A rugó-előfeszítés, illetve a rugóalap beállításához az előző cikkben megadtuk az alapokat ahhoz, hogy most a hidraulikus csillapítással az egész rendszert személyes igényeinkhez igazíthassuk; hiszen a finomhangolást csak akkor tudjuk elvégezni, ha a geometriai értékek a helyesen konfigurált rugózásnak köszönhetően stimmelnek.
A villa csillapításának alapbeállítása
Mielőtt elkezdenénk csavargatni a csillapítás állítócsavarjait, feltétlenül jegyezzük fel az eredeti beállításokat! Ehhez lassan, klikkről klikkre vagy félfordulatokkal tekerjük be a csavart az óramutató járásával megegyező irányban! Jegyezzük fel a kapott értéket!
- A beállítási értékeket a villán szinte mindig a teljesen zárt pozícióból
számolják. Ennek oka, hogy a tűszelepek ebben a helyzetben teljesen
zárnak, míg a minimális állítási pozíciót általában szerelésnél lehet
módosítani. - Ha az összes állítócsavart maximálisra, azaz a legkeményebb
csillapításra állítottuk, akkor rugóztassuk meg ismét a gépet! Érzünk
változást? Jó esetben a motornak lassabban kell be- és kirugóznia. Az
állítási tartomány nagysága minden gyártónál más. A japán gyártók
legtöbbször szűkre szabják ezt a tartományt, ami így nem enged extrém
beállításokat, amelyek jelentősen befolyásolnák a menettulajdonságokat. - Minden állítócsavart csavarjunk ki teljesen, és ismét rugóztassuk meg a
motort! A gépet most tésztásnak és puhának érezzük, kirugózásnál talán
még után is leng. Próbáljunk ki különböző beállításokat, ezáltal képet
kaphatunk a villa és a lengéscsillapító állítható tartományáról. - Az összes állítócsavart állítsuk vissza eredeti helyzetébe, és kezdjük
el a csillapítási fokozatokat úgy korrigálni, ahogy azt szükségesnek
tartjuk!
![]() |
Húzzuk be a féket, majd erősen nyomjuk össze a villát! Figyeljük meg a rugózást és a csillapítást! |
Sportos vezetéshez a fent leírtakhoz hasonlóan végezzük el a beállítást. Aztán a húzófokozatot kis lépésekben addig csavarjuk be, amíg a villa utánlengése már nem tapasztalható, tehát kirugózás után rögtön megáll a kiindulási helyzetben. Figyelem: minden módosítást csak egyesével végezzünk, hogy egyértelműen lássuk a hatását.
Figyelem: a beállításokat mindig mindkét villaszáron egyidejűleg módosítsuk.
A nyomófokozati csillapítást csak érzéssel lehet meghatározni. Ezért ezt csak menet közben tudjuk vizsgálni. Kiindulásként válasszuk a kezelési kézikönyv által ajánlott beállítást vagy egy középső pozíciót, és az egyes próbautak után módosítsuk kényelmes (lágy) vagy sportos (kemény) irányba.
Tegyünk egy próbakört, és figyeljünk arra, mi változott! Jobb lett, vagy talán rosszabb? Tekerjünk még egy pár klikket a kívánt irányba! Ha nem javul a helyzet, térjünk vissza a feljegyzett kiindulóhelyzethez, és próbáljunk ki egy másik lehetőséget!
![]() ![]() |
Balra: Felső villadugó húzófokozat- állítási lehetőséggel Működési elv: becsavart tű = kemény csillapítás. Nyitott tű = lágy csillapítás Jobbra: A nyomófokozati csillapításberugózáskor hat, és alul, a lenti szelepnél kell beállítani |
Csillapítási alapbeállítások a rugóstagon
Az ülésnél megfogva nyomjuk össze a motort! Felismerhető késleltetéssel kellene kirugóznia és legkésőbb egy másodperc elteltével el kellene érnie a kiindulóhelyzetet. Ha a motor hátulja rántásszerűen, kontrollálatlanul rugózik ki, ráadásul utánleng, akkor meg kell növelni a húzófokozati csillapítást. Ha viszont a rugózás érezhetően „beragad”, és csak nehezen rugózik ki, akkor csökkentsük azt.
Egy laikus számára a hátsó váznyúlványon is alig érezhető a nyomófokozati csillapítás. Csak tapasztalt szakértők érzik, hogy rugózáskor az ellenállás a rugó erejéből, a hidraulikus nyomófokozatból vagy a himbarendszer hatásaként bekövetkező progresszióból adódik-e.
![]() |
A motor hátulját nyomjuk össze erősen és figyeljük meg a csillapítást! |
![]() ![]() |
Balra: A mai rugóstagokon a húzófokozat állítócsavarja alul található Jobbra: A nyomófokozatot ezenkívül még a rugóstag és a kiegyenlítőtartály között is lehet állítani Itt is az állítócsavarral mozgatott tűszelep szabályozza az ellenállást |
Alapvetően érvényes:
- A nagy húzófokozati csillapítás fékezi a kirugózási folyamatot, és például váltott kanyarokban stabilabbá teszi a motort. Túlságosan kemény húzófokozat esetén a motor gyorsan egymást követő úhullámokon „beragad”, és ezáltal kényelmetlenné válik.
- A kisebb húzófokozati csillapítás következtében a motor a rugók
összenyomódása után gyorsan visszatér a kiindulóhelyzetbe és jobban
elnyeli a további ütéseket. Ha a húzófokozat viszont túlságosan lágy,
akkor úhullámok után a gép többször túlleng a kiindulóhelyzeten,
ezáltal instabillá és tésztássá válik. - A nagy nyomófokozati csillapítás feszes, sportos rugózást eredményez, de
súlyos pilóta vagy nagy teher esetén is hasznos. Ha viszont túl sok a
nyomófokozat, akkor a kerék keményen lepattan az ú egyenetlenségeiről,
és a motor kényelmetlenné válik. - A kevés nyomófokozati csillapítás finom válaszreakciókat eredményez nagy
rugózási kényelemmel, és különösen a könnyű pilótáknak felel meg,
viszont lehet, hogy szivacsos érzést ad kanyarban, és nagyobb
úhullámokon felüthet.
Figyelem: a rugóstagon a húzófokozati csillapítás a rugó mindkét
irányában nyitott gyűrűrése miatt a rugó összenyomódásakor a
nyomófokozatot is befolyásolja.