint, aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az útest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik úra bekanyarodik, főúvonalról vagy szilárd burkolatú úról letér stb.), köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az autóbusz forgalmi sávot gyakran záróvonal választja el a többi forgalmi sávtól; a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelővonal is van, a záróvonal a terelővonal felől – az előzésre, illetőleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával – átléphető.

Miért fontos mindezen szabályok felidézése az autóbusz forgalmi sáv motorosok általi használatával kapcsolatban? Azért, mert – feltéve, hogy ezen szabályokban az új rendelkezések sem hoznak változást – a motorosoknak az új lehetőséggel élve sem szabad megfeledkezniük arról: a bizalmi elv alapján más közlekedőknek az ő felbukkanásukra az autóbusz forgalmi sávban is csak akkor kell számí­tani, ha közlekedésük a KRESZ fent idézett rendelkezéseinek is megfelel… (Folytatjuk)