A helyes fékezés I. rész (ABS nélkül)

Még ha világszerte egyre több ABS-szel ellátott motorkerékpárt helyeznek is forgalomba, az utakon szaladgáló legtöbb gépen még nincs ilyen berendezés. A helyes stratégia viszont segí­t minimálisra csökkenteni ezt a hátrányt.

Egy motorkerékpárt biztonságosan lefékezni már a normál forgalomban is komplex dolog, és ez fokozottan igaz egy kritikus helyzetben bekövetkező erőteljes lassí­tásra. Több cselekvési szint képez egy összetett folyamatot, amelynek egyes részeit lépésenként kell elsajátí­tani és gyakorolni. A növekvő rutinnal ezek a cselekvések időben egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és a folyamatok automatikussá válnak. Hogy ez bonyolultnak hangzik? Az is.

A kézi és a lábfék helyes működtetése csak egy a számos feladat közül, amelyet a pilótának meg kell oldania. Már az üléspozí­ció és a testtartás, az izmok tónusa is befolyásolja, hogyan sikerül a fékezés. Aki elterpeszkedik az ülésen, mint egy fotelban, annak nehezére esik majd irányban tartani a gépet egy erőteljesebb fékezéskor. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a testtartás feszessége és a lazaság között. A térd a tankhoz simulva, a felsőtest egyenes, a kar kissé behajlí­tva. Aki görcsösen motorozik, és saját súlyát nyújtott könyökkel a kormányon támasztja meg, az nem fogja érezni, hogy éppen mit csinál az első kerék, és nem lesz képes kellően finoman reagálni sem. Ugyanilyen fontos az is, hogy merre nézünk. Lehet, hogy a fák csúcsai gyönyörűen tükröződnek a frissen polí­rozott tankon, fékezéskor a helyes magatartás: fejet fel, és messze előrenézni. Ez segí­ti az egyensúlyozást és azt, hogy jobban érzékeljük a jármű reakcióit. Vészhelyzetben való fékezéskor rendkí­vül fontos, hogy ne bámuljuk meredten a hirtelen felbukkant akadályt. Aki ezt teszi, az általában bele is megy. Az a motoros viszont, aki inkább a menekülésre lehetőséget adó rést keresi, az általában meg is találja a kiutat.

így kell csinálni: térdek a tankhoz simulva, a felsőtest egyenes, messze

előretekinteni, a karok enyhén be vannak hajlí­tva


Ilyenkor csak egy marad: alaposan belemarkolni a fékbe. ABS nélkül azonban a pilótának nem lesz könnyű dolga. A blokkoló első kerék hamar bukáshoz vezet, mivel semmiféle oldalirányú vezetési erőt nem képes átvinni az úburkolatra. Ha semmiféle rendszer nem véd ez ellen, akkor a pilótának kell blokkolásgátlóként közreműködnie. Az abroncs annál nagyobb fékerőt tud átvinni az úfelületre, minél több súly van rajta. A fékezéskori dinamikus kerékterhelés miatt a motor tömege előrébb kerül. Extrém esetben a motor teljes súlya – a pilóta, az utas és a csomag tömegével együtt – az első kerékre terhelődik. Ha a pilóta hirtelen mozdulattal berántja a féket, akkor az első kerék még azelőtt blokkolhat, mielőtt elegendő súly került volna rá. Ellenben ha folyamatosan, nagyjából fél másodperc alatt épül fel a teljes fékerő, akkor a keréknek is elegendő ideje marad arra, hogy felvegye a terhelést, és ideális esetben a meleg gumiabroncs erősen belekapaszkodjon a burkolatba. Ezért a féket először mindig kis erővel, majd egyre erősebben kell húzni, egészen a maximumig, olyan gyorsan, ahogy csak lehet, és olyan óvatosan, amennyire csak kell.

A hosszú rugóutak és a magas súlypont miatt a könnyű endurókkal nem nehéz

átesni az első keréken, ezért eleinte mindig a hátsóval is fékezzünk


Aki a hátsó fékkel akár csak a másodperc töredékével is az első fék előtt fékez, még több stabilitást nyer. A motor ugyanis ezáltal hátul is összenyomódik, a hátsó kerék valamivel tovább tarthatja még az irányt és vihet át valamennyi fékerőt az úra. Ahogy azt számtalan fékteszt során megállapí­tottuk, í­gy egyértelműen nyer az ember egy kicsit a fékúon, elsősorban a könnyű endurók és szupersportgépek esetében, amelyek viszonylag könnyen első kerékre állnak, sőt esetenként át is eshetnek rajta. Ugyanezen okból a Honda CBR600RR és a Fireblade kombinált ABS-e akkor is működteti a hátsó féket, ha a pilóta csak a fékkart húzza be. Ez a sorrend bármiféle fékezés során megfelelő. A mindennapokban előforduló fékezési helyzetek, a vészfékezés vagy a versenypályán való lassí­tás végül is csak a féknyomás adagolásában különbözik egymástól.

A cruisereknél kevés súly kerül előre, ezért gyorsan fenyegetővé válik a

blokkolás. Tanácsos a hátsó fékkel is erősen fékezni


Ha mégis blokkolna az első kerék, akkor csak az segí­t, ha villámgyorsan felengedjük a féket a fenyegető bukás előtt. Bár ehhez erőszakot kell tennünk ösztöneinken, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy visszanyerjük a kontrollt a motor fölött. Az fékez tökéletesen, aki a kereket a teljes fékezési folyamat alatt kicsivel a blokkoláshatár alatt tudja tartani.

Legyen szó egyenesről vagy kanyarról: aki túl erősen fékez az első fékkel,

annak villámgyorsan kell reagálnia.


A hátsó keréknek fékezéskor csak alárendelt szerepe van. A kerékterhelés eltolódása miatt egyre kevesebb súly jut rá, ezért csak kevés fék- és oldalirányú vezetőerőt tud átvinni az úburkolatra. Ez nagyobb blokkolási hajlamhoz vezet, ami a hátsó kerék esetében sem tréfadolog. Egy meggondolatlan, ügyetlen kormányzási impulzus ilyen helyzetben ahhoz vezethet, hogy a motor hátulja kitör oldalra, és egy blokkoló hátsó kerék már enyhén bedöntött helyzetben is erőteljes csúszáshoz vezet. Kétség esetén a hátsó féket a kezdeti működtetés után inkább hagyjuk békén. Az optimális itt is az lenne, ha kicsivel a blokkoláshatár előtt tudnánk tartani.

Jó tanácsok
  • A helyes fékezés a megfelelő üléspozí­cióval kezdődik. A térdszög és a megfelelő izomtónus segí­t abban, hogy minél kevesebb súlyt kelljen megtámasztani a kormányon.
  • A féknyomást gyorsan és folyamatosan kell felépí­teni a hirtelen rángatás helyett. Ez megelőzi a blokkolást.

  • Ha mégis megtörténik, akkor egy pillanatra engedjük fel a féket, majd újra húzzuk be.



Összességében a helyes fékezés elsősorban rutin kérdése. Még ha minden össze is jön, akkor is fontos, hogy idejében érezzük a motor reakcióit. Sok és állandó gyakorlásra van szükség ennek az érzéknek a tréningezéséhez és a cselekvési folyamat automatizálásához. Ez megfelelő körültekintéssel bizonyos körülmények között a normál forgalomban is lehetséges, a legjobb azonban, ha vezetéstechnikai tréning során zajlik.